Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-525

46 ü25. országos ülés 1904- deczember 28-án, szerdán. nek el, a melyre neki nincs joga. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj jobb­felöl.) Nincs az az anarchista, nincs az a forra­dalmár, a ki annyit ártott volna a konzervatív eszméknek. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsö­bahldalon.) a rend fogalmának, a dinasztia érdekeinek, (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a szélsöbahldalon. Élénk eüenmondások jobbfelöl,) mint ez az eljárás. T. ház! Ezen aggodalmam, ezen okok vezettek arra, hogy keressem a békés kibontakozás útjait, (Mozgás és derültség jobb felöl. Halljuk! a bal­oldalon.) Ezen aggodalmak vezettek arra, hogy a szövetkezett ellenzék vezérférfiaihoz forduljak és tőlük megtudjam, mily feltételek mellett vol­nának hajtandók a mai kivétele J harczot beszün­tetni. Minthogy a szövetkezett ellenzék már régebben egyhangúlag elhatározta, hogy a t. miniszterelnök úrral többé nem tárgyal; (Elénk helyeslés a szélsöbahldalon. Derültség jobbról. Felkiáltások a szélsöbahldalon: Nem is lehet! Hamisítóval nem tárgyalunk!) mivel a szövet­kezett ellenzék ezen álláspontját megváltoztatni hajlandó nem volt , . , Uray Imre: És nem is lesz! Gr. Andrássy Gyula: . . én kénytelen vol­tam, mint a béke helyreállításának sine qua nonját, a szövetkezett ellenzéknek ezt a feltéte­lét elfogadni. Mivel ugy tudtam, hogy az egész akcziónak czélja a házszabályok revíziója volt, (Ellent­mondások a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsöbahldalon.) és miután magam is nagy fon­tosságot és súlyt helyezek a házszabályok reform­jára, én a t, ellenzék elé terjesztettem egy házszabályrevizió tervezetét. Uray Imre: Felesleges volt! Gr. Andrássy Gyula: Bizonyos eredményt értem el ezzel, azt az eredményt, hogy a t. ellenzék, azaz ennek vezérférfiai kinyilatkoztat­ták, hogy egy ilyen tervezetnek megfelelő ház­szabályokkal szemben kivételes küzdelmi eszkö­zökhöz nyúlni nem fognak. Ennek a házszabály­revíziónak a czélja az, hogy a technikai obstrukcziót tetemesen megnehezítse. Lényeges pontjai a következők: (Halljuk! Halljuk! bal­felöl.) Az obstrukcziónak a fő eszköze eddig az volt, hogy nem bocsátotta a házat a napi­rendre kitűzött tárgy tárgyalásához. Ezt akarja először is megakadályozni ezen házszabályterve­zet az által, hogy a napirend előtti felszólaláso­kat el lehessen egy szavazással is dönteni, és eltiltani mindazokat, a kik a napirend előtt fel akarnak szólalni. El akarta ezt kerülni azzal is, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése és minden elnöki bejelentés csak a napirend tárgyalására szánt idő után vétessék elő; el akarta kerülni azzal, hogy az összes mellékes kérdéseknél ki­küszöbölte a névszerinti szavazást. El akarta azt is kerülni ez a házszabályrevizió, hogy a napirend tárgyalását mindenféle ürügyek alatt félbe lehessen szakítani. E végett a zárt ülések kérdését ugy állapította meg, hogy a zárt ülé­sen két szónok meghallgatása után a klotürt is be lehet hozni és csak egy ilyen zárt ülés tartható a napirend tárgyalási időn belül, és uj zárt ülést csak a napirend letárgyalása után lehessen kérni. (Helyeslés balfelöl. Zaj jobbról.) Ezek a fő pontjai ennek a reformnak. Mivel azonban az összes ellenzék kijelentette azt is, (Zaj jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! bal­felöl.) hogy ők a házszabálynak ilyen nagy­mérvű módosításához nem járulhatnak, ha ugyan­akkor a választási reform is nem vitetik keresz~ tül; (Helyeslés. Ugy van ! balfelöl. Felkiáltások : Megígérte!) miután ebben a kérdésben nem követelte a saját politikájának követését, fen­tartva az egyes jmrtok maguknak azt a jogot, hogy a saját programmjukat továbbra is pró­bálják keresztülvinni, de nem követelt ebben a paktumban mást, mint azt, a mire vonatkozólag gr. Tisza István miniszterelnök ur becsületbeli kötelessége, és pedig dupla kötelessége áll fenn, mert ezen kötelessége nemcsak abból ered, hogy azt megígérte, hanem abból is, hogy Ígéretéért az ellenértéket már akkor megkapta; (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsöbahldalon.) mondom, miután nem követeltek többet, mint csak a pártnak és a kormánynak obiigóját, ennélfogva én ezt a junktimot szintén elfogad­tam mint oly követelést, a melyet a miniszter­elnök ur elé fogok terjeszteni. A harmadik követelés pedig a jogfolytonos­ságnak helyreállítása volt. (Ugy van! a bal- és a szélsöbahldalon.) Ez a követelés azután az enyém is. Ebben teljesen t szolidárisak vagyunk az egyesült ellenzéken.. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsöbahldalon.) A miniszterelnök ur kifogásolta a ház­szabályreviziónak mértékét. Nem akarok a miniszterelnök úrral vitatkozni; elismerem, hogy utoljára is ez nézetkérdés. Az ember lehet abban a nézetben, hogy ezek a módosítások nem ele­gendők ; (Egy hang bal/elöl: Tiz órás tanácsko­zási idő!) ezt, mondom, elfogadom, nem is aka­rom most bizonyítani, hogy ez elegendő. Kifelejtettem még, a mit most említ itt a t. barátom, hogy a tanácskozási idő tiz órában volt megállapítva, indemnitásnál és költségvetés­nél egyszerű, a többi javaslatoknál kvalifikált többséggel! Hát én teljesen elismerem, hogy lehet mon­dani azt, hogy ez nem elegendő, de én persze ezzel szemben fentartom azt a nézetemet, hogy a módosított házszabályok alapján ki volna zárva az, hogy harmincz-negyven képviselő ered­ményes obstrukcziót csinálhasson. Igenis meg­marad annak lehetősége, hogy egy tekintélyes, nagy ellenzék, 80—100 tagú ellenzék, obstruk­cziót folytathasson, de ez az obstrukczió sem birná a biztos győzelem előfeltételeit, az olyan obstrukczió volna, a melyben győzhetne, de le

Next

/
Thumbnails
Contents