Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-526

526. országos ülés 1905 január 3-án, kedden. 07 Kubik Béla: Ebből élnek csak! (Zaj. Elnök csenget.) Polónyi Géza: Itt szó van arról, hogy kon­troverziák merülnek fel, vájjon a háznak mostani feloszlatása alkotmányszegés, vagy eäküszegés-e ? Erre a háznak autentíkusabb, törvényeink sze­rint hivatottabb fel világositója nem lehet, mint az igazságiigyminiszter. (Felkiáltások a jobbolda­lon: Meg sem akartak meghallgatni! Ellenmon­dások a bal- és a szélsobaloldalon. Elnök csen­get.) Kérem, ez nem felel meg a tényeknek. (Ellenmondások jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Hohó! (Nagy zaj a jobb- és balodalon.) Polónyi Géza: Ez nem felel meg a tények­nek. Ismételten hangsúlyozom, nemcsak meg akartuk hallgatni . . . (Derültség és mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk 1 a baloldalon.) Ilyen heptikás köhögésekkel nem lehet elhall­gattatni az igazságot. (Zaj a jobboldalon és a szélsobaloldalon. Elnök csenget.) A tény az, hogy mi ez iránt indítványt is tettünk. A. miniszternek a törvények szerint joga van felszólalni akkor, a mikor neki tetszik. Mi felhívtuk és felhívjuk újból is, tessék nyi­latkozni. (Helyeslés a baloldalon. Derültség jobb­felől.) Ezt az indítványt az elnök ur — ugy látszik — nem akarja szavazás alá bocsátani. Gr. Tisza István miniszterelnök: Nem is lehet! Polónyi Géza: Miért nem- lehet? (Felkiál­tások a jobboldalon: Nincs ház! Derültség a baloldalon.) Hát akkor mit oszlat fel a király, ha nincs ház ? (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek a ház minden oldalán! Polónyi Géza: De, t. ház, én tovább ezt a témát nem folytatom ; rábízom a képviselő' urakra annak a kérdésnek további szellőztetését, kiván­ják-e az igazságiigyminiszter meghallgatásának elrendelését, igen vagy nem. Gr. Tisza István miniszterelnök: Nincs napi­renden ! Polónyi Géza: Én azonban, t. képviselőház, veszem a tényt ugy, a mint előttem áll, hogy t. i. az igazságiigyminiszter nincs is jelen, tehát nem akur nyilatkozni, (Derültség jobb felöl. Zaj balfelöl.) T. képviselőház! Maga az a tény, hogy a távollévő és távollétével tündöklő kormánynak úgyszólván összes tagjai visszatértek a képviselő­ház ülésébe, csak az igazságügyminiszter ur nem, pedig itt volt, nyilvánvaló jele annak, hogy a miniszter ur szólni nem kivan. Gajáry Géza: Előbb nem engedik beszélni, azután ráfogják, hogy nem akar szólni! (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Zaj balfelöl) Kubik Béla: Gajáry szerint nincs ház! (Zaj. Felkiáltctsok balfelöL; Mit mondott?) Gajáry Géza: Önök nem engedik beszélni, azután ráfogják, hogy nem akart beszélni! Ez a taktika! Ismerjük ezt! (Zaj balfelöl.) Rákosi Viktor: Ürügyet keres, hogy meg­szökhessen ! (Mozgás jobb felöl.) Gajáry Géza: Ezt most ráfogják! Még mernek igy beszélni, mikor csak ráfogják! Kubik Béla: Az a baj, hogy ráfogjuk, de igaz! (Zaj.) " Elnök". Csendet kérek, t. képviselőház! Gabányi Miklős: Váczi paróka az! Pozsgay Miklós: Hát Tisza miért nem szö­kött meg? Pedig hányszor nem hallgatjuk meg! (Derültség. Zaj-) Krasznay Ferencz: Tisza bátrabb ember, mint ő! Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Magához a kérdéshez igen rövid néhány szavam van. Sajnálom, hogy nem állok érvekkel szemben, a melyekre reflektálhat­nék, így hát el kell mondanom saját álláspon­tomat igen röviden erről a kérdésről. (Gr. Tisza, István miniszterelnök kifelé indul, Elénk fel­kiáltások balfelöl: Szökik már Tisza is! Ne is jöjjön vissza I Derültség balfelöl. Zaj. Gr. Tisza István miniszterelnök megáll és a baloldal felé fordul. Derültség. Éljenzés jobbfelöl) Elnök: Csendet kérek. Kérem a képviselő urat, folytassa beszédét. Kelemen Béla: Miért nem hallgatja meg Tisza az ellenjelöltjét? (Derültség.) Gabányi Miklós: Azt akarja most mondani, hogy: »Én vagyok a falu rossza«, azért állott oda a sikra. Polónyi Géza: Hat, t. képviselőház, hiszen állva is elvégezhetjük. Egy hang (jobbfelöl): Ali elébe! Polónyi Géza: Természetesen az alkotmány­jogi kérdés szempontjából, (Gr. Tisza István miniszterelnök tovább megy kifelé. Elénk éljen­zés -jobbfelöl. A jobboldal tagjai tömegesen ki­vonulnak.) Endrey Gyula: Maczedónia lovagja szökik! A gazdájuk kirendelte őket! Cseléd- sztrájk! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (A jobboldali kép­viselők nagy része kivonul a teremből.) Polónyi Géza: T. ház! Valóban sohasem hittem volna, hogy nekem ilyen ellenállhatatlan exorczizáló erőm van. (Elénk derültség a szélso­baloldalon.) A mint az »alkotmány« szót ki­ejtem, az ördögűzésnek nemes mesterségét foly­tatom annyira, hogy megszökik a miniszter­elnök ur mindjárt az egész kabinettel. (Elénk derültség a bal- és a szélsobaloldalon.) T. ház! Az eskü- és alkotmányszegés kér­désében nagyon rövidre szabom mondanivalómat. (Halljuk! a szélsobaloldalon.) Mindenekelőtt a magyar alkotmány ebben a kérdésben semmi­féle más alkotmányhoz és különösen az an­gol alkotmányhoz semmiben sem hasonlítható. Más alkotmányok nem ismerik azt a tiltó intézkedést, a mely a mi törvényeinkbe mint alkotmányos biztosíték azért került be, mert a nemzetnek erre a három évszázados küzdelem

Next

/
Thumbnails
Contents