Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-510

5iÖ. országos ülés 1904tönkrebukjék, magával ragadva az egész Fülöp Lajos-féle dinasztiát is. Imd, ide vezetett a merev többségi elmélet Francziaországban. Tudom, bogy mosolyognak azon, bogy a mi Francziaországban megtörtént, itt is megtörténhetnék. Hiszen ez a kisebbség elvesztette az országban szimpátiáit, nincs senki a báta megett; az utcza nyugodt, az emberek nem mozdulnak, hallgatnak, meg vannak elégedve; a kormány tebát most végrehajthatja tervét, a melynek veszedelmességét a többség fátyolozza; de mi e leplet le fogjuk rántani. Ennek fog szolgálni beszédem második része. Most azonban egy kis szünetet kérnék. Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szederkényi Nándor képviselő ur folytatja beszédét. Szederkényi Nándor: T. ház! A kérdést ugy tettem fel magamnak, hogy ezen indítványával mit akar a miniszterelnök ur? Sokan itt e házban és e házon kivül ugy állítják fel, hogy tulajdonképen nem lehet tudni, mit akar a miniszterelnök ur. A házszabályrevizió ügyének is megvan a maga története már. Bő tapasztalataink vannak e téren. A télen egy házszabályreviziót akart a miniszterelnök ur egy rövid, lehet mondani: pontozat nélküli mondatban kifejezni, hogy mi történjék a házban a tanács kozásokkal; ennek sorsát tudjuk, mert a miniszterelnök ur azt visszavonta. Azután szünet állott be. Az országban mindenki azt hitte és hihette, hitték ezt itt a t. elvbarátaim is, hogy a házszabályrevizió egyszer s mindenkorra, legalább ez idő szerint le van véve a napirendről. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Azonban egyszerre megjelent az ugrat levél még a parlament szünete alatt. Azután a t. miniszterelnök ur az ugrai levélben mondottakat egy vacsorabeszédben enyhíteni igyekezett. Azután legközelebbi szombati beszédében már ugy adja elő, hogy neki gondolatai vannak, de ezen gondolatainak egy részétől ez idő szerint eláll, csak egy másik részét kívánja életbeléptetni. Tegnapi beszédében a t. miniszterelnök ur folytatja gondolatainak szófűzését és valóban indokolt az a megjegyzése sokaknak, hogy ebből a sok gondolatrejtegetésből, magyarázatból, visszavonásból, aztán ismét élesbitésből valóban az következik, bogy a miniszterelnök tulajdonképen nincsen tisztában magával az iránt, hogy mit akar. Én, t. képviselőház, nem tartozom azok közé, a kik azt hiszik, hogy a t. miniszterelnök ur nem tudja, mit akar, mert én tudom, mit akar. En az egéBz házszabályreviziónak gondolatát kívülre helyezem, oda, a hol a chlopyi hadiparancs keletkezett. (Ugy vem! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: A hol az a csillag ragyog! KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXX. KÖTET. november 8-dn, kedden. 33 Szederkényi Nándor: Miután én meg vagyok győződve és be is fogom bizonyítani, hogy ezen, a ház tanácskozási rendjének megváltoztatása, a kisebbség ellenállási képességének megtörése ellen irányuló törekvés nem egy itteni agy szüleménye, ez ott keletkezett Becsben, ott, a hol a chlopyi hadiparancsot fogalmazták, (Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) én a t. miniszterelnök urnak ezen zavaros, sok tekintetben következetlen, néha egymásnak ellenmondó előadásából azt következtetem, hogy ő tulajdonképen nem tényleges fogalmazója és megalkotója e gondolatnak, hanem csak médiuma, médiuma a chlopyi hadiparancs kohójában ülőknek, a kik szuggerálták és szuggerálják a további lépéseket is a, házszabályrevizió keresztülvitelére. Megengedem tehát azt, hogy az ő beszédei habozok, zavarosak s okot adhatnak arra, bogy egyesek ugy magyarázzák, hogy azokból tisztán látni nem lehet, mit akar; én azonban ezen az alapon, mert 6 csak médium, mert ő csak eszköze a chlopyi hadiparancs kohóiban ülőknek, tudom, hogy mit akar, és azért ennek a bizonyítására akarok most rátérni. (Halljuk! a baloldalon.) Előbb azonban néhány szóval tisztázzuk a parlamentarizmus fogalmát és lényegét, igy magunk között, hogy tulajdonképen mi is az a parlamentarizmus. (Halljuk! a baloldalon.) A tudományos világ egy része ma a parlamentarizmus felett már a lélekharangot is húzza, hogy ez túlélt állapot, a parlament csődöt mondott. En ezt nem tartom. Szerintem a parlament nem mondott csődöt, csak az a parlamenti idea mondott csődöt, a melyet a miniszterelnök és barátai és talán a többség fogalmaznak maguknak. Az a parlamentarizmus, a melyet ők képzelnek, megbukott régen, megbukott Angliában királyi fő hullásával és királyi család bukásával, megbukott Francziaországban és mindenütt, a hol kísérletet akartak tenni annak létrehozatalára, mert a nemzetek közéletének reprezentácziója a parlament és az sokkal erősebb, sem hogy megtűrné a béklyót. (Igaz! a baloldalon.) És ha ideig-óráig megtűri, ha a szabad parlamenti élet éä szellem fejlődését egyideig képesek is elnyomni az ellenesei, végre is utat tör, szétfeszíti az akadályokat és ismét felülkerekedik. Épugy, a mint Angliában, a hol időközönkint el akarták nyomni, ismét felülemelkedett. Én a műveltség reprezentáczióját a parlamentben találom, nem abban a parlamentben, a melyet önök képzelnek, a melyet a parlamentről elmélkedő nagyon kitűnő irók a durva fejszám politikájának kereszteltek el, (Igaz! a baloldalon.) a midőn a fejszámhoz ragaszkodnak és megolvassák hány fő van jelen, de azok tartalmát nem kutatják, hanem csak a numerust. A tanácskozási rend e módja a magyar közjoggal mindig ellentétben állott. A magyar közjog azt mondta: vota non numerantur, sed ponderantur. A szavazatok súlyuk szerint, az évek szerint és nem a fejszám szerint mérlegeltetnek. Nagyon helyesen jegyzik 5