Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-507

392 507. országos ülés ím azért kértem a t. elnök úrtól szót személyes kérdésben, mivel a tegnapi ülés elején itt voltam ugyan a házban, de véletlenül nem voltam a teremben akkor, a mikor Bolgár Ferencz t. képviselőtársam és barátom idézte azon felszólalásomat, a melyben a pártkonferenezián állítólag az egyik hirlap szerint mondott állításaimat a maguk igazi értelme szerint helyreállítottam. A hirlap dolgát akkor elintéztem, itt arról nem is akarok szólni. Hanem félreértés elkerülése végett kell disztingválnom egy állításomat, Bolgár Ferencz t. képviselőtársam tegnap egyebek közt ezt mondotta (olvassa): »Thaly Kálmán képviselőtársunk azonban szombatoa azon megjegyzést tagadásba vette« — már hogy én a konferencziában mondtam legyen — »és azt mondotta, hogy először is a lapokban nem olvasta a neki tulajdonított támadást.« Igenis, a mit Bolgár Ferencz képvisel) ur a múlt alkalommal említett, — a lapok szerint természetesen jóhiszeműen, — hogy én azt mondottam volna, hogy a Rábaszabályozás herczeg Esterházy érdekében történt, ezt én tagadásba vettem. Miután t, képviselőtársam felolvasta a ^Független Magyarország* akkori számának idevonatkozó passzusát, újra kell hangsúlyoznom, hogy én ezt nem mondottam; én egyáltalán nem azon értelemben szólaltam fel a pártértekezleten, de gróf Batthyány Tivadar tegnapi beszédében megczáfolta és az ő akkori beszéde is ugy volt értelmezhető, hogy a Rába- és Fertőszabályozás osztályozása annak idejében — mert hiszen ez nem most történt — inkább a nagybirtokosoknak kedvezett, nem pedig a kisembereknek. Ez volt felszólalásom, értelme. A nagybirtokosok közül példaképen emiitettem három uradalmat, Magyar-Ovárt, Béltoronyt és Kapuvárt és meg is neveztem az akkori tulajdonosokat, a mint Bolgár Ferencz t, képviselőtársam fel is olvasta tegnap, hogy a szabályozás kezdettől fogva néhány birtokosra és pedig különösen Frigyes királyi herczegre és herczeg Esterházyra volt tekintettel. Ezt igenis, ebben az értelemben mondottam. De épen az, hogy Frigyes királyi herczeg, mint a legnagyobb uradalom birtokosa mellett — akkor Albrecht királyi herczegé volt — másokat is megneveztem, mutatja, hogy nem volt felszólalásomnak személyes vonatkozása; csak másodsorban emiitettem herczeg Esterházyt is. így értettem én a dolgot és olyan laptudósitást nem is láttam, a mely azt mondatta volna velem, hogy a Rábaszabályozás különösen herczeg Esterházy érdekében történt. Nem péczéztem én ki sem herczeg Esterházyt, sem más valakit; én összefoglaltam az urdalmakat és a hármat együtt érintettem. (Ugy van! halfelöl.) Azért tartottam ezt szükségesnek kijelenteni, nehogy egyéni támadásnak vétessék felszólalasom, mert én csak a nagy- és kisbirtokosok közt akartam e részben különböztetni, (Helyeslés balfelöl.) november k-én, pénteken. Elnök: Molnár János képviselő ur személyes kérdésben óhajt felszólalni. Molnár János: T, képviselőház! Személyes kérdésben kérek pár perezre szót. A t. miniszter ur az imént azt állította, hogy én azt mondtam volna, hogy itt ellenzéki képviselő hiába szólal fel akármilyen ügy mellett, csak a t. kormánypártnak van azon privilégiuma, hogy kapjon vakmit. (Egy hang a néppárton: Nem mondta! Epén az ellenkezőjét mondta!) Én ugy emlékszem, legalább ugy akartam mondani és, azt hiszem, ugy is mondtam, hogy nem akarom elhinni ezt; és hogy nem csalatkoztam reményemben, mutatja a t. miniszter urnak imént elhangzott szives felelete, a mely olyan lojális volt, hogy az én javaslatom 2-ik és 3-dik pontjában foglalt kérelmemre vonatkozólag is teljesen megnyugtatott, a miért is most már egész határozati javaslatomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Á tanácskozás be lévén fejezve, következik a határozathozatal. (Halljuk! Halljuk!) Három rendbeli szavazás lesz szükséges. Molnár János képviselő ur határozati javaslatát visszavonván, fennáll még Rakovszky István és gr. Batthyány Tivadar képviselő urak határozati javaslata. Mind a kettő halasztó természetű. Előbb ezek felett fogunk dönteni, és azután, a mennyiben el nem fogadtatnának, a törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadása felett fog a ház szavazni. Elsősorban fel fogom tenni a kérdést Rakovszky Istvánnak messzebb álló halasztó természetű indítványára, azután a gr. Batthyány Tivadaréra és végül a törvényjavaslat általánosságban való elfogadása felett szavazunk. A ház tudomására kell hoznom, hogy a Rakovszky képviselő ur határozati javaslata felett megejtendő szavazást illetőleg húsznál több képviselő névszerinti szavazást kért. A házszabályok értelmében tehát a névszerinti szavazást elrendelem. A kérdés az: elfogadja-e a ház Rakovszky képviselőnek határozati javaslatát, igen vagy nem ? A névsort Dedovics György jegyző ur fogja olvasni. A távollévőket Daróczy Aladár, az igennel szavazókat Szőts Pál, a nemmel szavazókat Kovács Pál jegyző urak jegyzik. Kihúzom a betűt: D. A házszabályok értelmében az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket b. Feüitzsch Arthur foglalja él.) Elnök". T. ház! Az ülést újból megnyitom. Ismételten felteszem a kérdést. A kérdés az: elfogadja-e a 1. ház Rakovszky képviselő urnak indítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A névsort olvassa Dedovics György jegyző.