Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-504

5Ö4. országos ülés 1904 október '•/8-án, pénteken. 337 hogy lehet-e a lecsapolást keresztülvinni a Fertő területén és mennyiben, minő anyagi előnyökkel értékesíteni, több kérdést kell emliteniök, a melyekre nézve aggályuk van. Először is tekintve, hogy a tó feneke állítólag 20 czentiméterrel mélyebb a Dunánál, a hansági csatorna pedig 2*5 lábbal magasabb a Pertőnél, műszaki kérdés, hogy a Fertő egyáltalán teljesen lecsapolható-e ? Drasztikusan szólva, tehát egy főnyeremény megütésének valószínűségével ér fel e lecsapolás sikere, A második, a mit igen helyesen megemlítenek, az, hogy mivel a víz esése igen csekély, a Hanság-csatorna tisztítása óriási költséget vesz igénybe, De tegyük fel, hogy a lecsapolás műszakilag megy; hisz utóvégre is óriási szivattyútelepekkel stb. ez is lehetséges. Itt azonban egy igen különös tény előtt állunk, A hatvanas évek elején, méltóztatnak tudni, a Rábaszabályozó-társulat semmiféle munkálatot sem tett és kiszáradt az egész tó. (ügy van! balfelöl.) Miután 1885-től 1904-ig,a mint volt szerencsém kimutatni, vagy 35—40 milliót elköltöttek arábaszabályozási munkálatokra, miután ráolvasták a Fertőre, hogy 2 — 3 milliónyi munkát végeztek a Fertő érdekében, az idén egyszerre csak felemelkedik a viz egy méterrel ezen óriási szárazságu nyár daczára és mind a mai napig igen magas a Fertő vize. Ez is mutatja, hogy a vízállás variácziói nem azoktól a rábaszabályozási munkálatoktól, hanem egészen más természetű, nevezetesen geológiai^ formáczióktól erednek, (ügy van! balfelöl.) Es ki garantálja, hogy, akár egészben, akár részben csapolják le a Fertőt, csinálnak csatornákat, mélyebbnél mélyebbeket és azt az alacsonyabb vizet beleszivattyuzzák a Dunába, ki garantálja, mondom, hogy, ha egyszer megcsinálják azt a lecsapolást, beosztályozzák alaposan azokat a nyomorultakat, — azok fizetnek, talán beruházásokat is tesznek — és azután egyszerre egy-két méterrel felemelkedik a Fertő, ki garantálja, hogy azon emberek kára meg fog térülni ? Komoly férfiúnak, kormánynak, törvényhozásnak ilyen riskáns vállalatba belemenni nem szabad, (Az elnöki szélcet íerczel Dezső elnök foglalja el.) De más okai is vannak a lecsapolás lehetetlenségének. Az egyik az, hogy a Fertő egész Magyarország egyik legkitűnőbb bortermelő vidéke. Látjuk, hogy a Fertőnek ugy északi, mint déli, mint nyugati oldalán kitűnő borok teremnek. A klimatikus viszonyok ugyanis igen kedvezők, megvan a levegőnek az a nedvessége, a mely a szőlőnek igen hasznos, s általában igen enyhe a klima. Feltűnő, hogy a Fertőtől akár csak egy félórányira már mennyivel hidegebb a klima, a fagyok napokkal, hetekkel később jönnek a Fertőnél, mint a többi vidéken. Elrontanák tehát a Fertő-vidéknek érdekeit a szőlőtermelés terén. Ki ad ezért kárpótlást a szőlőtermelőknek ? De van egy harmadik momentum is. Tudjuk, hogy a Fertő talajának nagy része szikes homok és kavics. Maguk a szakértők odanyilatkoznak, hogy azt, mennyi lesz a Fertőnek a talajában a lecsapolás után a használható talaj, előre egyáltalában nem lehet tudni. így tehát ez megint ebből a szempontból is lutri. Azt azonban egész pozitive tudják a szakértők és ezt a tapasztalat is bizonyítja, hogy a Fertőnek egész geológiai formácziója, összealkotása olyan, hogy ott csak sok év után remélhető, hogy a talaj a levegővei állandó érintkezésbe jőve, annyira átalakulhasson, ha ugyan általában átalakulhat, hogy valamelyest termőképes legyen. Ismét gróf Széchenyi Béla tapasztalataira utalok. 0 ugyanis régebben, midőn a Fertő vize leapadt, nagyobb területet befásitott. Az első években a fák a szél és a viz által odaterelt iszapban igen szépen fejlődtek. Azonban a hatodik esztendőben egyetlen fája se maradt meg. Miért? Kiszáradtak mind, mert az altalaj abszolúte nem termőképes. Igaz, hogy a Fertő egy kisebb részén, nevezetesen Ruszt, Rákos vidékén, oly talaj-konfiguráczióval bír, hogy ott érdemes volna szántóföldet csinálni, De ismét tapasztalatból állítom, hogy pénzügyi szempontból még ezt sem érdemes megkoczkáztatni. Midőn 1901-ben megindult a Fertő lecsapolására és a Rábaszabályozás financziális viszonyainak szanálására irányuló akcziónk, akkor én egyebek között Ruszt városának érdemes helyettes-polgármesteréhez fordultam azzal, hogy csatlakozzék ezen mozgalomhoz. Illedelmes, de határozottan elutasító választ kaptam. Midőn azonban megjelent a szakértőknek ez a brosúrája, Ruszt rögtön csatlakozott a Fertő-lecsapolást ellenző csoporthoz, mert látta ezekből az adatokból, mily óriási pénzbe kerülne ez a pár száz hold föld. T. ház! Azt hiszem, eléggé indokoltam, hogy a Fertőnek sem egész, sem részleges lecsipolása nemcsak nem szükséges, nem indokolt, hanem olyan veszedelmes kísérlet lenne, a melyhez én semmi esetre sem adhatnám hozzájárulásomat. Tiltakoznám az ellen, ha az állam saját költségén akarná ezt végrehajtani a Fertő kisajátításával, s még nagyobb mórtékben tiltakoznám az ellen, ha az érdekeltség rovására és veszélyére akarná ezt megtenni. Örömmel üdvözlöm továbbá, hogy a miniszter ur az uj osztályozást kívánja, hogy elejtette a Fertő lecsapolását és kikapcsolta azt a Rábaszabályozó-társulat működési köréből, a mennyiben kijelenti, hogy az ezen javaslatban felsorolt munkálatokkal a Rábaszabályozó - társulat a Fertőre vonatkozó kötelezettségeinek is eleget tett. Ezekben bátor voltam kissé alaposabban megindokolni, hogy a Fertő lecsapolására szükség nincs. És mégis azt hallom mindig, hogy a Rábaszabályozó-társulat a Fertő érdekeltségéKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIX. KÖTET. 4:;