Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-17
Í2S 11. országos ülés 1905 május k-én, csütörtökön. ur is hivatkozott rá, dolgozott ez a parlament annyit, a mint a miniszterelnök ur is mondotta, a mennyit talán 1867 óta egy-két eset, kivételével soha sem dolgozott a parlament. És mégis mi történt? Megjelent az ugrai levél oly időpontban, a midőn az egész országban nyugalom és csend volt, midőn a parlament együtt sem volt, megjelent bizonyos sajtó-kampany által megelőzve, a melyben hirdették, sírtak, rimánkodtak, hogy micsoda óriási obstrukczió van készülőben az országházban. (Igaz! Ugy van! a 'középen és a baloldalon.) Ettől az ugrai levéltől datálódik a végnek kezdete. (Élénk helyeslés a középen és a baloldalon). Felidézte az igen t. miniszterelnök ur és a t. kormány azt a zűrzavart és azt az izgalmat, a melynek azután a végső stácziója a január 26-iki választás volt., (Igaz! Ugy van! a közepén és a baloldalon). És minő alapon történt ez az egész akczió az ugrai levéltől kezdődőleg ? Kubik Béla: Törvénytelen alapon! Gr. Batthyány Tivadar előadó: Azon jelszó alatt, hogy mindenekfelett és mindenképen a képviselőház többsége akaratának kell érvényesülnie. (Mozgás a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, én sem izgatni, sem hiába kellemetlenkedni nem akarok, de abban a helyzetben, a melyben vagyunk, kénytelen vagyok utalni arra, hogy ezen kérdéseknek egész szeriese ezen az alapon történt, ezen jelszó alatt sértették meg az 1899: XXX. t.-czikket, mondván, hogy még a Borrendben is, a melyben itt az ügyeket tárgyalásra hkarják bocsátani, a többségi akaratnak kell érvényesülni. Inkább megsértik az 1899: XXX. t.-czikket, semhogy még ebben a kérdésben is a többségi akarat deferáljon a kisebbségi akaratnak. Emlékeztetek arra, hogy a házszabályoknak drákói szigorral való módosítását ugyancsak ezen elv alapján proponálták. (Ugy van! lálfelől.) Utalok arra, hogy gr. Andrássy Gyula azon az alapon, a melyet a miniszterelnök ur 1904 január 1 ji beszédében a szabadelvűpártban hangoztatott, a béke jobbját nyújtotta a t. többségnek azzal, hogy érvényesüljön a többségi akarat, történjék meg a házszabályok szigorítása, s a t. kormány és a t. többség azon a czimen utasították vissza gr. Andrássy G-yula békejobbját, hogy mi többség vagyunk, tehát nem alkudhatunk, nem paktálhatunk! (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Nem a többség feltétlen érvényesülésének elve alapján követtek-e el november 18-át? (Ugy van! balfelöl.) És igy tovább —ezt soha eléggé elitélni nem tudom — belevonták ő Felségének, az alkotmányos királynak személyét ebbe a csúnya november 18 Iki, mondjuk — nem akarom helyesen jellemezni — eseménybe, a melynek záró kövéül előálltak ő Felségének, az alkotmányos királynak a házat elnapoló leiratával. (Igaz ! Ugy van! balfelöl.) És nem hozták- e ide a házba a csendőrökből és honvédaltisztekből alakult, s a köznyelv szerint darabantoknak elnevezett csapatot annak a czégére alatt, hogy a többségi akaratnak érvényt akarnak szerezni? (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Nem provokálták-e az itteni jelenetet deczember 13-án szintén a többségi akarat érvényesülésének czégére alatt? (Ugy van! bal felöl.) De tovább megyek, t. ház; belevitték az országot ugyancsak ezen a czimen az ex-lexbe, a törvényen kívüli állapotba. (Derültség jobbfelöl. Nagy zaj balfelöl. Felkiáltások: Ki az? Ki vele!) Igenis belevitték! Én el fogom a magamét mondani. Ha nevetnek az urak rajta, higyjék el, ezzel a nevetéssel sem fognak engem ugratni, a mint hogy hetek, hónapok óta mást sem kísérelnek meg az önök lapjai és különböző szónokai, mint hogy minket meggondolatlanságba vigyenek. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Igenis belevitték az országot a törvényen kiviili állapotba szintén azzal a jelszóval, hogy inkább legyen törvényen kivüli állapot, ne legyen költségvetés, forduljon minden fel, de a többség akaratának érvényesülnie kell. (Igaz! Ugy van! bal felöl.) Ezen a Kálvárián eljutottunk egészen odáig, hogy olyan időpontban, a midőn a ház és az ország egy tetemes része abban a véleményben volt, hogy az országgyűlés törvényeink értelmében fel nem oszlatható, feloszlatták az országgyűlést azzal a jelszóval, hogy ha itt nem tudott, hát érvényesüljön a nemzeti akarat ott a választásokon: Ítéljen a nemzet! Ezzel belevonták ismét a király személyét ebbe a kérdésbe ; de megjegyzem, hogy azért a tényért, hogy ilyen kritikus helyzetben, a midőn nagy kérdések egész sorozatának megoldása előtt álltunk, a midőn óriási nézeteltérések forogtak fenn az országban, ő Felsége a legalkotmányosabb utat követte, vagyis a nemzet Ítéletére appelláít, hálával kell az uralkodóval szemben tartoznunk. Ennek is tulajdonítandó az, hogy még azok is, a kik törvényellenesnek tartottuk ezt az állapotot, a kellő óvások megtételével, hódoló tisztelettel meghajoltunk a király akarata előtt, odaálltunk a nemzet elé, s vártuk a nemzet Ítéletét. Legyen szabad nekem egész röviden kifejteni nézetemet arra nézve, hogy mit jelent az a királyi felhívás, hogy ítéljen a nemzet 't (Halljuk! Halljuk!) Ez a felhívás azt jelentheti-e, hogy ítéljen a nemzet, de csak igy, vagy de csak ugy ? Nem, hanem csakis azt jelentheti, hogy az alkotmány, a választási törvények értelmében ítéljen egészen szabadon, mondja meg akaratát a magyar nemzet. Jelenti azt is, hogy a midőn maga az alkotmányos király provokálja és pedig ezekkel a szavakkal a nemzet ítéletét, és azok után, a miket a többségi elv nevében erről az oldalról itt elkövettek, jelenti százszorosan azt, hogy a nemzeti ítélet előtt pedig mindeneknek meg kell hajolníok. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.)
