Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-23
23. országos ülés ítíOo május 11-én, csütörtökön. 263 Kétségtelen, hogy az önálló vámterületre való átmenet nagy és hosszas, meggondolt és alapos előkészületeket kivan meg. Csak rá mutatok, hogy foglalkozni kell e téren közlekedési eszközeink és utaink javításával, különösen tekintettel arra, hogy az erdélyi Kárpátoktól úgyszólván a tengerig Ausztriával lévén határosak és minden kivitelünket nyugat felé Ausztria vasutain szállíthatjuk csak ki, elsősorban is Fiuméhez kell oicsó és gyors szállító eszközökről gondoskodnunk és ez útirány igénybevételével kell keresnünk már most kereskedelmi összeköttetéseinket is a szabad tengeren át. A mai mezei munkástársadalmat elő kell kéäzitenünk alkalmas ipari nevelés utján az ipari munkához, a melynél a család minden tagja megtalálja foglalkozását. Olcsó hitellel segítenünk kell a 75°/o-ig eladósodott földbirtokos osztályon, mely a különválás esetén okvetlenül bekövetkező' és minden oldalról elismert gazdasági rázkódás esetén feltétlenül összeomlik, ha előbb segítségére nem jövünk. (Mozgás és zaj bal felöl.) Épen oly fontos a feliratban hangsúlyozott adóreform, a létminimum megállapítása és az ezzel kapcsolatos szocziális kérdések megoldása is. A hitelrendszer és a külön bank felállítása pénzt és sok pénzt kivan már csak az arany alap beszerzése szempontjából is. Mindez és még ezekkel összefüggő sok kérdés megoldása és előkészítése sok, sok időt, kitartó, erélyes munkát kíván; hogy ez utóbbit a szövetkezett ellenzék kifejteni óhajtja, abban a hallott és olvasott nyilatkozatok után kétségem nem lehet, de a nap mindig csak 24 órából áll. . . Förster Ottó: November 18-ika tovább tartott, (Derültség.) Vaneső Gyula:... és évek, talán egy évtized erős munkája sem lesz elegendő arra, hogy mindezen előkészületek keresztülvitessenek. Már pedig a felirat mindezzel nem foglalkozik és az eszközöket sem jelöli meg czélbavett szándékának kivitelére, igy ezen a mikéntre nézve szintén homályban hagyott czél elérését sem támogathatom a felirat elfogadásával. Ha igazságosak méltóztatnának lenni ott a túloldalon, el kellene ismerniök, hogy a mit én a külön vámterület előkészítésére és az ország megerősödésére nézve főbb vonásokban ecseteltem, a szabadelvűpárt programmjában mindig helyet talált, sőt azok létesítésére a párt és annak kormányai mindenkor törekedtek is nem is említve a vasutak államosítása, a valuta és államháztartás rendezése, a fiumei kikötőből az áruszállítás szerves biztosítására irányult törekvéseket, és e kérdésnél is csak azt tarthatom helyes politikának, hogy mielőtt a külön vámterület álláspontjára helyezkedünk, a magyar államot minden irányban és minden megtámadások és veszélyek ellenében megerősítsük és mint a nagy Széchenyi mondotta: »előbb legyünk erősek és gazdagok, hogy azután függetlenek és szabadok is lehessünk.* (Zaj balfelöl.) Hátra van még a választási reform kérdése; itt is egyetértek a felirat szövegével abban, hogy a választókerületek helyesebben kerekíttessenek ki, hogy a czenzus egyenlőbbé tétessék, de már a választói jog kiterjesztésére nézve annak mérvét előbb ismernem kell, mielőtt ezen jelszóhoz hozzájárulhatnék annyival is inkább, mert hiszen ugy tudom, hogy a szövetkezett pártok legnagyobb kontingense, a 48-as párt, ujabban az ujpárt is ugy a választások alkalmával, mint annak befejezése óta is az általános választói jog behozatalát irta zászlajára, és valóban nem tudom, hogy a szövetkezett pártokból alakuló kormányban, melyben nézetem szerint a 48-as pártnak legnagyobb többségéből aránylag nagyobb számban is kell részt vennie, az általános választói jog behozatalára irányult törekvéseit a megalakítandó kormányban is feltartja-e vagy sem? Nézetem szerint, tisztelt képviselőház, az általános választói jognak elvi álláspontját vitatni sem lehet oly államokban, melyek egynyelvű, egytörekvésű népességből vannak megalkotva, de ott, hol a különböző népfajok és nemzetiségek törekvései a nemzeti állam kiépítése ellen foglalnak állást, a mint erről csak tegnap is alkalmunk volt itt e házban meggyőződést szereznünk, egy ily országban mindaddig, mig a nemzeti államot teljes valóságában ki nem építettük, hallgassunk az általános választói jog behozataláról. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem fogadhatom el tehát a feliratnak a választási reformra irányuló követeléseit sem mindaddig, mig ez határozott és precziz formában kifejezésre nem jut, a melyhez hozzájárulni vagy azt elvetni természetszerűleg az előterjesztendő programmhoz képest magamnak fentartom. A feliratban felsorolt további kérdések mind olyanok, melyek a szabadelvűpárt programmjában régi idők óta bent foglaltatnak, s igy azokra kiterjeszkedni sem tartom szükségesnek és hogy azoknak egészben vagy részbenvaló megvalósítása mindeddig nem sikerült arra ez országnak 4—5 éven át dúló parlamenti harcza és tehetetlensége adja meg a választ, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) És még csak egyet. A szövetkezett pártok vezéríérfiai felszólalásaikban azt jelentették ki e házban, hogy a felirat a nemzet óhaját van hivatva ő Felsége előtt kifejezni, de kormányprogrammot nem képez és annak részletes előterjesztésébe sem bocsátkoznak, mert mint ezt egy nyilatkozat mondja, »ha e pillanatban részletes kérdések kifejtésével akarnók magunkat leszegezni, az elhibázott politika volna«. Hát, t. képviselőház, én e kijelentést véges észszel megérteni nem tudom, mert, hogy akkor, midőn a válság megoldására irányul minden