Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-15

120 .15. országos ülés 1905 április 15-én, szombaton. kapitány bitorolhassa, vagy magához ragadhassa. (Zajos helyeslés a baloldalon.) A hatóság igenis köteles a maga elővigyázatosságát érvényesíteni és a bejelentés arra való, hogy azt megtehesse. Ha az rá nézve nehézzé válik, akkor ő arra van hivatva és kötelezve, hogy az illetőket világo­sítsa fel az iránt, hogy ugyanazon időben, ugyan­azon a helyen két gyűlést tartani nem lehet. Szőts Pál: Ezt meg azok nem veszik tudo­másul ! Barabás Béia: Dehogy nem! Ugron Gábor: A közigazgatási hatóságnak tehát köztisztviselői minőségében arra kell töre­kedni, hogy nem erőszakkal és hatalommal, ha­nem bölcs belátással és óvatos eljárással igye­kezzék a lehető konfliktust elhárítani. (Helyeslés a haloldalon.) A hatóságok nem azért vannak épen a választások idejében az ellenőrzés és fel­ügy elet jogával felruházva, hogy ők a képviselő­jelölteket, tartozzanak ezek bármely párthoz, rendőri felügyelet alá vegyék, hanem ők arra vannak hivatva, hogy a képviselőjelöltek szabad megnyilatkozásának lehetőségét, programmbe­szédeik elmondását és ehhez való jogwkat meg­védelmezzék, megoltalmazzák és azt nekik — személy- és pártkülönbség nélkül — a hatóság minden eszközével lehetővé tegyék. (Helyeslés) Ha így értjük a gyülekezés szabadságát, akkor világos, hogy a hatóságoknak, — már t. i. azoknak, a melyek erre illetékesek — a bejen­tést tudomásul kell venniök, a közcsend és rend fentartása iránt kötelességük intézkedni, de azt meggátolni semmi czim és ürügy alatt joggal nem birnak. Különben elfogadom a mentelmi bizottság indítványát. Gr. Tisza István miniszterelnök: Csak rö­viden annyit jegyzek meg, — és azt hiszem, fel­fogásomat itt csakugyan kellőleg dokumentálta eljárásom az egész választási küzdelem alatt — hogy különösen képviselőválaszíási mozgalmaknál, hogy ugy fejezzem ki magam, csakis a force majeure esetei azok, a hol a gyülekezési szabad­ságot korlátozásoknak lehet alávetni. (Mozgás és nyugtalanság balfelöl.) De, bocsánatot kérek, abban az esetben, ha a bejelentett népgyűlés olyan körülmények között, olyan időpontra és olyan helyre jelentetik be, a hol a hatóságnak a rend fentartására szükséges intézkedéseket le­hetetlen megtennie, a hatóság nem veheti tudo­másul azt a bejelentést, vagy pedig nem tart­hatja r fenn a rendet. És méltóztassanak megengedni, — és ezt jó lesz épen az erdélyi képviselő uraknak megfon­tolniuk — méltóztassanak csak venni azt a hely­zetet, hogy lehet egyszer képviselőválasztási moz­galom, a melynél a nemzetiségi agitáczió még nagyobb hullámokat fog felverni, mint most. Kérdem: hogy akkor aztán a magyarságnak Erdélyben lesz-e tényleg gyülekezési szabadsága, ha a hatóság nem tilthatja meg, hogy ugyan­arra a helyre, ugy'anarra az órára, mondjuk, román gyűlés is hirdettessék ? (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Különösen a hol a magyarság kisebbségben van, kérdem: lesz-e ott annak tényleg gyülekezési szabadsága ily körülmények között? Azért hát ne méltóztassék ad absurdum akarni vinni a dolgokat. Én azt tartom, hogy a választási küzdelemben csak force majeure eseteiben szabad szabályozni a gyülekezési sza­badságot, de ilyenkor meg kell ezt tenni, ilyen­kor a hatóság igenis éljen a hatalmával, meg­fontoltan, bölcsen, a törvény szellemében bár, de ha szükséges, éljen vele és ne kunyoráljon, hanem rendelkezzék és intézkedjék, mert azért van ott, azért felelős. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Ha senki többé szólni nem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést. A kérdés az: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Botka Béla országgyűlési képviselő mentelmi joga ez esetben fel ne függesztessék, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház a mentelmi bizottság ezen javas­latát elfogadja és ezzel határozati erőre emeli. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 17) Török Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó ur kivan szólni. Káiosi József előadó : T. ház ! Csik vármegye alispánja f. évi február hó 25-én 1224/905. az. a. kelt fölterjesztésében előadja, hogy Török Ferencz képviselőjelölti minőségében bejelentés nélkül, illetőleg a bejelentéstől eltérő időben programmbeszédek tartása miatt az illetékes járási főszolgabíró által 1905 január 25-én első­íokulag elitéltetett, tehát oly időben, a mikor őt még a képviselői immunitás nem védelmezte. Másnap, január 26 án képviselővé választatván, felebbezését már mint képviselő indokolta, s mielőtt ez hozzá föiterjesztetett, végleg igazol­tatott is. Annak megjegyzésével, hogy az eddigi gya­korlat hasonló esetekre semmi utasítást nem ad és a menteimi jog törvényesen részletesen sza­bályozva nincs, s ennélfogva kétséges marad, hogy Török Ferencz mint képviselő rendőr­hatóságilag időközben elitélhető-e, s hogy ilyen ítélet alapján ellene végrehajtás vezethető-e, s másrészt ha ez kétséges marad, vájjon kihágási esetekben mentelmi jog felfüggesztésének egyálta­lában van-e helye? — kérelme oda terjed, hogy a kérdés a mentelmi bizottság elé terjesztessék, s ennek határozata vele közöltessék. T. ház! A mentelmi bizottságban ugyanaz a kérdés vettetett fel, a melyet Ugron Grábor t. képviselőtársam felhozott az első esetben, hogy t. i. az ilyen nyilvánvaló esetet, a midőn egy bíró fordul a képviselőházhoz azon kéréssel, hogy a képviselőház adjon neki felvilágosítást arra nézve, hogy másodfokulag egy egyén, a kit a főszolgabíró elitélt, elítélhető-e; ha elitélhető, végrehajtható-e az itélet, és hogy a mentelmi jog felfüggesztésének egyáltalában van-e helye : ezt a mentelmi bizottság olyan dolognak tar­totta, a mivel igazán feleslegesnek vélte a t.

Next

/
Thumbnails
Contents