Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-504

504. országos ülés 1904 október 28-án, pénteken. 339 ezt a csatornát bevinni a Pertőbe, és hiszem is, hogy a miniszter ur ezért akarja. Ezzel szemben azonban könyörögve kérem a t. miniszter urat, hogy ne vigyen el a Pertőből soha egy csöpp vizet sem. Nem azt kívánja a Pertő érdekeltsége, hogy vizet vigyenek el. Látta volna ő exczellencziája az idén annak a vidéknek az örömét, a mikor észrevette, hogy emelkedik a viz. Ujjongott mindenki, föllendült az egész vidéknek kedélyhangulata, hogy kap végre vizet, a Fertő mentén a rossz legelők megint nedvesek lesznek, nő majd fű, lesz a marhának legelője, végre ismét tudnak majd keresni modern halászattal nagy összegeket, végre eléri a vágyva vágyott óhajtás teljesülését, hogy a Pertő vizének, különösen annak soproni és nezsideri része nyaralókkal épittessék be, a mire sokkal kedvezőbb a helyzet még Bécs közelsége folytán, mint a Balaton mentén. Mi tehát nem azt akarjuk, hogy elvigye azt a felesleges kis vizünket . . . Tallián Béla földmivelésiigyi miniszter: Csak szükség esetén! Gr. Batthyány Tivadar: Nem lesz rá szükség, sőt ha az Ikvából meg a Répczéből elviszik a vizet Győr felé a Dunába, akkor nekünk egy más kombinácziónk van, akkor mi azt akarjuk, hogy a Királyhida melletti Lajtának a régi medréből, a melyen át valamikor, századokkal ezelőtt a Lajtának felesleges vizét beleeresztették a Fertőbe, kapjunk vizet a Pertőbe, nem pedig, hogy olyan intézkedéseket tegyenek, a melyekkel ezt a kevés kis vizünket is elvegyék. Tallián Béla földmivelésiigyi miniszter: Nemcsak levezetni, hanem bevezetni is fogjuk a vizet! Gr. Batthyány Tivadar: A jelentés nem ezt mondja! Kimutattam, hogy a Fertő-érdekeltséget tovább is benthagyni és fizettetni vele is a rábaszabályozási költségeket, nem indokolt, nem igazságos. A miniszter ur azt mondja, hogy a Fertő-érdekeltségnek az óhaját, hogy kibocsássa az érdekeltségből, nem teljesítheti, de hogy miért, nem indokolja a miniszter ur. Tallián Béla földmivelésiigyi miniszter: A vízjogi törvénynél fogva! Gr. Batthyány Tivadar: Az igen nagy kérdés, hogy a vízjogi törvény értelmében egyáltalában belevonható volt-e a Fertő a rábaszabályozási érdekeltségbe. Én megmondom, mi az én véleményem. Az indokot ott kell keresni, hogy a Pertő vidékének a járulékaira szüksége van a kormánynak azért, hogy a Rábaszabályozó-társulat régi árterületeinek terhei még nagyobb mérvben ne fokoztassanak, mert ugy is igen nagyok a járulékai a Rábaszabályozó-társulatnak, s ha a Pertőt kikapcsolják, akkor még több lenne azoknak a terhe, a melyeket az államnak kellene fedeznie. Utalok arra, hogy a Fertő érdekeltsége ezt már többször kérte a minisztériumtól, s mi a Fertő érdekeltsége nevében és részére azt kérjük, ha igazságos akar lenni a törvényhozás, hogy mindenesetre hagyja ki a Fertő-érdekeltséget ebből, mert semmi ok sincs arra, hogy a Fertő tovább fizessen, a szanálásra pedig úgyis nagyobb összegekre van szükség, mint a mennyit a Fertő fizet. Ha végignézem ezt a törvényjavaslatot, azt látom, hogy részben vonatkozik a duna-lajtai külön árterületre is. Méltóztatnak tudni, hogy a régi rábai árterületen kivül az utóbbi időben hozzá lett csatolva a duna-lajtai árterület. Ez szintén a mi vízjogi törvényünk szerencsétlen ártérfejlesztési elmélete alapján lett bevonva a Rábaszabályozó-társaságba, mert azt mondták, hogy a Dunából nagyobb áradások lefolyhatnak a Rábához, ott károkat okoznak és ennek elejét kell venni. Történtek is bizonyos munkálatok, és az érdekeltek a tényleg létező veszélyhez képest aránylag erősen lettek megterhelve. Most a miniszter ur 53.000 koronával akarja az érdekeltséget ujabban megterhelni. Megvallom, lehetne arról szólni, hogy különösen a Horvát-JárfaluOroszváriut felemelése révén 30.000 koronának a kisérdekeltségre való kivetése nem szükséges. Én a magam részéről felhasználom az alkalmat, hogy arra kérjem a t. miniszter urat, legyen kegyes tudomásul venni, hogy néhány év előtt, talán két év előtt ezen érdekeltség külön értekezletet tartott és ott azt kérte, hogy a magaügyében, habár a Rábaszabályozó társulat keretében, de önállóan intézkedhessek. Megjegyzem, hogy mais külön lesznek vezetve a számadások. Ez az érdekeltség feltétlenül és mindig kisebbségben van, tehát méltányos és jogos is, hogy miután amugyis külön vezettetnek a számadások, és külön testet képez a nagy testben, hogy ügyeiben bizonyos autonóm intézkedési jogokat nyerjen. Megjegyzem, hogy mikor ezt tárgyaltuk, gróf Cziráky Béla, az akkori elnök és az akkori igazgató, Borsody Géza elvileg kivihetetlennek vagy nehéznek nem találták, hogy ez az érdekeltség csak annyiban szóljon bele az ügyekbe, a mennyiben ez az ő ügyeit illeti, a Rábaszabályozó-társulat összessége pedig csak annyiban, a mennyiben a közös közigazgatás terhére megy. Végül a törvényjavaslatról volt szerencsém említeni, hogy én helyeslem azt a tényt, hogy a t. miniszter ur egy ily törvényjavaslattal előállott, mert ezzel mutatja, hogy ezen nagy kérdés iránt érdeklődik, hogy érzéke van hozzá és hogy ezen ügyet szanálni akarja. Helyeslem, hogy a Pertőt kikapcsolja, valamint helyeslem azt is, hogy állami segélylyel akar ez ügyön segíteni. Idáig elvileg teljesen helyeslem a miniszteri javaslat intenczióit; ha azonban mégsem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a javaslatot ebben a formájában, hacsak módosításon keresztül nem megy, elfogadjam, ennek indokai a következők Az első indok az, hogy a Pertő benhagyatott a Rábaszabályozó társulat érdekeltségében, a második, hogy a Hanság-csatornát 43*