Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-525

525. országos ülés 4904- deczember 28-án, szerdán. 49 Gr. Tisza István miniszterelnök... meghamisítani ne engedjem és azzal tartozom a koronának, (Zajos helyeslés a jobboldalon.) tartozom a többségnek, (Zajos helyeslés a jobboldalon. Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) hogy azt, a mihez jog, törvény és alkotmány szerint nekik van joguk, azt egy jogosulatlan, hívatlan faktor erőszakának ki ne engedjem. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Folytonos nagy saj a bal- és a szélsőbal-oldalon) Ezek az indokok vezettek magamtartásában és teljes nyugalommal vállalom érte a felelősséget. (Hosszantartó, meg megújuló zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Gr. Andrássy Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Igen rövid nyilatkozatot akarok tenni azokra, a miket t. barátom most mondott. O azt mondta, hogy ha van bennem kötelességtudás, hát nyilatkoztassam ki meggyőződésemet. ; ennek meglesz az a hatása, hogy megnyugtatja a közvéleményt. Bocsánatot kérek, én nem élek azon nagyzási hóbortban, (Hosszantartó zajos derülts&i, éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) hogy azt higyjem magamról, hogy az én nyilatkozatom meg fogja a kedélyeket nyugtatni. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Sokat tehet! (Halljuk! Halljulc!) Gr. Andrássy Gyula: Hanem ha a t. miniszterelnök urnak ez megnyugtatásul szolgál, igenis kötelességemnek tartom itt is kifejezni azon nézetemet, hogy én mindig azon véleményben voltam és vagyok ma is, hogy a koronának igenis jogában áll az ex-lex daczára az országgyűlést feloszlatni. (Nagy zaj a jobboldalon és felkiáltások: Nohát! Most tessék helyeselni ! Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Továbbmenőleg azonban konstatálhatom azt is, hogy nem egy olyan ur, a ki ma lelkesedik ezen nyilatkozatom mellett és a ki ma egyszerre azt tartja, hogy igenis - joga van a koronának ehhez, velem vitatkozott nem rég, hogy nincsen jogában. (Derültség a középen és a baloldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Most tapsoljanak !) Fentartom és hangsúlyozom most is ezen jogi álláspontomat. Hozzáfűzöm azonban azt, a mit talán hozzáfűzni felesleges Í8 volt, mert az előbb is már megmondottam, hogy azért bűnös ez a tanács, mert ezen kontroverz jogi felfogás alapján a koronát exponálja, nem pedig azért, mert jogtalant tanácsol. Mondom, nem hiszem, hogy megszűnjék kontroverzzé válni azáltal, hogy én egyénileg azt tartom, hogy a koronának joga van ehhez; pedig a baj, a politikai bűn abban áll, hogy kétségbevont jogot gyakorol a király, és én ezért semmi körülmények között a koronának nem is adtam volna azt a tanácsot, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXXI. KÖTET. éljen ezzel a kótségbevont jogával, mert a korona minden tényének olyannak kell lenni, hogy mindenkiben azt a meggyőződést keltse, hogy a korona alkotmányosan gyakorolja mindig minden jogát. (Élénk helyeslés a középen és a szélsöbaloldalon.) Rákosi Viktor jegyző: Hock János! Hock János: T. ház! Nagy szolgálatot tett gr, Andrássy Gyula e zavaros helyzetben az ország ügyének, mikor azokat a kiegyenlítési tárgyalásokat, a melyeket csak a hírlapokból ismertünk és a melyek világosan nem feküdtek az ország szine előtt, ma ide hozta a tárgyalási terembe. Mindenki világosan megalkothatja most már az ő felszólalása után véleményét az ő jószándéku, jóhiszemű eljárásáról és a miniszterelnök ur határozott visszautasító eljárásáról is. Kétségtelen, hogy ma, midőn az utolsó pillanathoz értünk, midőn n;m a meggyőződés fegyverei és nem elvi álláspontok küzdenek többé egymással, hanem a gyűlölet is fellángolt a testvérszivekben, egy olyan pártszempontokon felülálló és pusztán nagy nemzeti érdekeket szem előtt tartó államférfiú, mint Andrássy, nagyon helyesen tette meg a maga kezdeményezésére ezt a kibékitési kísérletet, (ügy van! balfelöl.) Azért említem, hogy a maga kezdeményezésére, mert nekünk, ellenzéknek, kötelességünk e tekintetben szintén tiszta világításba helyezni a lefolyt tárgyalásokat az ország szine előtt. Az ellenzék nem kezdeményezett. Andrássy hazafiúi aggodalma látta elérkezettnek az időt, hogy saját jóhiszeműségét, hazafiságát a minden oldalról hozzáférhető gyanúsítással szemben is bevigye a küzdelembe. O kezdeményezett tehát, midőn az ellenzéknek és a kormánypártnak szélső álláspontjait összeegyeztetni iparkodott. Mindenesetre a haza érdekében tette, és ha most a pártszenvedély különböző szempontjai pálczát is törnek eljárása felett, a történelem egykor igazolni fogja és büszkén fogja említhetni maga is. Válságos történelmi momentumot élünk, t. ház! Az ilyen fordulópontokat az ember a napi események hullámzásában sokszor nem látja meg, de megérezzük mindannyian. A bennünk feléledt politikai szenvedély is kétségtelen bizonysága, hogy ennek a pillanatnak nagy hatását, hatalmas politikai erejét mindannyian átérezzük. Mögöttem, t. ház, nem áll párt; én nem az ellenzék nevében szólalok fel, saját felelősségemre teszem meg itt indítványomat, a melyért a politikai reputácziómra háramló gáncsot vagy dicséretet egyformán is viselem. Én, t. ház, megesküdtem valaha, hogy lelkiismeretes meggyőződésemet a politikában még taktikai szempontból sem rendelem alá semminek. Ezen eskümre, lelkiismeretem józan szavára hallgatok most is, mikor hosszas tűnődés után elhatároztam, hogy a ház figyelmét pár 7