Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-15

15. országos ülés 1905 április 15-én, szombaton. 119 lekvénye miatt, miszerint az ozorai választókerülethez tartozó Tomasovacz községben 1905 január 15-én, képviselőjelölti minőségében programmbeszédet tartott a nélkül, hogy ezt az elsőfokú hatóságnál bejelentette volna, a kihágási eljárás folyamatba tétethessék. Minthogy a fölterjesztésben érintett ama körülmény, hogy Botka Béla ellen följelentés tétetett, nincs is igazolva, a mennyiben följelentés a fölterjesztéshez nem csatoltatott, de ettől el is tekintve, maga a vádbeli cselekvény miatt czélba vett ^felelősségre vonás* politikai színezetű zaklatás jellegét viseli magán: a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Botka Béla orsz. képviselő mentelmi joga ez esetben föl ne függesztessék, Visontai Soma: T. ház! Az ellenzék a legerősebb harczokat folytatta itt a parlamentben a népgyűlések azon korlátozása miatt, hogy néha egyik-másik hatóság nem elégedett meg a gyűlés bejelentésével, hanem azt követelte, hogy a * gyűlés megtartására engedélyt kérjenek. Minthogy Magyarországon a gyülekezési szabadság legfontosabb biztositéka épen az, hogy a gyülekezés engedélyhez kötve nincs, a miről az idevonatkozó 1848-iki belügyminiszteri rendeletek is tanúságot tesznek és minthogy igen veszedelmes az, ha hatósági vagy parlamenti iratokban olyan kifejezések használtatnak, a melyekből az engedély szükségességére lehetne következtetést vonni, tisztelettel kérem a mentelmi bizottságot, hogy, mivel itt a megkeresés helyes alapon nyugszik és csak a czimben van helytelen kifejezés, legyen tekintettel alkotmányunk ezen fontos biztosítékára, Kálosi József előadó: T. ház! A mentelmi bizottság minősítést sem nem tehet, sem meg nem változtathat. Neki a czimben hiven kell a tényállást előadnia. Minthogy az inkriminált eselvekényben arra van a súly helyezve, hogy engedély nélkül tartatott a gyűlés, a bizottságnak ebhez ragaszkodnia kell. Minthogy azonban a mentelmi bizottság az ő kognicziójában erről egy szót sem szólt, ettől tehát eltekintett, nem tudom, mi kifogása van a t. képviselőtársamnak a mentelmi bizottság javaslata ellen. Elnök: Kivan még valaki szólni ? Gr.Tisza István miniszterelnök: Csak igen röviden szólalok fel azért, mert valóban nagy közérdeket látok abban, hogy ez az igen fontos kérdés lehetőleg tisztázódhassák és itt félreértés ne merüljön fel. Természetes dolog, abban'mindnyájan egyetértünk, hogy a gyűlések megtartásakor engedély kérésének nincsen helye, (Általános helyeslés.) hanem bejelentetik a gyűlés megtartása. És igy az a hatóság, a melynél a bejelentés történt, nem engedélyt ad, hanem a bejelentést veszi tudomásul. Ebből azonban, és itt nagyon kérem a t. ház b. figyelmét, nem következhetik az, hogy a hatóság minden körülmények között tartozik tudomásul venni a bejelentést. Lehetnek olyan esetek, a hol a közrend (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) fentartása szempontjából a hatóság igenis meg kell, hogy tegye azt, hogy a bejelentést tudomásul ne vegye. Ezt máskor, mint valóban szükség által indokolt esetekben megtenni a hatóság részéről hiba volna. Mindig ezen az állásponton voltam, igyekeztem is ezt érvényesíteni, tettem is intézkedéseket olyan értelemben, midőn gyűlések megtartása kellő alap nélkül nem vétetett tudomásul. De méltóztassék csak azt az esetet megfontolni, hogy választási küzdelem izgalmai közepette jelentsen be két párt gyűlést ugyanarra az órára, ugyanarra a helyre; ha a rendet a hatóság fenn akarja tartani, természetszerűleg nem fogja a második bejelentést tudomásul venni azon okból, mert ez a hely már le van foglalya. (Felkiáltások balfelöl: Ez természetes!) Hát én csak azt óhajtottam felszólalásommal elérni, hogy itt a kérdés teljesen tisztába hozassék, tisztába hozassák abban az irányban, hogy itt nem engedélykérésnek, de bejelentésnek van helye, és hogy a bejelentés tudomásulvételének megtagadása csak parancsoló szükség esetében indokolt. (Helyesléá a jobboldalon. Zaj a baloldalon,) Remélem, hogy ebben csakugyan pärtkülönbség nélkül egyetérthetünk. Különben pedig a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulok. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? Hammersberg László jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. képviselőház! Az előttem szóló gróf Tisza István ur okoskodását elfogadom. Csak egyetlenegy kis biczczenése van az ő okoskodásának, a mely biczczenés módot és alkalmat nyújt arra, hogy a közigazgatási hatóság a maga önkénykedésót, rosszindulatát vagy pártos szenvedélyét kinyilatkoztassa és érvényesíthesse is, s ezzel rést üt a gyülekezési jogon. Ez pedig abban a nyilatkozatban foglaltatik, a midőn méltóztatik felemlíteni, hogy a közigazgatási hatóság nagy szükség esetén és fontos okból megtagadhatja a tudomásulvételt. Sehol a törvény nem rendeli azt, hogy képviselőválasztások idején a népgyűlések megtartását a hatóságok tudomásul venni fogják, vagy azt tudomásul ..vehetik, illetőleg a tudomásulvételt megtagadhatják. Ellenkezőleg, a bejelentést a törvény a gyülekezési szabadság védelme czéljából rendeli el, azon okból, hogy az illetékes rendőri hatóság a szükséges intézkedések megtételére kellő időt, módot és alkalmat nyerhessen. (Helyeslés a baloldalon.) Mezöfi Vilmos: Ugy van! Tudomásul venni köteles! Ugron Gábor: Tudomásul venni köteles a bejelentést, a szükséges intézkedéseket is köteles megtenni. Sehol Magyarország törvényei arra módot nem nyújtanak, hogy a tudomás vétel megtagadása czimén egy népgyűlés engedélyezési jogát akár egyes szolgabíró, akár egyes rendőr-