Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.
Ülésnapok - 1901-526
526. országos ülés Í905 január 3-án, kedden. m Hiányunkba, mint alkotmányunk biztosítékaiba, mint a 67-es kiegyezés egyik kardinális kötésébe beleütköző tény ellen tiltakozni. (Elérik helyeslés és taps a bál- és a szélsÖbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek! Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. (Zaj balról. Sálijuk! jobbról.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Azon érveléssel szemben, a melyet az előttem szóló t. képviselő ur felhozott, szabadjon nekem is megkisérleni az ellenkező álláspontnak megvédését. (Folytonos zaj balról. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Az 1848-dik évi IV. t.-cz. . . . (Folytontartó nagy zaj a szélsÖbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Elnök: Mégis csak különös és ellenkezik a parlamentarizmus elvével, ha a képviselő urak egyetlen ellenérvet sem akarnak nyugodtan meghallgatni, (ügy van! ügy van! jobbról. Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kubik Béla: Szégyenli magát! Szembe beszéljen, ha mer; ne süsse le a szemét! (Felkiáltások jobbfelöl: Rendre! Folytonos zaj.) Rossz a lelkiismerete, nem mer szembenézni! (Nagy zaj jobbról és a középen.) Plósz Sándor igazságügyminiszter •. Az 1848. évi IV. t.-cz, 5. §-a azt a szabályt állítja fel, hogy ő Felsége az országgyűlést a három év letelte előtt is — akkor még három év volt — feloszlathatja, de ezt a jogát azzal a kötelességével köti össze, hogy az ujabb országgyűlés akként hívandó össze, hogy az élőbbemnek feloszlatásától számítva három hónap alatt összeüljön. Az 1867-dik évi X. t.-cz. ezen szabály alól egy kivételt állapított meg. Kiindulva abból, hogy a költségvetés mindenkor csak egy évre állapittatik meg; hogy továbbá . . . Rigó Ferencz (hosszan, hangosan ásit. Zajos derültség a szélsőbaloldalon. Nagy zaj jobbról és a középen.) Gr. "Bethlen Balázs: Neveletlen paraszt! (Ugy van! jobbról. Folytonos nagy zaj balról és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Halljuk! jobbról.) Azt hiszem, egyet fognak velem érteni a t, képviselő urak abban, hogy azzal szemben, a mit itt most hallottunk, nem tudom ki volt ... Rigó Ferencz: Én voltam! (Folytonosan tartó nagy zaj a ház minden oldalán.) Elnök: . . . nekem innen, az elnöki székből nincs szavam. (Helyeslés jobbról és a középen. Folytonos nagy zaj balról és a szélsőbaloldalon.) _ Rigó Ferencz: Akkor ne kíváncsiskodjék! .{Folytonos nagy zaj a ház minden oldalán.) Elnök: Kérek csendet! (Folytonos nagy zaj balról és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Plósz Sándor igazságügyminiszter (abbahagyva beszédet, leül). Elnök : Báró Bánffy Dezső képviselő ur kért szót, (Folytonosan tartó nagy zaj.) B. Bánffy Dezső (szólásra feláll. A jobboldali képviselők legnagyobb része a teremből kimegy. Folytonos nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kubik Béla: Mindjárt szavazni fogunk! Gr. Zichy Aladár: Szünetet kérünk! (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon. Az elnök ismételten csenget.) Elnök: Kérem, méltóztassanak csendben lenni, különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. B. Bánffy Dezső: T. képviselőház! (Hallju'k! Halljuk! a bal- és a szélsÖbaloldalon, Folytonos nagy zaj. Felkiáltások balfelöl: Hadd menjenek ki! Az elnök ismételten csenget. Folytonos zaj.) Elnök (csenget): T. ház! A csendet nem tudván helyreállitani, az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. Rákosi Viktor jegyző: Báró Bánffy Dezső! B. Bánffy Dezső: T, képviselőház! Az országgyűlés összehívására és feloszlatására vonatkozólag az 1848 : IV. és az 1867 : X. t.-czikkek tartalmaznak rendelkezéseket. Az ezen törvényekben megállapított elvek, melyek az országgyűlés összehívásának vagy feloszlatásának kérdéseire vonatkoznak, magukban foglalják azokat a korlátokat is, a melyek a nemzet alkotmányjogi biztosítékait kéjiezik és én ugy tudom, hogy a koronának e tekintetbeni jogai és a nemzetet érdeklő biztosítékok tekintetében eddig egyáltalán eltérő nézetek nem voltak. (Ugy van! balfelöl,) 1867 óta állandóan egyértelmű volt a nézet ezen kérdésben és soha ellentétek nem merültek fel arra vonatkozólag, hogy az országgyűlést a király a kormány tanácsára mikor oszlathatja fel, mikor hívhatja össze? (Igaz! Ugy van! bal felöl.) 1898-ban, a mikor az én miniszterelnökségem idején az a veszély fenyegetett, hogy költségvetés és indemnitás nélkül is bejuthatunk a következő, 1899 iki esztendőbe, ez a kérdés már felmerült és bizonyos megoldást igényelt. Az igen t. túloldal, a melynek sorai itt velem szemben most vajmi ritkák, (Elénk felkiáltások bal felől: Nagyon sűrüek voltak akkor ! Félnek Bánffytól!) jónak látja most, midőn felszólalok, távollétével tüntetni. Hát, t. ház, az engem egyáltalán nem feszélyez, hogy meghallgatnak-e vagy nem, mert ez nem dönt semmit, hanem az dönt, hogy mi az igazság? (Ugy van! balfelöl.) Az igazság pedig az, hogy 1898-ban, midőn az ex-lex veszélye fenyegetett, a kormány nagy aggodalomban volt és behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi történjék : bemenjen-e az ex-lexbe, vagy ne menjen; lemondjon-e, vagy vállalja az ex-lexben való