Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-504

ŐŐ4. országos ülés Í90i október 28-án, pénteken. 329 szaporítási költségek, a nyugdíjalaphoz való hozzájárulási többlet, kilométer- és órapénzekre esó' többlet és benne vannak a státusrendezés kiadásai. A mint méltóztatnak emlékezni, a gazdasági bizottság és annak javaslata alapján a t. ház utasította a kormányt, hogy a vasúti tisztviselők fizetésének rendezése alkalmával gondoskodjék módozatokról, hogy a státusrendezés is megtörténhessék, vagyis a rosszul dotált alsóbb állások apasztásával a jobban fizetett magasabb állások szaporittassanak. A kereskedelemügyi miniszter ur erre vonatkozó tervét kidolgozta és ezt az akcziót hat év alatt kívánja keresztülvinni. Az első részlete ennek a költségnek már szerepel ebben a költségvetésben 95.000 koronányi összeggel. A kereskedelmi tárcza beruházásai, eltekintve a nagy beruházási törvénytől, 1,565.000 koronával többet vesznek igénybe, mint a megelőző évben. Nevezetesen Horvát-Szlavon-Dalmátországokban a közutak kiépítésére első részletként fel van véve uj tétel 300.000 koronával; Máramarosmegye és Kolozsmegye utainak kiépítésére 270.000 korona, a posta- és távirdaberendezési hálózat kibővítése czéljából 950.000 korona, azonkívül az államvasutak mentén tiszti- és munkáslakások építésére felveendő kölcsön első törlesztési részlete gyanánt 400.000 korona van felvéve. Ezeken kivül a kereskedelmi tárczának az utolsó beruházási törvény értelmében igen jelentékeny összegek fognak rendelkezésére állani 1905-ben is. Nevezetesen az államvasuti beruházásokra 25,950.000 K, közúti építkezésekre 8,000.000 K, a tárcza egyéb szükségleteire 3,500.000 K, összesen 37,450.000 K. A mi a kereskedelmi tárcza bevételét illeti, a posta és az államvasutak érdemelnek figyelmet. A postabevételeket emeltük 2,475.000 K-val, mely emelés a forgalom növekedésével és az utolsó évek tényleges eredményével van indokolva. Az államvasutak bevételeit emeljük 5.580.000 K-val, és pedig a személyszállítási bevételeknél 1 és fél millió koronával, a gyorsáru-szállítmánynál 400.000 K-val, a teheráru szállításnál 2,600.000 K-val, a vegyes bevételeknél 1,080.000 K-val. Ez a prelimináre a következőkön alapszik : a személyszállításnál a tapasztalás azt mutatja, hogy az évi bevételek emelkedése 3.58 százalék szokott lenni Ez alapon preliminálhattunk volna 54 ós fél milliót, prelimináltunk a bizottság kedvéért 53 és fél milliót. A gyorsáru-bevételek évenkint átlagosan 458.000 K emelkedést mutatnak, vettünk 400.000 K emelkedést. A teheráru-bevételek ugy szoktak alakulni, hogy 10 évi átlagot véve alapul, évenkint 2'27 százalék szokott az emelkedés hányada lenni. Ezen alapon preliminálhattunk volna 155 millió korona bevételt, mi azonban vettük a 10 évből a legkedvezőtlenebb emelkedést mutató év számát ós prelimináltunk 154 millió K-át. A mi végül a vegyes bevételeket illeti, ezek többleteredményei a vasút vonatkilométer alapján ki- I KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIX. KÖTET. számított forgalmából és egyes bélietekből állanak és teljesen reális alapra vannak fektetve. Áttérve a föl dini velésügyi tárczára, konstatálni kívánom, hogy ennek kiadásai 1,034 000 K-val emelkednek, bevételei 870.000 K-val csökkennek ós igy a mérleg romlik 1,905.000 K-val. Csak egy pár tételnél mutatkozik emelkedés, t. i. a lótenyésztési intézeteknél emelkednek a rendes kiadások 587.000 K-val a takarmányok megdrágulása következtében; az állattenyésztésnél 235.000 K-val nagyobb összeget vettünk fel, a mi azonban a megfelelő bevétel által teljesen ellensulyoztatik. A selyemtenyésztésnél emeltük a kiadást 164.000 K-val, a mi a megfelelő bevételben szintén ellensulyoztatik. A többi czimnél igen csekély emelkedés, igen sok czimnél pedig jelentékeny apadás mutatkozik, egyszersmind a személyzet létszámának 62 fővel való apasztása is kilátásba van véve. A tárcza bevételei közül tisztán csak az állattenyésztésnél mutatkozó 255.000 és a selyemtenyésztésnél mutatkozó 164.000 K-nyi bevételt kívánom megemlíteni. A vallás- és közoktatásügyi tárcza szükségletei az egész vonalon emelkednek; a rendes kiadások, átmeneti kiadások, beruházások mind többletet mutatnak fel, összesen 8,153.000 K összegben. Es miután a bevételek együtt 1,157.000 K-val többet mutatnak, ennélfogva a tárcza mérlegének romlása az előző évvel szemben 6,866.000 K. A rendes kiadások, leütve a fizetésemeléssel járó többkiadást, 4,089.000 korona többletet mutatnak. Nevezetesebb emelkedések: a felső tanintézeteknél 518.000 korona, a mit a tanári állások szaporodása és a fizetésemelés tett szükségessé. Az állami gimnáziumok kiadásai 528.000 koronával, a felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák segélyezése 289.000 korona, a mely számban benne van 200.000 korona ezen intézeteknél alkalmazott tanárok fizetésének javítása czéljából. Az állami felsőbb leányiskolák szükséglete 107.000 korona. A népnevelési szükséglet, a melyre most már 22 milliót preliminálunk, a következő főbb emelkedési tételeket mutatja fel: Az állami elemi népiskolák szükséglete 1,583.000 koronával több, mint az előző évben, (Helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Kevés! Zaj.) miután 200 uj iskola felállítása és 222 tanítói állás szervezése van tervbe véve. (Helyeslés jobbról és a Jcózéjien.) A községi, felekezeti és magánnépiskolák segélyezése czimón 1,660.000 koronával többet veszünk fel, mint a megelőző évben, (Helyeslés jobb felöl.) a mely összegből 160.000 korona az 1893: XXIII. törvényczikk intézkedéseinek képezi folyományát, 1,500.000 korona pedig összefüggésben van azzal a törvényjavaslattal, melyet a kultuszminiszter ur a napokban nyújtott be a népiskolai tanítók fizetésének rendezése tárgyában. A felső népI és polgári iskolák szükséglete emelkedik 520,000 42