Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-522

6 522. országos ülés 190h- deczember 15-én, csütörtökön. bútorzata is hiányos, mert összetöretett; a hol az izzó szenvedély uralkodik a szerencsés, hon­mentő kísérlet következtében; (Élénk derültség és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) ebben a terembea nem gondolom, hogy lehessen hosszabb politikai fejtegetéseket tartani. Mély fájdalommal teszem azokat a nyilat­kozatokat, a melyeket ma tenni fogok. Érzem a minden egyes szavammal — hiába mosolyog a miniszterelnök ur — (Mozgás balról.) érzem a minden egyes szavammal, minden egyes tettem­mel járó nagy felelősséget. Leszámoltam ezzel. Hosszú belső küzdelem után határoztam el magamat. Nagyon rosszul esik nekem, nagyon fájdalmas szakitanom azokkal, a kiknek politi­káját, politikai programmját ma is helyesnek tartom; szakitanom azokkal, a kiknek helyes intenczióit, jóakaratát, hazafiságát nem vonom kétségbe; szakitanom sok barátommal is. De meg kellett tennem; meg kellett tennem, mert kötelességein, lelkiismeretem ugy parancsolta. (Élénk éljenzés bal/elől.) Ha tudnám, hogy ezen lépés politikai pályám utolsó perczeihez vezet, akkor is megtenném. (Éljenzés és taps balfelöl.) Azon nézetben vagyok és azon nézetben vannak velem együtt kilépett barátaim, hogy az uj elnöki határozat alapján órvényesitendő ház­szabály érvényben nincs. (Igaz! Ugy van! bal­felől.) Abban a nézetben vagyok, hogy a ház­szabályt csak a házszabályok határozmányainak tiszteletben tartásával lehet megváltoztatni. (Helyeslés és taps bal/elöl,) Magunktartását min­denben ezen jogi meggyőződésünkhöz fogjuk mérni. Az elnökségbe ép ugy, mint, sajnos, a t. miniszterelnök úrba eddig helyezett politikai bizalmunkat elveszítettük. (Igaz! Ugy van ! bal­felöl.) Azonban ebből nem következik, hogy az elnök tekintélye előtt meg ne hajolnánk, akár tetszik az elnök eljárása, akár nem, törvényes hatalmát mindig tisztelni fogjuk, de csakis tör­vényes hatalmát, (Elénk éljenzés és taps bal­felöl) A házszabály ad neki jogokat és hatal­mat. Ha egyes intézkedései ezen házszabálylyal ellenkeznek, azok az intézkedések semmisek. A ház elnökének engedelmeskedni fogunk — Perczel Dezsőnek, Feilítzsch Arthurnak vagy Jakabffy Imrének egyaránt; de ha intézkedé­seik a házszabályokkal ellenkeznek: nekik ép oly kevéssé, mint bárki másnak e világon, (Igaz! Ugy van! bal felöl.) Az erőszaknak az a hátránya, hogy nem követelhet tiszteletet. Az erőszak győzedelmes­kedik és általános érvényre jut, hogy ha meg­töri, megsemmisíti mindazokat, a kik a jog alapján ellenállást tanúsítanak, Rakovszky István: Ugy van! Próbálják meg! (Zaj.) Gr. Andrássy Gyula: Az elnöki enuncziá­cziónak ez a sorsa. Ha megtörik, megsemmisí­tik, elpusztítják, a politikai életből kizárják mindazokat, a kik azt jogtalannak tartják, akkor itt békés utón fog az alkalmaztatni. Ezen az utón eredményt érhet el, máskép nem. (Ugy van ! balfelöl.) A jogi felfogásnak ezen intranzigens volta mellett, a melyre tanit Magyarország történelme, Magyarország érdeke és az a közjogi helyzet is, a melyben vagyunk, ezen intranzigensség mellett a jogi téren czólunk az lesz, hogy a békés kibontakozás útjait keressük. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Én erősen meg va­gyok győződve arról, hogy ennek a küzdelemnek a folytatása, azzal a czélzattal, hogy a pártok egymást legyűrjék, leteperjék, szerencsétlenség Magyarországra. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Erős meggyőződésünk, hogy győzhetnek önök, de az ország csak szenvedni fog. ha az áldatlan, szenvedélyes küzdelmet végígharczolja. Ezért, t. képviselőház, az lesz czélom és meg fogom tenni mindazt, a mi tő­lem kitelik, hogy a békés kibontakozás útjait keressem, (Helyeslés a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Ma csak ennyit tartottam kötelességemnek kijelenteni. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) Kossuth Ferencz: A házszabályokhoz ké­rek szót, (Halljuk! Halljuk/) T. ház! Mielőtt szorosan a házszabályokhoz szólnék, teljes mérv­ben honorálni akarom előttem szólt t. barátom, gróf Andrássy Gyula nyilatkozatát. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mindnyájunknak czélja az kell, hogy legyen, nem hogy egymást legyűrjük, hanem, hogy hazánkat szolgáljuk. Az a gondolat, hogy ebben a házban a többség és ne a törvény és ne a jog uralkodjék feltétlenül, ez a gondolat az én felfogásom szerint nemcsak téves, hanem vétkes is. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Én is azon állás­ponton vagyok, hogy minden törvényes és jogos intézkedés előtt nyugalommal meg kell hajol­nom. De azt a nézetet osztom én is teljes mér­tékben, hogy semmi, a mi jogsértéssel és törvény­ellenesen jött létre, ránk nézve nem kötelező. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Már pedig határozottan állítom,,, hogy az, a mit lex-Dánielnek szoktak csúfolni, (ügy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) nem jött létre szabályszerűen, sőt jogtiprással hozatott létre. Egyébiránt ezt a t. miniszter ur is beismerte többszörösen. De többet mondok, azt, hogy e határozat tényleg nem is hozatott, és itt hivatkozom a velem szemben ülő kép­viselők lelkiismeretére és kérdem: nem igaz-e az, hogy akkor, a midőn az örökké emlékezetes november 18-iki ülés estéjón tömegesen fel­állottak, a lgenagyobb rész nem tudta, hogy mire szavaz, sőt sokan azt sem tudták, hogy szavaznak, csak izgalmukban álltak fel. (Elénk helyeslés és felkiáltások a szásöbaloldalon: Ré­szegek voltak! Nagy zaj és ellenmondás a jobboldalon.) Egyesek tudták talán, de hivatko­zom ismételten a t. ellenfeleink lelkiismeretére, hivatkozom azzal a joggal, a melyet abból me-

Next

/
Thumbnails
Contents