Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-17

17. országos ülés 1905 m (HattjuJc! Sálijuk! B. Vojnics István közbe­szól.) Kívánja t. képviselőtársam is ? Tessék ugy közbeszólni, hogy megértsem, vagy ne tessék zajongani. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: A legnagyobb türe­lemmel hallgatom meg majd t. képviselőtársamat. T. ház! A választások eredményéből a par­lamenti reformra nézve konstatálható a követ­kező. Először, hogy azok, a kik az általános szavazati jogot vették fel programmjukba, meg­szaporodva jöttek ugyan be ezen bázb.:, de több­séget, abszolút többséget nem nyertek. A jövő­ben igenis szorgalmazhatják, sőt kötelességük továbbra is követelni a programmjuk szerinti parlamenti reformot, azonban épen olyan ter­mészetes kötelességük, hogy szívesen fogadjanak minden olyan megoldást, a mely programmjukat megközelíti. A többségi pártok valamennyien — ez a második dolog, a melyet megállapíthatunk — követelik a választói jognak szélesebb rétegekre való kiterjesztését. A nagy függetlenségi párt­nak megvan a. maga álláspontja, a többi pártok­nak is. Annyi tény, hogy a választói jognak szélesebb körre való kiterjesztését feltétlenül valamennyien kívánják. Tisztában vagyunk mindnyájan azzal is, hogy a választási törvénynek számos intézkedése módosítandó, ujakkal pótlandó abban az irány­ban, hogy a választások szabadságát, olcsóbbá tételét és a választások tisztaságát biztosítsuk. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a kerületeknek uj beosztása elhalaszthatatlan. (Ugy van ! Elénk helyeslés a baloldalon.) Tisztában vagyunk az is, hogy a választások olcsóbbá tétele szempont­jából is szükséges a választói jog gyakorlásának megkönnyítése és ebből a czélból lehetővé tétele annak, hogy a választók szavazatukat leadhassák akár községenkint, akár körjegyzőségenként, Tisztában van a többség mindenesetre azzal is, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvény, ha lejár, mutatis mutandis meg lesz hosszabbitandó. T. ház ! Hogy még a belügyi reformok terén egy kérdésre hivatkozzam, (Zaj. Elnök csenget.) mert ugy látom, hogy ebben a tekintetben Mezőfi igen t. képviselőtársam helytelenül van informálva, szólanom kell az adóreformról. Igaz, hogy a felirat csak annyit mond, hogy adó­reformot is kívánunk, azonban megállapíthatom mindazon felszólalásokból, a melyek itt a több­ségi pártok részéről történtek, hogy az adó­reformot a képviselőház mai többsége másként mint a progresszivitás elvének érvényre emelé­sével (Élénk helyeslés a baloldalon.) és a lét­minimum adómentességének biztosításával nem képzeli és nem is tervezi. (Elénk helyeslés a baloldalon.) T. ház! Áttérek most a második kérdésre, a melyre szintén utal a felirat, s a mely Ausztriá­val való gazdasági viszonyunk rendezésére vonat­kozik. Itt fölemlíthetem, hoay a t. szabadelvű­lájus h-én, csütörtökön. 131 párt és kormánya mindig azon álláspontot fog­lalta el, hogy kívánja a közös vámterület fen­tartását és csak ha semmiképen sem lehetne a közös vámterület alapján egyezkedni Ausztriá­val, akkor, de csakis akkor lenne hajlandó a külön vámterület álláspontjára lépni. A mai többségi pártok, t. ház, a mint ez feliratunk­ban is egész világosan ki van fejezve, a gazda­sági önállóságot a külön vámterülettel és az önálló hitelberendezéssel együtt a kellő előkészí­tés és előfeltételek mellett tényleg életbeléptetni kívánják. Mi tehát a külön vámterületre, az önálló hitelügyi rendszerre törekszünk, ellentét­ben a t. szabadelvűpárttal, a mely legalább mind e mai napig a közös vámterületre, a közös hitelrendszerre törekedett. (Mozgás jobbfelöl.) Lehet, hogy egyesek kivételével, de ez a párt pro­grammját természetesen nem alterálja. (Halljuk! a baloldalon.) Én e téren csak két dologra vagyok bátor egészen röviden utalni, (Halljuk!) Az egyik az, hogy ebben a mi szegény Magyarországunkban óriási a legkisebb exisztencziák körében az el­szegényedés; (Ugy van! a baloldalon.) óriási a munkahiány. Látjuk ezt két jelenségből: az egyik az, hogy soha el nem képzelt módon nő a kivándorlás, (Ugy van! a baloldalon.) a mint ez épen a legutolsó hónapokban bebizonyult; a a másik, t. ház, az a nagy elégületlenség. a mely fokozatosan terjed az egész országban különösen a legalsóbb, a legszegényebb rétegekben. (Ugy van! a baloldalon.) Mi ennek oka? Egyedül az, hogy bizonyos szélső pártok agitácziót folytatnak odakünn? Nem, ez nem lehet oka, hanem igenis az a tény, hogy a nyomor mind nagyobb ará­nyokat Ölt minálunk. (Ugy van! a baloldalon.) Ezzel szemben komolyan kell tennünk abban az irányban lépéseket, hogy itt nemcsak a mező­gazdaságot védelmezzük, hanem igenis a mező­gazdaságnak legintenzívebb, legbőkezűbb módon való támogatása, istápolása és megerősítése mel­lett arról is gondoskodjunk, hogy Magyarország­ban nemcsak üvegházi növényekhez hasonló ipar­vállalatok, hanem egy erős és szabad magyar ipar teremtessék. (Hosszas élénk helyeslés és taps a baloldalon.) A második kérdés, a melyre utalni bátor vagyok, részben erre a dologra, részben pedig a megoldás irányára czélzó kijelentéseinkre vo­natkozik. A t. szabadelvűpárti sajtó épen ugy mint a bécsi sajtó, folytonosan pedzi, sőt han­goztatja azt, hogy a koaliczió programmja nem telje??, nem elég részletes; hogy tessék nyilat­kozni annak minden részletére nézve és külö­nösen nagy előszeretettel provokálják azt, hogy nyilatkozzunk részletesen a vámelkülönités kérdé­sében követendő taktikánk, eljárásunk és ter­veinkre nézve. (Halljuk! balfelől.) Voltam bátor utalni arra, hogy nem feladata a feliratnak részletes programmot adni. (Helyeslés a balolda­lon.) A mi azonban magát ezt a kérdést illeti, a hol nekünk tárgyalnunk kell Ausztriával, 17*

Next

/
Thumbnails
Contents