Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-492

W2. országos ülés Í90k pedig 16,995.000 korona értékűt. Az osztrákok tehát már 1903-ban, a mikor látták, hogy ennek a kedvezménynek nemsokára vége lesz, ellátták magukat jó előre és behoztak direkt Olaszországból Ausztriába négyszer annyi olasz bort, mint három év?el ezelőtt és behoztak kétszer annyit, mint a mennyi behozatott Magyarországba; pedig tudjuk, hogy még a Magyarországba behozott bornak is egy része azután a közvetítő kereskedelem utján Ausztriába vitetett. Ebből látjuk, t. képviselőház, hogy hiszen az egész borbehozatali kedvezmény, a mely régi szerződésünkben foglaltatott, tulajdonképen Ausz­triának szóló kedvezmény volt és Ausztriának lesz haszna abból is, ha még most ennek a 450 métermázsa bornak a behozatalát kedvezményes vámtétel mellett engedjük meg. De nagyon érdekes dolog ez, t. ház. Azt mondja a kormány előterjesztésének indokolása, hogy ezen borbehozatali kedvezmény megszünte­tése fejében valami ellenértéket is kellett nyúj­tani Olaszországnak, és ezért egynéhány olasz kiviteli czikk vámja leszállittatott; a mandula és a szénkéneggel kivont olaj vámmentes beho­zatala megengedtetett. Ha azt vizsgálom, hogy ezek az áruczikkek milyen arányban hozatnak be a közös vámterület egyik és másik államába, akkor azt látom, hogy ezekre nézve is tulajdön­képen Ausztriának fog előnyére válni az olcsóbb vámtarifa. Hiszen "tudom azt, hogy nem valami nagyfontosságú czikkek a mandula, mogyoró ós az olaj, de ha ezen szerződésben szükségesnek találták ezeket kiemelni, és ezek számára külön vámtételeket megállapítani : mégis érdekes meg­nézni, hogy ezekből mekkora a behozatal. Nem akarom a t. házat hosszasabban untatni, és azért csak a legutóbbi, 1903. évi eredménye­ket emlitem fel. Az előző években, habár a számok változtak, az arány ugyanilyen volt. A legutóbbi évben a közös vámterületre 4,018.000 korona értékű mandula hozatott be; ebből Magyarországba 435.000 korona értékű mennyi­ség hozatott, a mi körül belől 1 /io része az egész behozatalnak, A mogyoró behozatala nem hason­lítható össze egész pontosan, mert a közös vám­terület statisztikája a mogyorót, mint külön áruezikket nem mutatja ki. Azonban az olajból való behozatal a közös vámterületre a legutóbbi évben 1,676.000 korona értékű volt, és ebből Magyarországra 187.000 korona esett, tehát megint körülbelül egy tized része az egész be­hozatalnak esik Magyarországra, és íme, ebből is kitűnik, hogy még ezen tételek leszállítása is az oBztrák fogyasztásnak nyújtott kedvezményt képez. Folytonosan halljuk, t. ház, és különös sulylyal van megemlitve a közgazdasági bizott­ság jelentésében, valamint a törvényjavaslat indokolásában is, hogy ezt a kölcsönös megálla­podást vagy nyilatkozatot Olaszországgal azért kellett megcsinálni, és azért kellett ezt az egész törvény- és alkotmányellenes eljárást véghez­vinni, mert hát nem akarhattuk, hogy mi KÉPVH. NAPLÓ. 1901 —1906. XXIX. KÖTET október íh-én, pénteken. 65 Olaszországgal szerződésen kívüli állapotban legyünk. Bátor vagyok ennek a kérdésnek a szemébe nézni. Tisztán Magyarország érdekét tekintve, miféle hátránynyal járt volna az, hogyha mi Olaszországgal szerződésen kívüli állapotban let­tünk volna? Nem voltunk-e ezelőtt körülbelül 12—13 esztendővel ily helyzetben Romániával szemben, egy olyan állammal, a melylyel a szerződési viszonynak szabályozása ránk nézve kétségkívül sokkal nagyobb fontossággal bir, mert hiszen Olaszországgal szemben a mi kül­kereskedelmi forgalmunk, Magyarország forgal­mát nem tekintve, olyan képet mutat, a mely­ből azt következtethetjük, hogy itt a kereskedelmi érdekek megóvásának, a kellő határok betartá­sának ép olyan nagy fontossága van 01aszors2ágra, mint Magyarországra nézve. Ugyanis Olasz­országból Magyarországba a behozatal, valamint oda a mi kivitelűnk oly csekély eltérést mutat, hogy mind a két félnek egyformán érdekében áll a jó viszonyt fentartani és ápolni, még akkor is, hogyha a szerződés megkötve nincsen. Mutatja ezt a statisztika, a melyet a kormány a törvényjavaslat indokolásánál előterjeszt. A tizen­két évből, a melyről ez a statisztika szól, hat év a mi javunkra kiviteli többletet mutat, és viszont hat év behozatali többletet mutat, tehát azt lehetne mondani, hogy az átlag egészen közönyös. Ellenben hogyha tekintjük Ausztriának Olasz­országgal való kereskedelmi forgalmát, akkor egészen mást tapasztalunk. Ausztriának csak a legutóbbi évben Olaszországgal szemben a kivi­teli többlete 30,900.000 korona volt, holott nekünk Magyarországnak az összes kivitelünk csak 22 millió volt. Ausztriának a múlt évi összes kivitele 152,500.000 koronára rúg, Magyar­országnak összes kivitele pedig csak 22 millió koronára, a melylyel szemben Magyarország ter­hére 22,400.000 korona behozatal mutatkozik, ugy hogy a múlt évi mérleg tulajdonképen 400.000 korona veszteséget mutat. Ezek a számok, a melyeket a kormánynak előterjesztéséből vettem, nem hagyhatnak fenn kétséget az iránt, hogy az az erőlködés, a melyet a kormány az olasz szerződésnek minden törvényes rendelkezés ellenére és tételes tör­vények tilalma ellenére való stipulálásánál el­követett, ez az egész erőszakos eljárás nem magyar közgazdasági érdekek szolgálatában, hanem az osztrák közgazdasági érdekek szolgá­latában volt. Hogyha ennek a törvényjavaslatnak a szövegét tekintjük, akkor sem találjuk ezt olyan egészen megnyugtatónak közgazdasági szempont­ból, mert a törvényjavaslatban ki van mondva, hogy a nyilatkozat, melyet törvénybe kíván iktattatni a kormány, legkésőbb az 1905. évi deczember 31-én túl bármely napra felmond­ható, tehát ennek a nyilatkozatnak a legrövi­debb időtartama meg van állapítva, a leghosz­szabb időtartama azonban nincsen. Már pedig 8

Next

/
Thumbnails
Contents