Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-504
330 504. országos ülés 1904 október 28-án, pénteken. koronával, részint a tanítói állások szaporítása következtében, részint annak folytán, hogy ezen iskolák tanítói fizetésének segélyezésére mint uj tételt 50.000 koronát állítottunk be ebbe a költségvetésbe. A népnevelési intézetek közös szükséglete emelkedik 108.000 koronával; az elemi tanitóé3 tanitónőképző-intézeteké 122.000 koronával, a különböző szakiskolák szükséglete 148.000 koronával. Az egyházak segélyét 600.000 koronával emeltük ez alkalommal. Ebből 450.000 koroDa a lelkészi jövedelmek kiegészítéséről szóló törvény végrehajtása czéljából van beállítva mint többlet, 150.000 kor. többlet pedig különböző egyházaknak adandó segélyekre fog fordíttatni. Pap Zoltán: Az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtására nincs semmi felvéve? (Zaj.) Lukács László pénzügyminiszter: A mi a kultusztárcza beruházásait illeti, ezekre 5,082.000 korona van felvéve, ebekintve az utolsó beruházási törvénytől; és pedig fontosahb tételek Kolozsvárott az egyetem részére egy könyvtárépület építésére és az ottani szinháztelek megvételére 240.000 korona, a budapesti tanárképző gyakorló főgimnáziuma épületének szükségessé vált kibővítésére és a báró Eötvös József kollégium számára uj épület emelésére első részletül együtt 330.000 korona, különböző gimnáziumok épületeinek létesítésére 500.000 korona többlet, tanítóképzők és felsőkereskedelmi iskolák szükségletére 300.000 korona, ezenkívül a nagy beruházási törvény programmjának megfelelőleg az 1905. évre még külön 2,600.000 korona áll a kultuszminiszter ur rendelkezésére beruházási czélokra. A mi az igazságügyi tárczát illeti, ennél a lárczánál kiadási emelkedés nincsen, mert azaz egész emelkedés, a mely ott jelentkezik, sőt ennél valamivel többet tesz ki a tisztviselők fizetésrendezéséből származó összeg, a mely eddig is preliminálva volt, csakhogy a pénzügyi tárczánál, most pedig ez áthozatik az igazságügyi tárczához. Ennek daczára bizonyos változtatások a státusban vannak kilátásba véve az igazságügyi tárcza körében, jelesül az, hogy 44 albirói állás megszüntetésével 34 törvényszéki birói állás rendszeresittetik, azután 26 segédtelekkönyvvezetői állás és 4 vidéki alügyészi állás helyett 2 budapesti ügyészi és 6 írnoki állás helyett 6 irodatiszti állás rendszeresítése van kilátásba véve. Az 1904. évi XIV. t.-cz., vagyis a beruházási törvény alapján az igazságügyi miniszter urnak beruházási czélokra 2,230,000 korona áll rendelkezésére, vagyis 810.000 koronával nagyobb összeg, mint a megelőző évben. A mi már most végül a honvédelmi tárczát illeti, erre nézve bátor vagyok kijelenteni, hogy ennek rendes kiadásai emelkednek ugyan 756.000 koronával, miután azonban átmeneti kiadásai és beruházásai csökkennek, a tárcza kiadásainak nettó emelkedése 144.000 koronát tesz ki. Miután pedig a bevételek 9000 koronával növekednek, ennélfogva a mérleg egészben véve 135.000 koronával emelkedik. Pár jelentékenyebb tételt kívánok csak felsorolni, ezek között a honvédorvosi tisztikar szaporítására fel van véve 70,000 K többlet, gyakorlóés lőterek bérleti költségeire 152.000 korona többlet van beállítva, gyalogezredek kerületenkint való összpontositására 122.000 korona van felvéve, legénységi közétkezés, kenyér és lótáp és a tűzifa árának emelkedése következtében a szükséglet emelkedik 230.000 koronával. Hasonlóképen az alapítványi helyek szaporításáról szóló 1904, évi törvény következtében 150.000 korona többlet van beállítva. Gabányi Miklős: Hát az öreg honvédek nyugdijára semmi? (Zaj. Sálijuk! Halljuk!) Lukács Lászlő pénzügyminiszter: Mindezek után konstatálni kívánom még, hogy az 1897. évi XXX. törvényczikken alapuló vasúti beruházási akczió befejezést nyer olyképen, hogy ezen a czimen az 1905-ik évi költségvetés könynyebbül 10,800.000 koronával. Az 1904 : XIV. törvényczikk, vagyis az utolsó beruházási törvény alapján beruházásokra fordítunk 1905-ben 58,326.000 koronát, vagyis 19,109.000 koronával kevesebbet, mint a megelőző évben. Ha már most összegezzük az államnak 1905-re preliminált kiadásait és bevételeit, arra az eredményre jutunk, hogy 1905-re előirányozva lesz 1.237,881.438 korona kiadás és 1.238,079.849 korona bevétel, vagyis a bevételek 198.411 koronával haladják meg a kiadásokat. Ez a preliminált felesleg. A legnagyob fontossággal bír azonban annak konstatálása, hogy miképen alakul a rendes kezelés, mert hiszen ez képezi az államháztartásnak szilárd alapját. (Halljuk! Halljuk!) E tekintetben a számok azt mutatják, hogy az 1905. évben a bevételek és kiadások olyképen vannak a rendes kezelésben megállapítva, hogy a rendes bevételek 33,691.994 K-val haladják meg a rendes kiadásokat, vagyis a rendes kezelés fölöslege 33,691.994 K-val van preliminálva. Ez az összeg magában véve is elég jelentékeny ; azonban mégis 23 millió koronával kisebb ez a felesleg, mint a mennyi ezen a czimen 1904-ben megállapittatott, a mi természetes következményét képezi egyrészről a rendes kiadások emelkedésének, másrészről annak a körülménynek, hogy r a 20 millió fizetésrendezési kiadás a rendkívüli kezelésből áthozatott a rendes kezelésbe. Azonban, ha kisebb is ez a 33*7 millió koronányi felesleg, mint a megelőző évi, azt hiszem, meg lehetünk ezzel elégedve, ha tekintetbe veszszük, hogy mily nagy számú és nagy fontosságú probléma megoldása foglaltatik ebben az 1905-ik évi költségvetési előirányzatban, olyan problémáké, a melyeknek rövid idő alatt való megoldását alig tartottuk lehetségesnek az államháztartás egyensúlyának veszélyeztetése nélkül. (ügy van! ügy van! jobb/elől)
