Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-511

50 511. országos ülés i90k november 9-én, szerdán. legalább is azok közül , . . (Mozgás a középen.) Kérem, én nem vagyok gondolatolvasó, de ebben a pillanatban t. barátom Dániel Ernő gondolatát, azt hiszem, kitalálom. (Halljuk ! Halljuk!) Hogy t. i. visszaélések nemcsak a többség részéről, nemcsak a többség érdekében, de az ellenzék részéről és az ellenzék érdekében is követtetnek el. Nem ez volt a gondolata? B. Dániel Ernő (tagadólag int). Gr. Apponyi Albert: Akkor, t. képviselőház, méltóztassék ezt a toldást mint as én gondolatomat elfogadni, mert ez csakugyan igy van: a visszaélések egyáltalán egyik akadályát képezik a nemzeti akarat őszinte megnyilvánulásának a választásoknál. A legvastagabb visszaélések ellen az utolsó évek törvényhozása orvosszereket keresett és talált is, a melyek bizonyos tekintetben hatékonyaknak bizonyultak, bizonyos tekintetben nem, melyek tehát mindenesetre kiegészítésre szorulnak, a mint hogy ez a tárgy olyan, a melyben minden őszintén alkotmányos ország folyton legiferál, mert, a mint gondolom, boldogult Szilágyi Dezső egyszer mondotta, az emberi ravaszság végére jár minden törvénynek, mely a visszaéléseknek elejét akarja venni, ugy hogy a törvényhozásnak is mindig ujabb és ujabb eszközöket kell kitalálnia, hogy a kijátszásra irányuló törvényeket megakadályozza. Szerb György : Látjuk a házszabályoknál! (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Gr. Apponyi Albert: T. képviselőtársam, a ki közbeszólt, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) nem gondolta meg közbeszólásának horderejét. Mert talán azt a perspektívát még sem akarja élénkbe állítani, hogy a házszabályoknak reformjával és átalakításával állandóan ós folytonosan foglalkozzunk. Tehát a két esetet nem lehet parifikálni, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) s még sem lehet azt mondani, hogy a nemzet megválasztott képviselőinek furfangjaival szemben folyton uj és uj reformokkal kell küzdeni, a mint lehet azt mondani, hogy annak a sok kiszámithatlan- elemnek, a mely künn, a nemzeti életben működik, a melyek közt vannak különböző természetűek, furfangjaival szemben folytonos törvényhozási akczióval kell védekezni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) De ma a visszaélések fejezeténél nem inhereálok; elég azt mondanom, hogy azon a téren is a meghozott törvények tapasztalt hiányoságain és elégtelenségén segíteni szükséges. (Helyeslés balfalöl.) A másik kői ülmény, a mely befolyásolja — s kedvezőtlenül befolyásolja — a választások eredményének őszinteségét, az a sok alkalom, a mely mai választási mechanizmusunk mellett, még vastag visszaélések nélkül is, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) ugy a hatalom kezelőinek, mint bizonyos túlnyomó társadalmi befolyásoknak folyton kínálkozik arra, hogy a választók tömegének akaratnyilvánítását törvénytelen vagy legalább az alkotmány szellemével meg nem egyező módon befolyásolják és igy végső eredményben meghamisítsák. (Igaz! Ugy van! a bal és a szélsöbaloldalon.) Mondhatom, hogy a világnak csúfját képezi egy olyan választási eljárás, a hol összecsődítenek nem tudom hány kilométernyi távolságbőt (Felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Ugy van! Ugy van !) választókat; a hol az etetésnek és itatásnak, a vesztegetésnek elrejtésére számtalan alkalom nyilik... Hock János : Fuvardíjak! Gr. Apponyi Albert: ... a hol gazdag ember egy, az alkotmánynak szellemével teljesen ellenkező előnyt élvez a szegény emberrel szemben, (Taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) a mely előnyt egyedül a demagógia képes ellensúlyozni, ugy hogy a plutokratikus és demagógikus befolyásoknak túlsúlya és ellentéte között (Helyeslés a baloldalon.) épen a komolyan kialakuló higgadt nemzeti felfogások bírnak az 6 képviselőikben legkevesebb eszközzel arra, hogy a választásoknak mechanikumát irányítsák az igazsághoz és valósághoz híven. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) Azután — ezt már Szalay László t. képviselőtársam ma felemlítette, s már sokan felhozták — a mi választóinknak száma egy valóban eltűnő töredékét képezi a mi népünk egész számának, s lehet mondani, hogy nincs rá példa alkotmányos országban, hogy egész ötven esztendőn keresztül a választói jog kitágítása, uj rétegeknek az alkotmány sánczaiba való felvétele tekintetében egyetlen komoly lépés sem történt. (Ugy van! Ugy van! bal felöl.) Egészen jellemző a mi epigon korszakunknak felfogására az, hogy igen jóindulatú férfiak a választói jogok terjedésétől, mint nemzeti veszélytől irtózzanak ; egészen más volt az 1848-iki törvényhozás felfogása és egészen más az 1848-iki törvényhozás hamisítatlan tradicziója. Az 1848-iki törvényhozók, ha igy vélekedtek volna, akkor nem törölték volna el a nemesi privilégiumokat, (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) ha ők a magyar nemzeti irány diadalmas és győzelmes erejét csak mesterséges kiváltságok fentartásában látták volna, nem változtatták volna meg a nemzeti képviseletnek azon formáit és azon rétegeit, a melyek a rendi alkotmány biztosítékait tartalmazták. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az 1848-iki törvényhozók azonban át voltak hatva attól a tudattól, melytől én is át vagyok hatva, hogy ennek a nemzetnek magyar nemzeti jellege nem függ és nem tételeztetik fel mechanikus megszorításoktól, mesterkélt rendszabályoktól, hanem hogy ez történeti és társadalmi tény és hogy ebből folyólag az alkotmány ereje jobban van biztosítva akkor, ha annak sánczai közé nagyobb tömegeket veszünk fel. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Nem akarom mondani, hogy ennek meggondolatlanul, rohamosan, ugrásszerűen kell történnie , ..