Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-504

338 594. országos ülés 1904 október 28-án, pénteken. nek javára nagyobb beruházásokat eszközölt. (Egy hang jobbfelöl: A Hanság-csatorna! Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Mindjárt rátérek erre is Ezt szokták említeni, mint óriási sikert, a második pedig, a mit emlegetnek, az, a mire nézve voltam bátor a gr. Széchenyi esetét felhozni, s a miből kifolyólag alaposan meg is adóztatják az érdekelteket, a mennyiben a legfelsőbb osztályba sorozzák a Fertő szárazzá tett részeit. Az egyik vívmány tehát a Hanság-csatorna, a másik pedig az a terület a Fertő szélén, a mely a Fertőnek 1863 után beállott alacsonyabb vízállása következtében önmagától szabaddá lett. A Hanság-csatornára nézve 1893-ban azt javasolták, hogy az hat méter fenékszélességben építtessék ki. Ekkor felszólalt valaki a pénzüg)i bizottságban — nem tudom ki volt — és 15 méternyi szélességet kívánt. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Egy érdekelt volt! Gr. Batthyány Tivadar: Igenis, érdekelt volt. Isten bocsássa meg annak az érdekeltnek, — nem bámulom az ő műszaki szaktudását — de bocsássa meg az Ur Isten annak a pénzügyi bizottságnak is, hogy a nélkül, hogy szakértőkkel alaposan megvizsgáltatta volna azt, hogy a Fertő lecsapolása esetén is szükséges-e azt a csatornát 15 méterre kibővíteni, az ilyen szélességben való építést javasolta. Rakovszky István : Az fenékszélesség volt! (Egy hang balfelöl: Hiszen ők maguk követülték!) Gr. Batthyány Tivadar: Egy érdekelt követelte a pénzügyi bizottságban. Ha az állam annyira támogatta és atyai gondoskodásába vette a társaságot és ha mindent elrendelt a maga szakállára, a saját belátása szerint: akkor tetszett volna az államnak megvizsgálni azt, hogy a csatornára ilyen szélességben még a Fertő lecsapolása esetén is szükség van-e vagy sem? De tegyük fel, hogy szükséges volt; megehet, hogy én és a Fertő nagy érdekeltségének többsége tévedünk; tegyük fel, hogy ha tényleg le akarták a Fertőt csapolni, akkor ilyen széles csatornára szükség volt. Ez esetben is iszonyú baklövést követett el a törvényhozás, a midőn azon feltevés daczára, hogy valamivel olcsóbb lesz a csatorna kiépítése, ha most rögtön, a midőn ássák, 15 méter fenékszélességre állítják, még sem azt az utat választotta, a mely egyedül helyes lett volna, hogy t. i. először 6 méternyire ássák és azután, a midőn majd konkrété állott volna előttünk az a tény, hogy a Fertőt lecsapolják, bővítették volna ki azt a csatornát, mert ha pár ezer forinttal többe került volna is a csatorna kibővítése, az interkaláris kamatok ezt a differencziát később bőven behozták volna. Különben tagadom, hogy a Hanság-csatornára a, Fertő érdekében lett volna elsősorban szükség ; a Hanság-érdekeltségnek van okvetlenül szüksége rá, mert e nélkül nem képesek a belvizeket levezetni és ha levezetik onnan a vizeket, és duzzasztani nem tudnak, nem öntöznek, akkor a legteljesebb inség fog a Hanság-vidékén előállani. (Mozgás bálfelöl) Tehát nem, vagy legalább nem elsősorban a Fertő érdekeltségének volt szüksége erre, hanem igenis a Hanság érdekeltségének. Különben, t. ház, fizet a Fertő érdekeltsége 1885-től kezdve, tehát már elég hosszú ideje a Fertő vizeért 50 fillért holdankint és évenkint. Beosztályoztatták a Fertő vidékét azon a czimen, hogy a mi kiszárított terület van, azt a E,ábaszabályozó-társulat okozta, — pedig szerintem nem igen okozta — igen erősen, oly mértékben, hogy a Fertő érdekeltsége köréből 1901-ben hivatalos adatok alapján fizetett Esterházy herczeg 60.000 koronát, a nagyobb birtokosok 70.000 koronát, a kisbirtokosok pedig 79.000 koronát. Ez összesen több mint 200.000 korona egy esztendőben. A mit tehát a Fertő érdekeltsége 1885-től kezdve a mai napig befizetett a Rábaszabályozó társulatnak, abból, ha hiba történt, ha a Fertő érdekeltsége követte el azt a hibát, ha az ő rovására esik a Hanság-csatornának két millióba számított ezen terhe: akkor már bőven kifizette a Fertő érdekeltsége ezt a bűnét, ezt a hibáját az eddigi járulékokkal. Mert azt el fogja hinni az igen t. miniszter ur is, hogy mást a legjobb akarattal sem lehet a Fertő javára írni, mint ezt a Hanság-csatornát először, és másodszor azt, hogy némi terület szárazzá tétetett. Meggyőződésem ugyan, a mint mondtam, hogy nem a szabályozás, hanem a geológiai konformácziók folytán száradt ki egy része a Fertőnek, de így is, azt hiszem, bőven megfizette a maga tartozásait a Fertő érdekeltsége a mai napig, ugy hogy ujabb terheket kiróni ezen a czimen nem lehet. Már pedig más haszna a Fertőnek a rábaszabályozási munkálatokból nem lesz, és minthogy a multak bűneit megfizette már eddigi óriási járulékaival, annálfogva szerintem a Fertő érdekeltségére ujabb költségeket kiróni igazságosan nem lehet. (Ugy van! balfelöl.) Rátérek most már a Hanság-csatornának meghosszabbítására. Itt ne vegye rossz néven tőlem az igen t. miniszter ur, én kerestem, hogy hát mivel indokolja a javaslat, vagyis a miniszter ur, a Hanság-csatornának tervezett meghosszabbítását a Fertő medenczéjének legmélyebb pontjáig? A t. miniszter ur azt mondja az indokolásban : »A Hanság-csatornának a tervbe felvett meghosszabbítására és a pomogyi hidnäl építendő zsilipre a pomogyi hídtól nyugatra fekvő és a Fertő területének betudásával mintegy 90.000 holdra tehető árterület érdekében szükség van azért, hogy rendkívüli nedves évjáratokban, esetleg — a folyó év tavaszához hasonlóan — a Fertőben megnövekedő viz a Hanság-csatorna teljes emésztésének érvényesülésével apasztható legyen.« Természetes, hogy a miniszter ur, ha azt mondja, hogy ezért tervezi ezt igy, és semmi más indokot nem hoz fel, akkor ezért akarja