Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-507

507. országos ülés 190Í november k-én, pénteken. 391 T. képviselőtársamnak tévedése a Marczaltársulat Rába-töltésére vonatkozik. Nem gyakorolt kényszert a kormány, felhívta a társulatot a töltésrész átvételére; sőt tovább megyek, ennek a kérdésnek tárgyalása a két társulat közt még nincs is befejezve, tehát ott kényszerről nem is lehet szó. Méltóztassék nyugodt lenni a tekintetben, hogy mielőtt bármit kimondok ebben a kérdésben, teljes meggyőződést szerzek az aktákból. Mindkét kérdés ugy áll, a mint előadtam, A gyirmót-csanaki Marczal-töltés az 1. §-ban van benne. De t. képviselőtársamnak még egy tévedését kell rektifikálnom, a mennyiben beszédében azt mondotta, hogy nagyon fél és tart attól, hogy az az árapasztó csatorna, a mely most készíttetnék a Répczénél s a mely a Rábába fogja a Répeze vizét bevezetni, nem fog ezeknek a községeknek semmit sem használni, hanem inkább ártani fog nekik, s nemcsak hogy nem fogja levezetni a Répeze vizét, hanem még vissza is fogja szorítani, s igy az árvíz még nagyobb lesz, mint volt eddig. (Egy hang jobbfelöl: Nem ismeri a helyzetet!) Kénytelen vagyok t. képviselő társamnak igazat adni, hogy Molnár János t. képviselőtársam nem ismeri a helyzetet, különben ilyet nem mondhatott volna. A tény röviden az, hogy a Eába és a Répeze közötti nívó-különbség — mert tudvalevőleg a Répeze vizét akarjuk a Rábába átvinni — 8 méter, a nagy viznivó-különbség pedig a Répeze és Rába között 6"9 méter. Engedjen meg nekem, t. képviselőtársam, ha le akarjuk vezetni a Répeze vizét és ilyen különbség van a kettő között, hogy az ne gurgitáljon és hogy ezzel olyan áradást idéznénk elő, a mely többet árt, mint az elérendő levezetés, azt hiszem, ezt nem lehet mondani. Meg vagyok róla győződve, hogy az ilyen vizszin különbség, a melyet mo9t volt szerencsém jelezni, a levezetést teljesen könynyüvé teszi és tekintettel arra, hogy ezen nivókülönbség tényleg megvan, a Répeze vizét le fogjuk vezetni s azon községeket megmentjük az elárasztás veszélyétől. Azt kívánta a t. képviselőtársam, hogy a Répeze völgyében a töltéseket vegye át és kezelje a társulat. Tény az, —• s ezt felvilágositáskép vagyok köteles kijelenteni — hogy az 1885 : XV. törvényezikk értelmében a Répcze-töltések nem tartoznak a társulathoz, hanem egyesek, magánosok é3 községek tartották eddig azokat fenn. A mostani törvényjavaslat 1. §-ában a Répeze rendezése benne van, tehát a Répeze vizének levezetése ebben a törvényben magában implicite benfoglaltatik, és meg vagyok győződve, hogy ha e tervezett munkálatok keresztülvitetnek, azok a veszélyek, a melyek eddig a Répeze vidékét fenyegették, teljesen meg fognak szűnni és meg lehetnek erről győződve a t. képviselő urak is azon felvilágosítás alapján, a melyet előbb voltam szerencsés megadhatni a Répeze és a Rábcza közötti vízviszonyok és e vizek levezetése szempontjából. Fenmarad azonban még egy kérdés, a melyet nem vetett föl a t. képviselő ur, de a melyet szintén fölvethetett volna, hogy az alatt az idő alatt, a mig ezen munkálatok teljesíttetni fognak, előfordulhat, hogy a Répcze-videk kalamitásoknak lesz kitéve. Ez természetes. Én azonban szívesen helyezem kilátásba, hogy addig is, a mig ezen munkálatok teljesíttetnek, gondoskodom arról, hogy e kalamitások lehetőleg a minimumra legyenek redukálhatok a Répczénél is. (Helyeslés a jobboldalon.) Harmadik kérdése t. képviselőtársamnak az volt, hogy a Család pataknak a csapodberegi erdő melletti északi ága haladéktalanul megnyittassák- Hát, í. ház, kormányhatalommal, miniszteri rendelettel olyan dolgot elintézni, a melyben lépés abszolúte nem tétetett.. . Wloinár János: Dehogy nem, hisz a megyénél vannak az akták! Tallián Béla földmivelésiigyi miniszter: Engedelmet kérek, hiszen azzal tisztában méltóztatik lenni, hogy a földmivelésügyi miniszter nem intézkedhetik addig, a mig az akták a megyénél vannak! Kilátásba helyezem azonban azt, hogy ha tényleg ugy áll a dolog, a hogy t. képviselőtársam mondotta, a miről nem vagyok még meggyőződve, mert aktaszerüleg nem fekszik előttem az ügy, hogy t. i. az egyik ág elzáratott és ez az egész vidéknek kárt okoz, Ígérem, hogy nemcsak hogy a kérdést beható tanulmány tárgyává teszem, hanem kiküldök egy közeget a vidékre, tanulmányozza ott a kérdést és ha tényleg káros, ugy szívesen kilátásba helyezem, hogy a bajon segítek. És most méltóztassék nekem még egyszer megengedni annak a hangsúlyozását, hogy én ezt a kérdést teljesen közgazdasági kérdésnek tekintem, abszolúte minden politikai vonatkozás nélkül és attól teljesen mentnek óhajtom tartani. Kértem is a t. házat már kétszer-háromszor, méltóztassék a módot és a lehetőséget megadni arra, hogy még az ősz folyamán inségmunkát nyújthassak e vármegyék közönségének e törvény révén; ha tekintetbe veszi a t. ház azon formalitásokat, a melyek előtt még állok e kérdés végleges befejezéséig, nevezetesen a főrendiházi bizottsági és a főrendiházi tárgyalás, a közvetlen szükséges intézkedések megtétele és a külső intézkedések, a melyekre szükség van, akkor arra kell kérnem a t. házat, hogy ezt a kérdést, mint igazán égető sürgősségű kérdést, gyorsan letárgyalni méltóztassék. (Miénk helyeslés a jobboldalon.) Molnár János: Személyes kérdésben kérek szót! Elnök: Thaly Kálmán képviselő ur korábban kért személyes kérdésben szót, Thaly Kálmán: T. ház! Igen sajnálom, hogy, bár nagyon rövid ideig, csak pár perczig igénybe kell vennem még a t. ház figyelmét. Azonban