Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-20
10. országos ülés 1905 május 8-án, hétfőn. 193 a középen.) Elhaltak Irányiék ; azok nern vezetik többé azt a nagy pártot; azok a fehér hollók ki vannak zárva az önök pártjából. Kossuth Lajos, a ki a nemzetiségi jogosultságokat és igényeket illetőleg még ellenlábasa volt Deák Ferencznek, továbbment, mert szabadságszeretete oly nagy volt, hogy nem akarta kicsinyes feltételekhez kötni a nemzetiségek jogegyenlőségét, nem akarta a nemzetiségi ügyet ürügyül használni arra, hogy a tétlenséget palástoljuk és az országot elhanyagoljuk. Barta Ödön: Meg is hálálták 1848-ban! (ügy van! bal felől. Egy hang a haloldalon: Akkor a magyarok ellen harczoltak!) Vlád Aurél: Magyarok is harczoltak a magyarok ellen! Ki hozta be a muszkát ? (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Pop Cs. István: Hogy minő alkotmányt akart adni Kossuth Lajos ennek a hazának, arra nézve legyen szabad idéznem alkotmánytervezetének erre vonatkozó részét. Kossuth Lajos »Irataim«-nak első kötetében a 453. lapon ezeket mondja (olvassa): »Valamint a vallás, a nemzetiség is társas érdek. Ehhez mint amahhoz az államnak mint ilyennek semmi köze. Az alkotmány biztosítván az egyesülhetés jogát, a polgároknak szabad nemzetiségét, mint egyéb érdekeik védelme és fejlesztése végett egyesülni és egyesületeket szervezni, községenként, megyénként, országosan. A nemzetiségek e szempontból teljes szabad rendelkezési szabadsággal bírnak, választhatnak főnököket, kiket tetszés szerint czimmel felruházhatnak, tarthatnak gyűléseket és hozhatnak határozatokat az alkotmány és törvény határain belül és az állam nem igényelhet egyebet, mint hogy ezen gyűlések nyilvánosak legyenek.« Kossuth Lajos meghalt, de ezen alkotmánytervezetet nem vonta vissza. Kérdem: ki képviseli ezen elveket, egy sokkal távolabbi kisebb mérvben az 1868 : XLIV. t.-cz. keretén belül? Kérdem, mert azt hiszem, hogy sokan emlékeznek még arra, hogy Irányi Dániel hányszor sürgette annak keresztülvitelét, sőt törvényjavaslatot is adott be az általános választói jog behozatalára, nyelv-, nemzetiség-, faj- és vallásfelekezeti különbség nélkül. Megtarották-e ezt? Nem tartották meg, nem valósították meg, hanem a mint olvasom b. Bánffy Dezső lapjában, felszívta a függetlenségi párt elveit is, azt mondván, hogy a felirati javaslat tartalmazza azt a programmot, a melyet kitűzött magának b. Bánffy Dezső. (Zaj a középen.) Vlád Aurél: Csakis az ő programmja! Hock János: Hazudik; nem mondta, hogy csakis az övé. Vlád Aurél: Jegyezze meg magának a képviselő ur, hogy nem szoktam hazudni. Hock János: Hát akkor ne mondja a képviselő ur, a mi nem igaz. Nem mondta Bánffy, hogy csakis ez az ő programmja. Ez hazugság. KÉPVH." NAPLÓ. 1905 1910. I. KÖTET. Pop Cs. István: Bocsánatot kérek, ha én mint tapasztalatlan politikus nem tudok ebben a nagy labirintusban eligazodni, de azt konstatálnom kell, hogy a függetlenségi párt nem vette fel programmjába az általános választői jogot. (Egy hang balfelöl: Benne van!) Hát akkor én nem tudom, hogy mit jelent programúi ós mit jelentenek egyes kijelentések, midőn azt mondja b. Bánffy Dezső, bogy czélja a poliglott állam megszüntetése és hogy a nemzetiségek átalakuljanak fajmagyarokká., Leszek bátor áttérni b. Bánffy Dezső beszédére. 0 azt állította, hogy Magyarországnak nincsen mindaddig létjogosultsága vagy jövője, a mig az összes népek bele nem olvadtak a magyar fajba. (Egy hang jobbfelöl: Nem mondta1 Zaj.) Hogy egynyelvűek és egyérzelműek legyünk. E tekintetben, bármennyire becsülöm nagy államférfiúi képességeit, mégis legyen szabad egy nagyobb tekintélyre hivatkoznom, mint ő, hivatkoznom ezen állam megteremtőjére, Szent Istvánra, a kinek a jobbját ma is áldjuk. 0 mondotta, azt, hogy regnum unius linguae unius stirpis fragile et imbecille est. És megmondotta Imre fiának, hogy ne azon törje fejét, hogy a nemzetiségeket és a népeket asszimilálja, hanem hogy kultiválja azoknak sajátos nemzetiségi jellegét és az által azok az országnak és a koronának oszlopaivá legyenek. Barta Ödön: Az akkori hiteles gyorsirói feljegyzések szerint! Ugy-e? (Derültség.) Pop Cs. István: Azon törekvéssel szemben, mert hiszen ugy a Berzeviczy-féle népoktatási törvényjavaslatban, mint a b. Bánffy Dezső képviselő ur által is jelzett leendő törvényjavaslatban csak arról van szó, hogy a magyar nyelv oly értelemben tanittassék, hogy a nemzetiségek, elfelejtve saját anyanyelvüket, elveszítsék nemzetiségüket! (Zajos ellenmondások.) Kérem, abban ez a tendenczia van. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Pop Cs. István: Ez sohasem fog sikerülni. (Felkiáltásaié: Nem is akarja senki!) Mert ugyancsak magyar kutforrás mondotta, Bonfinius az oláhokra. Valachi . . . plus pro linguae, quam pro vitae ineolumitate certasse videntur; azaz, hogy többre becsülték azt a kincset, nyelvüket, mint életüket. Minden olyan törekvést azonban, mely saját anyanyelvünk istápolása mellett a magyar nyelv tanítását is czélozza, a legnagyobb készséggel és hazafisággal fogadunk. Barta Ödön : Ezt már ismerjük ! Pop Cs. István: Természetesen ugy, a hogy lehet! Barta Ödön: A mennyire a törvény megkerülésével lehet. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Pop Cs. István: T. ház! B. Bánffy Dezső képviselő urnak a beszéde világos és abszolúte semmi kétséget nem szenved; mert ő a jogállamot csak feltételesen fogadja el, csak annyiban, a mennyiben az általa kontemplált államérdek az ő szempontjából megengedi azt. A jog azonban, igen t. képviselőház, csak egyféle lehet, 25
