Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.
Ülésnapok - 1901-525
525. országos ülés Wúí deczember 28-án, szerdán. •15 Gr. Tisza István miniszterelnök: Mentül jobban zajongnak a képviselő urak, (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) mentül jobban teli veszik szájukat a törvénysértés és esküszegés nagyhangú, üres frázisaival, annál jobban bebizonyítják, hogy érvek nem állanak rendelkezésükre, (Zajos éllenmondások a baloldalon.) hogy egész tendencziájuk nem egyéb, mint ebben a kérdésben idétlen lármával megtéveszteni a nemzetet. (Éljenzés és taps a jobbóldalon. Felkiáltások a baloldalon: Lesz-e választási költség? Megint jönnek az uj bárók! Zaj. Elnök csenget.) Egyszerűen konstatálom ezt a helyzetet, egyszerűen pellengérre állítom önöket a nemzet előtt; (Éljenzés és taps a jobboldalon. Folytontartó nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) mi érvekkel állunk álláspontunk mellett, be tudjuk azt bizonyítani és a nemzet ítélni fog. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Rákosi Viktor jegyző: Gróf Andrássy Gyula! Gr. Andrássy Gyula: T. képviselőház! Engedélyt kérek a t. képviselőháztól, (Felkiáltások balfelöl: Joga van szólni!) engedélyt kérek a t. képviselőháztól arra, hogy kifejthessem itt, ezen harczias hangok után (Zaj és mozgás jobbfelöl.) azon kísérletet, a melyet a béke érdekében az elmúlt napokban tettem, (Halljuk! Malijuk!) Én mindig mély aggodalommal tekintettem ezen szerencsétlen akczió következményeire. (Zaj és mozgás jobb felöl.) Az eddig bekövetkezett eredmények mind szomorúak. Látjuk, hogy ebben a képviselőházban már tárgyalni abszolúte nem lehet, (Zajos felkiáltások jobbfelöl: Igaz! Ugy van! Nagy proféczia! Már régóta nem lehet!) Pozsgay Miklós: Addig lehetett, mig hamisítókkal nem volt dolgunk! (Zaj.) Gr. Andrássy Gyula: Látjuk, hogy ebben a képviselőházban oly botrányok voltak, a minők eddig sohasem. (Élénk felkiáltások jobbfelöl: Igaz! Ugy van!) Konstatálhatom, hogy voltak itt heves jelenetek, volt itt obstrukczió, de oly dolgok, mint a minők ezen szanáló akczió óta előfordultak, még nem történtek. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Felkiáltások bal felől: November 18! Elénk felkiáltások jobbfelöl: Deczember 13! Zaj.) Az ország ellenséges táborokra oszlik. A szenvedély uralkodik az országban. Mindez gyümölcse annak a szerencsétlen akcziónak. De mindaz, a mi eddig történt, csak bevezető, csak kevés ahhoz képest, a mi előtt az ország áll. (Elénk helyeslés balfelöl.) Gr. Bethlen Balázs: Csak izgatni kell! Gr. Andrássy Gyula: Ez a gyógyítási mód maga is tiszta betegség. Először is téli választások lesznek. A téli választás már önmagában véve szerencsétlenség. (Ugy van! jobb felöl- Zaj. Mozgás,) Hány ember fogja egészségét, esetleg életét elveszteni! Ezt igy pusztán mosolylyal fogadni talán még sem lehet. Rakovszky István: Bánják is ők! (Zaj és mozgás jobbfelöl.) Gr. Andrássy Gyula: Azután, hogy olyan szenvedélyes légkörben történjék választás, mint a minő a mostani lesz, szintén mindig kalamitäs az országra nézve; azt hiszem, ezt sem fogják tagadni. (Felkiáltások jobbról: Az ellenzék akarta •') Szerb György: Minek obstruáltak? Gr. Andrássy Gyula: És a t. miniszterelnök ur a kérdést ugy állította oda a nemzet elé, hogy ahhoz, hogy győzzön, minden erőt meg kell feszítenie : az erőszakot és a korrupcziőnak minden eszközét. (Nagy mozqás jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Ohó! (Élénk felkiáltások jobbfelöl: Épen az ellenkezőiét mondotta a miniszterelnök! Elénk felkiáltások balfelöl : Igaza van Andrássynak! Zajos taps balfelöl és felkiáltások: Dicsekszenek a pénzükkel !) Gr. Andrássy Gyula: Nem mondom azt, hogy a miniszterelnök ur el van határozva a legnagyobb erőszakra és korrupczióra. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Kitelik tőle! Zajos ellenmondások jobbfelöl. Halljuk,! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) De hogy ha erre nincs elhatározva, akkor ez az egész campagne a levegőre van ópitve (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Éllenmondások a, jobboldalon. Zaj) Mert hogy ezt az egyesült ellenzéket annyira megtörhesse, hogy ezen vereség következtében elveszítse minden bátorságát és megszüntesse minden ellenállását, hogy annyira megverhesse ezt az ellenzéket, hogy az uj választások után mint jogerős, törvényes és kötelező szabályt fogadjon el olyasmit, a mire ma azt mondja, hogy őt nem kötelezi: ilyen eredményeket csak ^erőszakkal és korrupczióval lehet elérni. (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon. Zajos ellenmondások a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Én tehát, t, ház, az ilyen viszonyok között történő választást egy kalamitásnak tartom; azt hiszem, hogy az nem szanálhatná a helyzetet még akkor sem, ha máskülönben normális viszonyok közt történnék meg, ha volna bndget. De tudjuk, hogy nincs, és régóta tudjuk azt, hogy az egész nemzet közvéleménye megoszlott azon kérdés tekintetében, hogy vájjon van-e joga a királynak budget nélkül a választásokat elrendelni, igen vagy nem? Tudjuk azt, hogy kormánypárti elsőrangú tekintélyek s a kormánynak elnöke is (Felkiáltások balfelöl: Széll Kálmán ! Hegedüs Sándor!) azelőtt azon nézeten voltak, hogy a királynak nincs joga ex-lesben feloszlatni a házat. Hozzájárult tehát a többi gyúanyagokhoz egy uj izgalmi ok; hozzájárul az, hogy az ország nagyrésze azon nézetben lesz, hogy a király által olyan tényt követtet-