Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-15

15. országos ülés 1905 április 15-én, szombaton. 111 a mikor a darabontok izmainak tették ki őket? (Igaz! Ugy van! taps a baloldalon.) Lovászy Márton: A kapitánysághoz hur­czolták a képviselőket! Az is lovagias volt? Zakariás János: És a választások alkalmá­val az erőszakoskodások és megvesztegetések lovagias dolgok voltak-e? És az az üldözés, — ezer és ezer esetet tudok — a melylyel az önök most is hatalmon levő emberei, a szolga­birák. a vármegyei nagy- és kisemberek most is illetik az ellenzék férfiait, lovagias éä Ízléses eljárás-e? (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) B. Kaas Ivor: Ez jgy van! Zakariás János: És Ízléses eljárás volt-e a Perczel Dezső nyugdijának felemelése? (Igaz! Ugy van! derültség a baloldalon.) Lovagias eljárás-e az, hogy Perczel Dezső Mészáros Dánielt, a ki a választási küzdelemben ellenfele volt, egy hírlapi nyilatkozat miatt bíróság elé állította — a miben épen ma vau a tárgya­lás — és Perczel Dezső igy kért elégtételt volt politikai ellenfelétől? Lovagias eljárás ez? És önök appellálnak lovagiasságra és ízlésre, a kik soha, de soha a lovagiasság és jó ízlés szabá­lyait szem előtt nem tartották? (Igaz! Ugy van! a báloldalon,) Mélyen tisztelt képviselőház! Hosszasan nem akarom becses türelmüket igénybe venni. (HalljuTo! Halljuk! a baloldalon) De érzem és tudom azt, hogy a november 18-iki házszabály­szigorítás a magyar nemzetnek Procrustes-ágya lett volna. (Ugy van! balfelöl,) A magyar nem­zet védő karját, lábát, a melyen önállóan járhat és állhat, akarta gróf Tisza István lemetszem, hogy belekényszeritse a szigorított házszabályok Procrustes-ágyába és erejétől megfosztva és nieggyengitve szolgáltassa ki a bécsi akaratnak. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) De a magyar nemzet nem tűrte el ezt a megcsonkítást, talpra állott és a nemzeti jogok védelmének erejét rá­ruházta megválasztott képviselőire, s azok kö­telessége most itt védeni a nemzet jogait min­denféle megnyirbálással, megcsorbítással és le­tiprással szemben, (ügy van! Ugy van! balfelöl) (Az elnöki szélcet Justh Gyula foglalja el.) Az ó-kori mythologia szerint Prometheust, mert az isteni Bzikrát az égből el akarta lopni, sziklához kötötték és leszögezett tagokkal kel­lett hogy tűrje, mint szedi ki vérét a sas. így képzelem én a magyar nemzetet is: az eddigi rendszerben leszögezett tagokkal állott a szik­lához lenyűgözve és kiszolgáltatva a kétfejű sas­nak, hogy körmeivel testében vájjon és szivét marczangolja. (Ugy van! Ugy van! a balolda­lon.) Nos, a nemzet ennek a lenyűgözött erőnek feloldotta a lánczait és most szabadon áll, védi magát, védi jogait és lesújtja azokat, a kik ezt a merényletet vele szemben elkövették vagy el­követni akarták. Ezért fogadom el Eötvös Károly indítvá­nyát. (Zajos helyeslés, taps a baloldalon. A szó­nokot számosan üdvözlik.) Hammersberg Lászlő jegyző: Búza Barnaf (Halljuk! Halljuk!) Buza Barna: T. képviselőház! Nagyon saj­nálatos dolognak találom, hogy a szabadelvű­párt nemcsak a házszabályokon tette túl magát, hanem immár a parlamentáris gyakorlatot sem respektálja és nem bizott meg senkit azzal, hogy ebben a vitában a pártnak álláspontját, a párt­nak felfogását kifejtse. Sajnálattal hallottam gróf Keglevich István képviselő ur beszédének bevezetésében azt a ki­jelentését, hogy csak saját nevében beszél és nem pártjának felfogását tolmácsolja. Sajnálom ezt, mert érdekes és tanulságos dolog volna tudni, hogy a párt elfogadja-e mindazokat, a miket ebben a vitában egyetlen szónoka, gróf Keglevich István ur elmondott (Felkiáltások balfelöl: He­lyeselték!) és hogy azonosítja- e magát azzal a magas színvonalú erkölcsi elvvel, a melyet Keg­levich István gróf ur itt hangoztatott, hogy a mi sikerül, az mind helyes és hogy a november 18-iki äüamcsinv csak azért nem volt helyes, mert nem sikerült. Érdekes volna tudni, hogy osztja-e a szabadelvűpárt is ezt a felfogást, mert ha ezt tudná a nemzet, akkor azután egész meztelenségében állana a nemzet előtt a szabad­elvűpártnak erkölcsi érzéke és erkölcsi értéke, (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) és akkor mindjárt tisztában lehetnénk vele, hogy miért volt az, hogy egy ilyen erkölcsi alapon álló párt 30 esz­tendős kormányzás alatt nem tudott egyebet hozni a nemzetre, mint romlást, szégyent és megalázást. (Ugy van! Ugy van! Taps a bal­oldalon.) A szabadelvűpárt felfogását általánosság­ban nem ismerjük. Két érdekes egyéni felfogást ismertünk meg csak e vitában: a gróf Keglevich úrét és a miniszterelnök úrét. A miniszterelnök ur az indítvány ellen elsősorban azt hozta fel, hogy erre semmi szükség nincsen, mert hiszen egy ilyen rosszalási indítványnak csak az lehet a czélja és a tendencziája, hogy a kormányt lemondásra bírja. A kormány lemondása pedig megtörtént, tehát az indítvány teljesen czéltalan. Hát a czélnak meghatározásában látok én köztünk némi különbséget, t. képviselőház. Mi nem azt akarjuk, hogy a kormány lemondjon, a nemzetnek nem az az érdeke, hogy lemondjon, hanem hogy a kormány helyéről eltávozzék, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) és hogy a két dolog között, a lemondás és a távozás között nagy különbség van, azt szomorúan tapasztaljuk. (Helyeslés a baloldalon.) Ha egy községi pénz­tárnok, t. képviselőház, vagy egy akármilyen pénztárnok, hűtelenül kezeli a rábízott va­gyont, én nem hiszem, hogy a község polgárai már meg lennének nyugodva akkor, ha tudják, hogy a pénztárnok beadta lemondását, de mint lemondott pénztárnok tovább kezeli a község vagyonát. (Helyeslés és taps a baloldalon és a

Next

/
Thumbnails
Contents