Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-20
20. országos ülés 1905 got ezen törvények szellemében véli kiépithetőnek e mű nagynevű megalkotójának, Deák Ferencznek szellemében és annak intencziói szerint. Vizsgáljuk meg tehát, mélyen tisztelt képviselőház, hogyan hasonlítanak azon elvek, melyeket Deák Ferencz hirdetett, azokhoz az elvekhez, a melyeket a mai szabadelvűpárt hirdet? T. ház! Mikor hire terjedt annak, hogy a románok, szakítva a passzivitással, a parlamenti küzdelmekben résztvenni akarnak, ez az elhatározás a legnagyobb visszatetszést, a legnagyobb megütközést épen a szabadelvűpártban keltette. (Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Madarász József: Ismerték jól! Pop Cs. István: Holott, t. ház, épen az a nagy szellem, a melyikre a. szabadelvűpárt hivatkozik, Deák Ferencz mondotta azt, hogy országos szerencsétlenségnek tartaná-, ha a nemzetiségek nem vennének részt az alkotmányos küzdelemben. És hogy milyen gyönyörűen fejezte ki magát, bátor vagyok Deák Ferencz beszédének idevonatkozó részét szórul-szóra idézni (olvassa): »Mólyen sajnálnám, ha a románok távol tartanák magukat a választásoktól, mert kívánom, hogy hazánk alkotmányos szervezete, mely minden nemzetiségű honpolgárra kiterjed, a tényleges gyakorlatban fentartassék. A hazának békére van szüksége, s a mi teendő még hátra van, azt testvéries utón, sine ira et studio, polgártársainkkal való egyetértésben kell megállapítani.« (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) így vélekedett, t. ház, Deák Ferencz, a kire a szabadelvűpárt hivatkozik; ő aggódott, hogy a románok vissza fognak vonulni a nyilvános élettől, míg a szabadelvűpárt, melynek tagjai pedig leginkább nemzetiségi vidékekről jönnek, ezt szeretné. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) T. ház! Mi történt ezen nagy elvek kijelentése után az országban? Meghozták 1874-ben a választási törvényt, a melyre vonatkozólag az egyesült ellenzék nagynevű vezére maga mondotta, hogy az csak egy kiváltságos osztálynak biztosit szavazati jogot, mig a tömeget, a nép zömét kirekeszti az alkotmány sánczaiból. Sőt ekkor tovább menve, t. ház, két rendszert létesítettek és az erdélyi részekre a földczenzust sokkal magasabbra tették, mint a gszdag Magyarországra. (Zajos ellenmondások a jobb- és a baloldalon.) Gajáry Géza: Épen ellenkezőleg! (FelUáltá solc a jobboldalon: Sokkal alacsonyabb! Zaj. Elnök csenget.) Pop Gs. István: Mindezt a statisztikából kétségtelenül meg lehet állapítani. Szomorúan beszél e statisztika arról, hogy Erdélyben nagyon sok község van, ahol a falusi kondásnak azon a réven, mert nemes, van szavazati joga, mig az egész népnek szavazati joga nincs. május 8-án, hétfőn. 191 (Felkiáltások a baloldalon: Régi jogosultság t Zaj. Elnök csenget.) A t. szabadelvűpáit még tovább menve, megcselekedte azt is, a mit Tisza Kálmán, a kit pedig a nemzetiségek összetörőjének neveztek, 15 évi kormányzása alatt megtenni nem mert; ugyanis még azt is lehetetlenné tették, hogy a nemzetiségek, különösen a románság érdekei tekintetében értekezletre gyűljön és határozzon. Kormányrendelettel Hieronymi Károly a gyülekezési és egyesülési alkotmányos jogot tiporta lábbal csak azért, hogy a neki kellemetlen románokat elhallgattassa. (Zaj.) Egy hang (jobbról): A császárhoz akartak memorandummal járulni! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Pop Cs. István: Talán önök is oda szoktak menni! Mi is csak a királyhoz mentünk! Nekem, mélyen t. ház, egy nagy megnyugvásom van és ez a megnyugvásom az, hogy az a Hieronymi Károly, a ki ezt a rendeletet kibocsátotta, nem reprezentálja a magyarságnak érdekeit. A magyarságnak nem volt szüksége ilyen rendeletre, csak neki; és hogy tényleg nem volt állampolitika, nem volt hazafias politika, a mit tett, mutatta az eredmény, hogy ezt a mélyen t. képviselő urat és minisztert, addig, a mig miniszter, a t. magyarság mindenütt kibuktatta és el kellett mennie a szászok és az általa üldözött románok közé, hogy mandátumot kapjon. (Derültség balfelöl. Felkiáltások: Hát miért választották meg?) Állíthatom, önérzettel és büszkeséggel, hogy egyetlenegy román szavazafot sem kapott. (Ügy van/ a közép hátsó padjairól!) Egy hang (a középen): Csak a szászok szavaztak rá! Azok választották meg huszonnégy szavazattöbbséggel. (Ugy van! a közép hátsó padjairól!) Pop Cs. István: Abszolúte egyetlenegy román szavazatot nem kapott. Azt hiszem, mélyen t. ház, hogy való az, miszerint a magyarság ilyen törvénybe ütköző rendeletek kibocsátását nem helyesli. Egy hang (a középen): Eleget erőszakoskodik a nélkül is! Pop Cs. István: A nemzetiségek jogaira és különösen a jogegyenlőségre vonatkozó politikáról mit hirdettek az 1861. évi országgyűlésen összegyűlt képviselők ? A felirati vitának csak a kezdetét vagyok bátor felolvasni, hadd lássa az ország, hogy ma ezek az elvek uralkodnak-e tényleg az életben. (Olvassa): »Mi teljes jogegyenlőség alapján akarjuk kifejteni és biztosítani alkotmányos életünket. Akarjuk, hogy a polgári jogok teljes élvezetére nézve sem vallás, sem nemzetiség a hon polgárai között különbséget ne tegyen, (Felkiáltások: Nincsen is! Önök csinálják!) s elvárjuk, hogy más nemzetiségi honfitársaink nemzetiségi igényei mindenben, mi ez országnak politikai szétdarabolása és törvényes függetlenségének feláldozása nélkül eszkö-
