Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-15

15. országos ülés 1905 április 15-én, szombaton. 121 ház türelmét fárasztani, mert tudta azt, hogy som hozzá, sem a ház elé nem tartozik. Minthogy azonban illetékes fórum utján terjesztetett a mélyen t. elnök ur által a mentelmi bizottsághoz az ügy, ennek véleményes jelentését kötelessége megadni és mivel a mentelmi bizottság az egyes hatóságokkal nem érintkezhetik és nem levelezhet, ennélfogva kénytelen vagyok ezt az ügyet a képviselőház elé terjeszteni, ámbár a mentelmi bizottság nézete szerint sincs ebben az ügyben határozni való. Épen azért tisztelettel javasolja a mentelmi bizottság, hogy ezen kivételes körülményt figyelembe véve,— minthogy t. i. a felterjesztésben Török Ferencz mentelmi jogának felfüggesztése kérelem tárgyát nem is képezi, a felterjesztésnek az a része pedig, a mely a felvetett kérdésekre vonatkozó határozathozatalt tárgyazza, nem tartozik a mentelmi bizottsághoz és még kevésbbé a ház hatáskörébe, — hogy a felterjesztés mint tárgytalan az irattárba helyeztessék, (Helyeslés a jobboldalon.) és erről Csik vármegye alispánja leiratban értesíttessék. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kiván-e valaki szólni? Sümegi Vilmos: T. ház! Csak egészen röviden kívánok felszólalni, mert azt hiszem, hogy t. képviselőtársaim előtt is fel kellett volna tűnnie annak, hogy három esetben a most tárgyalt mentelmi ügyek közül Csik vármegyéből kerültek ki a mentelmi ügyek előzményei, a hol, mondhatom a t. miniszterelnök urnak, hogy nemcsak hogy nem azon szellemben történik a közigazgatás, a mint azt a törvény előírja, hanem még abban a szellemben sem, a mint azt a t. miniszterelnök ur itt értelmezni szíves volt. Csik vármegyében a törvényen túlteszik magukat a közigazgatási közegek és adott esetben épen Gyergyó Ditróban — a hol pedig semmiféle nemzetiségi veszedelem nem fenyeget, mert ott tiszta szinmagyarság lakik — bejelentettek egy népgyűlést, a melyre nézve a szolgabíró kijelentette, hogy karhatalommal meg fogja akadályozni, mert ellenzéki érdekben történik, Hozzám táviratilag küldöttek el a panaszt, s én a miniszterelnök urat bátor voltam erről értesíteni, de bizony a mai napig a miniszterelnök ur ez iránt nem intézkedett, pedig ott semmiféle nemzetiségi veszedelem nem volt. (Mozgás balfeVíl.) Azt hiszem, hogy szükséges, hogy itt nyomatékosan megmondjam azt, hogy Csik vármegyében nem akarták elhinni, hogy a miniszterelnök ur komolyan mondja azt, hogy a választások alkalmából meg kell hogy tartsa mindenki a törvényt, akár az ellenzék javára történik az, akár a kormánypárt javára. Mert ebben a vármegyében soha sem történt meg az, hogy a kormánypárt javára hirdetett gyűléseket betiltották volna, — a mire különben nincs is szükség — hanem mindég engedélyezték; zeneszóval vonultak fel azokra, megengedtek mindent, a mit akartak a világon, még bejelentés nélkül is, ellenben ha a függetlenségi párt akart népgyliKÉPVH. KÁPLÓ. 1905 —1910, 1. KÖTET. lést tartani, vagy ha akármelyik ellenzéki képviselőjelölt azzal a szabad mozgással, a melyet a törvény biztosit, neki, élni akart: az ottani közigazgatási közegek azt minden módon megakadályozni igyekeztek. Hála Istennek, az eredmény megmutatta, hogy ezzel hiába próbálkoztak. (Helyeslés balfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Nemkiváaok e tekintetben most vitába elegyedn

; de jeleznem kell azt, hogy én igenis mindet konkrét panaszra nézve intézkedtem, de természetesen intézkedtem ugy, hogy a? illető felelősség mellett eljáró hatóságot az ügyben való eljárásra utasítottam és tőle jelentést kértem. Biztosíthatom a képviselő urat, hogy Csik vármegyéből nagyon sok panaszt kaptam. Kaptam egyet vagy kettőt olyat, hogy egy egy népgyűlés megtartása tudomásul nem vétetett, de kaptam százával és ezrével olyanokat, hogy az ott folyó terrorizmus miatt az élet- és a vagyonbiztonság a legnagyobb veszedelemben forog. (Vgy van! jobbfelől. Derültség balfelöl és felkiáltások: Litográfiáé gyártottak a szolgabirák!) Erre is tekintettel voltam tehát az eljárásnál, (Elénk helyeslés jobb felöl. Mozgás bal felől.) Elnök: Kiván-e valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltőztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak most tárgyalás alatt lévő javaslatát, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Elfogadjuk!) Ha igen, akkor kimondom, hogy a ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát, s azt ezennel határozati erőre emelem. Ezzel, t. képviselőház, a mai napirend ki van merítve. Következik most a következő ülés idejének és najárendjének a megállapítása. (Halljuk! Halljuk!) Bátor vagyok javasolni, hogy a most következő húsvéti ünnepekre való tekintettel méltóztassék a képviselőház kimondani, hogy mától kezdve egészen május 3 áig ülést nem tart (Helyeslés.) és a május 3-án tartandó ülés napirendjére kitűzi a legközelebbi ülés ideiének és napirendjének megállapítását. (Helyeslés.) B. Kaas Ivor: Bátor voltam a minapában az elnökségnek és a t. háznak figyelmét felhivrai azon körülményre, hogy midőn ex-lex állapotban van az ország, azon pártok részéről, melyek ma szövetkeztek és még ellenzéket képeznek, azon felfogás volt irányadó, hogy ex-lexben a házat sem feloszlatni, sem elnapolni nem szabad, mert ex-lexben a kormány minden cselekedete csakis az együtt ülő, szivesebben moi danám, permanencziában lévő országgyűlés ellenőrzése mellett tűrhető. Az ellenzéknek ezen felfogása oly erős kifejezést nyert, hogy sokan e miatt alkotmánysértést láttak a háznak királyi kézirattal történt feloszlatásában és már sokan e miatt a kormánynak vád alá helyezését is megokoltnak látták. Konstatálnom kell hogy voltak 16