Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-513

108 513. országos ülés 190$ tartalmazni. Én kijelenthetem, hozzátehetem ehhez, t. képviselőház, hogy ezen törvényjavaslat elkészítésének előmunkálatait nyomban meg fogom indítani s a mint a kérdés annyira megérett, gondoskodni fogok, hogy a kérdés egy ankétszerű tárgyalás alá bocsáttassák, a meíy ankéten ... B. Kaas Ivor: Nem ankét kell ide, hanem intézmények! Gr. Tisza István miniszterelnök ... a mely ankéten pártkülönbség nélkül fogom megjelenésre felkérni közéletünknek azon kitűnőségeit, a kiknek szava természetszerűleg kell, hogy nagy sulylyal essék a latba ily kérdés előkészítésében. A törvényjavaslatot olyan időben szándékozom a házban előterjeszteni, hogy azon 3 évi idő alatt, mely ezen országgyűlés életéből még hátra van, letárgyalható legyen, ugy hogy, a mennyiben közbejövő körülmények a háznak időelőtti föloszktását nem tennék szükségesség (Felliáltások a szélsőhaloldalon: Például az ugrai levél! Olvassa): »már a legközelebbi általános választás az uj törvény f lapján ejtessék meg.« (Felkiáltások jobb felöl; Nohát! Zaj a hál- és a szélsőbaloldalon,) T. ház, még kiegészítem a tényeket. Sajnálom, hogy az illető naplót nem voltam képes sürgősen beszerezni. A midőn t. i. aggodalmaskodni kezdtünk az iránt, hogy az erre vonatkozó ígéret megtartása nem egészen komolyan czéloztatik, akkor én itt a ház színe előtt a miniszterelnök urat ezen ígéretének beváltására, sarkaltam és előterjesztettem, hogy ezen ígéret beváltásánál, a mely nem titkos paktumban, de nyílt ülésben, az ország színe előtt tétetett, a mely ígéretnek fejében a függetlenségi és 48-as pártnak ezen oldalon ülő férfiai a kivételes eszközökkel folytatott harczot abbahagyták, mondom, ezen ígéretnek beváltásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy, ha a jövő választásokra akarja ezen törvényt életbeléptetni, akkor ennek legkésőbb ez évben törvénynyé kell lennie. Miután az 1906. évben foganatosítandó választások az 1905-diki névjegyzék alapján kell, hogy eszközöltessenek, (Ügy van! a szélsőhaloldalon.) az 1905-diki összeírások és a reklamácziók csak akkor történhetnek meg egy uj törvény alapján, ha az 1904-ben már törvényerőre emelkedik. (Ugy r van! a szélsöbahldalon. Mozgás jobbról.) Én tehát sürgettem ezen törvényjavaslatnak benyújtását oly czélból, hogy még 1904-ben és pedig nem az én egyéni gusztusom és ízlésem okából, hanem a miniszterelnök ur által a ház szine előtt tett ígéretnek beváltása okából, (Ugy van! a szélsöbahldalon.) ez a törvényjavaslat terjesztessék elő és akkor a t. miniszterelnök ur az ő beszédében — én nem olvastam most át szavait, de emlékszem nagyon jól, most nem áll az a napló rendelkezésemre, de majd kikereshetjük — azt mondotta, hogy miután az összeírások csak márcziusban kezdődnek, ennek a törvénynek márczius előtt törvényhozási utón való megalkotására teljesen elég idő van, sőt még megtoldotta azzal is, hogy ha november 11-én, pénteken. pedig valamely időbeli akadály merülne fel, a törvényhozás gondoskodhatnék arról is, hogy valamely kivételes törvényes intézkedés tétessék, (Ugy van! Ugy van! a hal- és a szélsöbaloldalon. Nohát! jobbról.) hogy az uj törvény alapján történjenek a választások. (Ügy van

1 Ugy van! a hal- és a szélsöbahldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Nohát!) Ez a teljesen igaz, hűen előadott történeti tényállás, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbahldalon.) Már most engem és — azt hiszem, mondhatom — bennünket különösen az ösztökél a rendkívüli ellentállásra, hogy a miniszterelnök ur a nélkül, hogy a parlamenti ellenzék arra neki bármiféle okot szolgáltatott volna, maga dobta be az Eris almáját a képviselőházba, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbahldalon. Félkiáltások balfelöl: Ki akar bújni az obligóból!) és én azt hiszem, — ám czáfoljon meg — hogy ezt az egész vitát, a melyről biztosan tudta, hogy ilyen ellentállást fog előidézni, azért idézte egyrészt elő, hogy ezen Ígéretnek beváltása alól menekülhessen. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbahldalon.) Hogy nagyon jól tudta, hogy a képviselőházban egy ilyen módon előterjesztett házszabályrevízió milyen ellentállással fog találkozni, itt ismét nem vétek semmiféle diskróczió ellen, ha a beszélgetéseink fonalán felmerült egy inczidensre is rámutatok. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Azt mondottam egyszer a miniszterelnök urnak, mikor a házszabályrevizió kérdéséről is beszéltünk, hogy mégis nem okos dolog a házszabály revíziót felvetni, mert hiszen ugy sem tudja azt az ellenzék hozzájárulása nélkül keresztülvinni. Érre azt mondotta nekem vagy nekünk, — meglehet, hogy többen voltunk, nem emlékszem, mert nem tartok naplót arról, hogy kivel mit beszélek — hogy azzal én teljesen tisztában vagyok, hogy ha én a házszabályrevízióval előállók, még egy obstrukcziót kell kiállanom. Csak azért említem ezt meg, mert ebből látható, hogy ő már abban az időben teljesen tisztában volt azzal, hogy ha valaki a házszabály-revízióval előáll, arra okvetetlenül obstrukczió következik. És a helyett, hogy a választási törvény reformjára vonatkozó javaslatot a t. miniszterelnök ur a ház elé terjesztené, összehívott egy ankétet, a nélkül, hogy az érdemleges tárgyalást tartott volna a mai napig, a mely ankét ujabban össze sem hivatott; semmiféle előkészületi lépés nem történik, ugy, hogy talán jogosult az a konzekvenczia, t. képviselőház, hogy a midőn ma, novemberben a miniszterelnök ur a házszabályok revíziójával áll elő és költségvetés nélkül áll itt, hogy akkor annak a választási reformnak kellő időben és ugy való törvényre emelkedése, hogy a jövő választások annak alapján eszközöltethessenek, egyszerűen fizikai lehetetlenséggé válik. (Igaz! Ugy van! a szélsöbahldalon.)