Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-508

416 508. országos ülés 1904 november 5-én, szombaton. nyilatkoztam behatóbban. (Egy hang halfelöl: És a terézvárosi körben!) Hát, t. ház, én tegnapelőtti nyilatkozatom­ban is elmondtam ezen eljárásom okait és utal­tam arra a körülményre, hogy határozottan idő­előttinek tartottam volna, hogy az ügy érde­mébe a tegnapi napon belemenjek. Mondom, tu­lajdonképen időelőttinek kell tartanom ezt, habár nem is fogok kitérni az elől, hogy belemenjek az érdemleges vitába, az ügy mai stádiumában; mert tulajdonképen csak egy bizottság kiküldé­sére vonatkozik indítványom, (Ugy van! jobb­felöl. Mozqás a baloldalon.) a javaslat érdeme napirendre tűzve nincsen. (Nagy zaj a balolda­lon. Halljuk! Halljuk' jobb felöl. Elnök csenget.) A háznak mindössze . . . Lengyel Zoltán: Fucscs lett a 21-ből! Ugy van! Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon) Gr. Tisza István miniszterelnök: A háznak mindössze egy előzetes intézkedése kéretik ebben a kérdésben és egészen szokatlan, egészen rend­kívüli dolog, hogy már ezen stádiumban fej­lődik ki egy hosszasabb, érdemleges vita. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások a szélső­baloldalon: Az a helyes! Ez az első étape!) Polczner Jenő: Már születésében kell meg­fojtani a gondolatot, a melyet ön akar érvényre juttatni. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) B. Kaas Ivor: Bemenjen az egér az egér fogóba ? Elnök (csenget) : Csendet kérek! Polczner Jenő: Miért nem játszik nyílt kár­tyával, mit akar a bizottsággal eléretni? (Hall­juk ! Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Egyáltalán nem kártyázom, különösen ott nem, a hol az ország nagy érdekei képezik a betétet. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Lovászy Márton: Mindent egy kártyára tesz ! Ugron Gábor: Egy vörös királyra tesz fel mindent! (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Tisza István miniszterelnök: Minden­esetre, nagyon jó lesz, ha azokat az idegeneket, a kik netalán az itt folyó eseményeket figye­lemmel kisérik, figyelmeztetni fogják rá a t. képviselő urak, hogy most a r szólásszabadságot védelmezik velem szemben. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások: Nagyon jó!) Ballagi Géza: Ez nagyon jó! (Zaj a szélsö­baloldalon; felkiáltások: Önök támadják a szólás­szabadságot !) Kubinyi Géza: Nincs szükség házszabály­revízióra, most is azt bizonyítják. (Zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Egyáltalán egyelőre ne beszéljünk arról, hogy czól­szerű-e, szükséges-e a házszabályrevizió: igen, vagy nem. Majd rá fogok térni arra is. De legyen szabad a ház túloldalán ülő t. képviselő­társaimat arra a körülményre figyelmeztetni, hogy mégis nagyon sajátságos felfogása a parla­mentarizmus viszonyainak és életszükségleteinek az, ha egy ház kisebbsége már az előkészítő munkálatokat is igyekszik megakasztani . . . (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Miért fejlesztik a had­sereget, a mikor nincs háború? (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök:.. . Már az előkészítő munkálatoktól megtagadják a közre­működésüket és ezzel lehetetlenné teszik azt, — a mi pedig az eredményes parlamenti munkának minden körülmények közt lényeges kelléke volna, — hogy ugyanis a javaslatok előkészítő stádiumá­ban, mielőtt minden részletre nézve mindenki végleg állást foglalt volna, a kölcsönös' kapaczi­táczió útja nyitva legyen. (Zaj.) Polónyi Géza: A császárt nem tudjuk kapa­czitálni. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Olay Lajos: A vérpad következik! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek! Kubinyi Géza: Mi a császárral szóba nem állunk! (Derültség és taps a bal- és a szélső­baloldalon.) Igenis, hogy nem! Nekünk nincs császárunk. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mi királyt ismerünk! (Zaj.) Elnök: Kérek csendet! Rákosi Viktor: Kubinyit sem lehet kapaczi­tálni, hát még a császárt! Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék helyét elfoglalni. Rákosi Viktor (leül helyére a szélsőbaloldalon. Zajos derültség.): Itt a helyem, kérem. Gr. Tisza István miniszterelnök: Minden­napos jelenség a parlamentek életében, hogy a kormányok adnak be oly törvényjavaslatokat, a melyek a kisebbség szerint helytelenek, elhibá­zottak, czélszerűtlenek; de ebből sohasem szokta a kisebbség azt a konklúziót levonni, hogy ne vegyen részt azon bizottsági előmunkálatokban, a melyeknek rostáján ezen javaslatoknak keresz­tül kell menniök. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélső­baloldalon.) És ha a t. képviselő urak most más útra lépnek, a mihez joguk van, ezzel csak ujabb fé­nyes bizonyságát szolgáltatják annak, hogy itt mennyire fejtetőre van már állítva minden, (Taps a jobboldalon. Nagy zaj bal felöl.) minden egészséges parlamenti felfogás, hogy itt a ki­sebbség mennyire arrogál magának oly jogo­kat és oly szerepet, a melynek arrogálása a parlamentarizmusnak az alapelveibe ütközik, (Nagy zaj balfelöl.) hogy itt ezekkel a törek­vésekkel szemben oly parlamenti reformra, a mely a ház tárgyalási rendjében a szerepeket kellőkép helyreállítja, csakugyan égetően szük­ség van. (Zajos helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Polczner Jenő: A pártjának sem mondja meg, hogy mit akar. (Zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Mindig azt a vádat hallom, hogy ez nem kormányprogramm és a kormány nem jöhet házszabálykérdéssel. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Először is ne fe-

Next

/
Thumbnails
Contents