Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-504
332 504. országos ülés 1904 munkatervének némi módosításáról szóló jelentését, Kérem mindkét jelentést kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni, s előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter ur által benyújtott és a magyar királyi statisztikai hivatalnak 1905. évi munkatervéről szóló jelentés, valamint ugyanazon miniszternek a magyar királyi központi statisztikai hivatal 1904. évi munkatervének megváltoztatása tárgyában beadott jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági bizottsághoz utasit+atik. Áttérünk most már napirend szerint az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasására. Daróczy Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem most már a házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is, igen vagy nem ? (FelkiáltásoTc: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadta, s igy azt alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldjük át. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Napirend szerint áttérünk a Bábaszabályozótársulat vízrendezési munkálatainak befejezéséről és pénzügyi viszonyainak rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 667, 671.) általános tárgyalásának folytatására. Szólásra ki következik? Kovács Pál jegyző: Szabó István! Szabó István: T. ház! Néhány hét előtt egy kormánypárti újság került a kezembe, a melynek vezérczikke >Milliók a Rábaszabályozótársulatnak* czimmel volt ellátva. Habár én direkte nem vagyok érdekelve, de mint egy érdekelt kerület képviselője, ezen hirt nagy örömmel vettem és siettem ennek valóságáról meggyőződni. Elővettem tehát a törvényjavaslatot és mohón kerestem a milliókat. Sajnálatomra azonban nem találtam meg. A törvényjavaslatban körülbelül a következő tételek fordulnak elő. Először is körülbelül 801.000 korona adóvisszatérités czimen; azután 890.000 korona ugyanezen a czimen évi segélykép, a mely, ha annuitási fedezetnek vétetik, körülbelül 1,700.000 K költségre nyújt fedezeoktóber 28-án, pénteken. tet. Hát, t. ház, pénznek ez is pénz, de ajándéknak nem ajándék, mert a mi törvényszerűleg bennünket illet, az nem ajándék. (Ugy van! balfelöl.) Tulajdonképeni állami segélynek a következő tételeket lehet vennünk: 500.000 korona segély, a melyet a Rábaszabályozó-társulat kap, azonkívül körülbelül 5,700.000 korona előleg, a melyet a társulat három évi részletben a kamat elengedésével kap, a mely kamat kitesz körülbelül 417.000 koronát; azonkívül az állam elengedi a Rábaszabályozó-társulatnak a régebbi tartozások után járó kamatokat, 9—10 évi kamatot, a mely szintén 314,000 koronára rug. Végül található ott még egy tétel, a mely körülbelül 250.000 koronáról szól. Mindez pedig összegezve körülbelül 1,300.000 koronát eredményez. Látjuk, t. ház, hogy ezek a nagy hangon hirdetett milliók összeolvadnak körülbelül 1,300.000 koronára. (Ellenmondás a jobboldalon.) Kérem, ezt előkelő szakemberekkel beszéltem meg, a kik ezt sokkal jobban értik. Pedig ez az összeg nem felel meg a viszonyoknak és nem méltányos. Ha én ennek daczára a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom, ezt csak azért teszem, mert a viszonyok, az állapotok ott tarthatatlanok, óriási összegeket fizetnek az ottani vidékek, kimutatták statisztikailag, hogy vannak községek, a melyek több járulékot fizetnek, mint a mennyi az összes állami adójuk, azonkívül a földjük folytonosan viz alatt van, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) ugy hogy alig lehet hasznát venni. (Igaz! a baloldalon.) Molnár János: Nyolczszor egy esztendőben! Gr. Batthyány Tivadar: Több a viz, mint volt! Szabó István: Kifogásaimat, megjegyzéseimet nem kortesczélból mondom, de megdönthetetlen tényekre bazirozom, és teszem azért ÍB, mert a t. ház méltóztatik emlékezni arra, hogy annak idejében a Rábaszabályozó-társulat épen a kormány utasítására kénytelen volt oly munkálatokat végeztetni a Fertő lecsapolása érdekében, a mely munkálatok az ő költségvetésébe nem voltak fölvéve. Rakovszky István: A hansági csatorna! Szabó István: Igen, a hansági csatorna kiszélesítése 6 méter helyett 15 méternyire. Ez pedig a társulatnak néhány milliónyi költségtöbbletet okozott, a minek visszatérülését sehol sem látom. Visszatérve a 250.000 koronás tételre, tulajdonképen ezt sem lehet segélynek venni, mert azt szintén oly munkálatokra kell, hogy fordítsa a társulat, a melyek az 6 költségvetésébe nincsenek felvéve. Utasítva lett ugyanis, hogy a kis Rábánál a vízduzzasztó művet öntözési czélokra építse ki, a mely mű egyúttal hivatva lesz az illető malomtulajdonosok malmára hajtani a vizet.
