Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-512

lovember 10-én, csütörtökön, 81 5i2. országos ülés 1904 n illető képviselőt, a t. túloldal mindig tiltakozott ez ellen, azzal az indokolással, hogy a napirendre szánt idő már lejárt, és nem is ir elő egyebet a házszabály. (Mozgás és ellenmondások a bal- és a szélsobalóldalon.) Bocsánatot kérek, ez a kifogás tehát elesik. Vagy igy magyarázzuk helyesen a házszabályt, vagy amúgy. (Zaj a szélsobálolclalon.) Holló Lajos: De intézkedni kell! B. FeilitZSCh Arthur: Semmiféle intézkedés nem szükséges, mert a ház gyakorlata mindig az volt, a mint azt az elnök ur is kijelentette, hogy azon interpellácziók, a melyek a szerdai napon megtehetők nem voltak, igenis önmaguktól a másik interpellácziós r napra, vagyis a szombati napra kerültek. En tehát itt semmiféle házszabálysértést nem követtem el, és a t. képviselő ur itt a házszabályok semmiféle szakaszából sem fog házszabályt sértő eljárást rám olvashatni, (Ügy van! a jobboldalon.) Mert a házszabály nem intézkedik semmiféle más módon, csakis oly irányban, hogy az interpellácziók megtételének és az azokra adandó válaszok meghallgatásának idejét időről időre a ház állapítja meg. (Ugy van! jobbfelől.) Mi volt tegnap a megállapítás ? Az, hogy egy órakor térünk át az interpellácziókra, de nem lett megváltoztatva a háznak azon határozata, hogy az ülések ideje két óráig tart. (Helyeslés jobbról.) Azt hiszem tehát, hogy engem e tekintetben semmiféle mulasztás nem terhel. Egyéb megjegyzésem nincs. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza; T. képviselőház! (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! bálról.) A házszabályok megsértéséről lévén szó, a házszabályokra való hivatkozással röviden szót kérek. (Halljuk! Halljuk! a szélsobalóldalon.) A tisztelt tegnap elnökölt képviselőtársam csupán egy ténykérdés tekintetében van tévedésben, mert meggyőződésem szerint tegnap — megengedem, hogy nem czélzatosan, de tényleg — házszabályellenes eljárás követtetett. A tényállást igen röviden helyreállítom a következőkben: A kérdés feltétetett és a szavazás el volt rendelve . . . B. Dániel Ernő: Nem volt! (Mozgás és zaj a bal- és a szélsobalóldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Felálltak szavazni!) Itt van a napló! Polónyi Géza: B. Dániel Ernő képviselő urnak nagyon rövid az emlékezete, (Mozgás és derültség a szélsobalóldalon. Elnök csenget.) és elejébe vág a fejtegetéseknek, mert azt, hogy a kérdés feltétetett és a szavazás el volt rendelve, tegnap az elnök ur maga megállapította. Csak az volt a differenczia közöttünk, hogy nem hívta még fel az elnök ur a felállással való szavazásra a házat. (Ugy van! a szélsobalóldalon. Mozgás a jobboldalon.) A distinkczió tegnap abban állott, hogy az elnök ur maga konstatálta, hogy a kérdés feltétetett ós a szavazás el volt KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXX. KÖTET, rendelve, csakhogy az elnök nem hivta fel még a házat, hogy álljanak fel azok, a kik igennel és azok, a kik nemmel szavaznak. Nem akarok most azon mulatni, hogy karakterizáljam azért, hogy a t, túloldal felállott, a nélkül, hogy az elnök erre felszólította volna, csak a tények mellett maradok. Mi történt ezután, t. ház? Midőn láttuk, hogy a t. túloldal feláll, (Mozgás jobbfelöl. Halljuk! a szélsobalóldalon. Elnök csenget.) akkor konstatálni kívántuk innen, hogy a ház nem határozatképes. Erre, a midőn ezt a kérdést felvetettük, szaladt fel t. képviselőtársaink sorából kettő; én, gondolom, Kammerer képviselő urat láttam, a ki egy ivvel az elnök úrhoz sietett és azt átadta neki. Erre az elnök ur konstatálta, hogy húsz képviselő névszerinti szavazást és a szavazásnak másnapra való halasztását kéri. Ebben a pillanatban én rögtön a házszabályokhoz való szólásra jelentkeztem, a t. elnök ur pedig, a helyett, hogy nekem a házszabályokhoz szót adott volna, engem meg nem hallgatva, enuncziálta azt a határozatot, hogy: »emiek folytán elrendelem a névszerinti szavazást és a szavazásnak holnapra való halasztását^ Ez által én elestem annak a házszabályrendelkezésnek az érvényesítésétől, a mely szerint fel akartam világosítani, a mint meg is tettem, a t. házat és az elnök urat az iránt, hogy a házszabályoknak rendelkezése és a megállapított preczedens alapján, — még hivatkoztam is a preczedensre — a szolnoki törvényszék felállításának kérdésénél lett az a kérdés a házban eldöntve, még pedig akként, hogy a névszerinti szavazásra vonatkozó ivet, s természetesen ezzel kapcsolatban a másnapra való halasztásról szóló ivet a kérdés feltétele és a szavazás előtt kell benyújtani, mert különben annak többé helye nincsen. Ez történt és a t. elnök ur eljárása abban volt sérelmes, hogy a határozatot enuncziálta, mielőtt ahhoz hozzászólhattunk volna és elfogadta ezt a névszerinti szavazásról szóló ivet akkor, a midőn már az a kérdés fel volt téve és a szavazás el volt rendelve. Ebben van nézetem szerint a házszabályellenes eljárás, de megengedem, hogy ennél az esetnél (Zaj balfelöl. Elnök csenget.) semmiféle czélzatosság fenn nem forgott. Azt láttam, hogy az elnök ur is aggódik a felett, hogy nem határozatképes a ház. és sietett az ülést berekeszteni azzal, hogy a szavazást másnapra halasztotta. Én tendencziát az eljárásban nem látok, de helytelennek tartottam az intézkedést, mert a házszabályok mellett az ilyen intézkedés nem volt lehetséges. Ugron Gábor: T. ház! A házszabályok szerint való eljárása az elnök urnak három pontban tétetett vitássá. Az első pont az, hogy a szavazás elrendelése után történt a névszerinti szavazás elrendelése is. Engedje meg, a t. ház, ebben az elnök ur helyesen járt el. A házszabályok 224. szakasza megrendeli, hogy a tanácskozás befejezése után, mikor az befejeu