Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-517

212 517. országos ülés 1904 november 16-án, szerdán. Gr. Tisza István miniszterelnök: ... a ki parancsoló végszükség nélkül formahibát követ el. (Halljuk! Halljuk!) De (Mozgás a bál- és a szélsőbaloldalon.) ha bármikor is ugy áll a kérdés, — kívánom, hogy ne legyen, de ez nem tőlem függ — ha bármikor is ugy áll a dolog, (Nagy mozgás a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) hogy választani kell a formáknak minden tekintetben skrupulózus megtartása között, (Mozgás a balés a szélsöbaloldalon.) vagy a között, hogy az országot a tehetetlenségtől . . . (Taps a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Elnök csenget) Ugron Gábor: Menjen Moszkvába! Gr. Tisza István miniszterelnök: ... a tönkrejutástól, az elzülléstől, az erkölcsi bukástól bizonyos mellékes formák megsértésével kell megvédeni ... (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Az elnök megtűri, hogy igy beszéljen a házszabályokról ? (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Hogy a házszabály megtartása mellékes forma! Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . akkor annak, a ki Magyarországot Lengyelország sorsára juttatni nem akarja . . . (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Törvény!) Kubinyi Géza: Tudja ezt az egész ország és a közvélemény. Majd fog az Ítélni! Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . bírni i kell erkölcsi bátorsággal és akaraterővel arra, hogy a lényeget, a mivel az alkotmányosságot megmentjük, a formánál magasabbra helyezze. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Különben bármi történik is a kérdésben, a ööntő szót a minden jognak igazi, legmélyebb forrása, a nemzeti akarat fogja kimondani, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) a mely előtt meg kell hajolni mindenkinek, és a mely el fogja tiporni azt, a ki útjában áll. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon ) Elnök: T. ház! Részint személyes kérdésben, részint a házszabályokhoz való szólás czimén még többen, négyen, vannak feljegyezve szólásra. Miután az az időpont, a melyre a ház az interpellácziókra való áttérést elhatározta, már el is múlt, javaslom a háznak, hogy térjen át az interpellácziókra és ugy a személyes kérdésben való felszólalásokat, mint a házszabályokhoz való hozzászólásokat a legközelebbi ülésre halaszsza. Hozzájárul a ház? (Helyeslés.) Akkor ezt a ház határozataként kimondom. Mielőtt az interpelláczióra térnénk át, a legközelebbi ülés idejét és napirendjét illetőleg óhajtok javaslatot tenni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a legközelebbi ülést tartsa a ház holnap délelőtt 10 órakor, s napirendjére tűzze ki a gróf Tisza István képviselő indítványa feletti tárgyalás folytatását. Hozzájárul a ház? (Igen!) Ugy ezt a ház határozataként kijelentem. (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Éljen a választás!) Elnök : Az ülést három perezre felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök: Szíveskedjenek helyüket elfoglalni. (Zaj.) Csendet kérek. A tanácskozást folytatjuk. Következik gróf Apponyi Albert képviselő ur interpelláczíójának előterjesztése. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A parlamentnek mai hangulatába talán nem illik az az interpelláczió, a melyet előterjeszteni szándékozom, és sajátságosan fogják érinteni t. képviselőtársaimat azok a hangok, a melyeket most hallatni fogok, de a tárgy, a melyről szólok, örökké érvényes emberiségi törekvésekre vonatkozik ós ezen emberiségi törekvésekben hazánknak részvételére, tehát egy olyan ügyre, a melynek fontosságát és horderejét pillanatnyi hangulatok nem alterálják. Az ez évben az északamerikai EgyesültÁllamok területén St. Louis-ban tartott interparlamentáris értekezlet, annak az interparlamentáris szövetkezetnek értekezlete, a melyben 15 czivilizält államnak összesen kétezer törvényhozója vett részt és melynek czélja előmozdítani a haladást abban az irányban, hogy a nemzetek közötti összeütközések mentül inkább részrehajlatlan birói eldöntés utján intéztessenek el és hogy az emberiség megmentessék vagy legalább kevésbbé sújtassák a háborúknak ostorától és a háborúknál nem kevésbbé súlyos fegyveres békének terheitől, mondom, ennek az interparlamentáris szövetségnek ezidei gyűlése nagy horderejű határozatot hozott, a mely határozat igy szól (olvassa) : »Tekintve azt, hogy a felvilágosodott közvélemény és a modern polgárosodás szelleme egyaránt követeli, hogy a nemzetek közt felmerülő ellentétek akkép intéztessenek el és rendeztessenek, mint egyesek összeütközései, azaz elismert jogelveken alajmló birói döntéssel: az interparlamentáris értekezlet a világ összes kormányait felhívja, hogy küldjenek képviselőket egy nemzetközi értekezletre a következő kérdések megfontolása végett: 1. Azok a kérdések, melyeknek megfontolására az 1899-iki hágai értekezlet ujabb értekezlet összehívását kívánatosnak jelentette ki. 2. Választott bírósági szerződések megkötése az összehívandó értekezleten képviselt nemzetek közt. 3. Megfontolása annak, hogy nem volna-e czélszerű időszaki nemzetközi kongresszus intézményének megalkotása a nemzetközi kérdések tárgyalása czéljából. Az interparlamentáris értekezlet egyszersmind tiszteletteljesen és szívélyesen felkéri az Egyesült-Államok elnökét, hogy hívja meg az összes nemzeteket egy ilyen értekezleten való kép visel tetésre.«