Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-504
328 50í. országos ülés 1904- október 28-án, pénteken. ben azt a javaslatot teszem, hogy a legrosszabbul fizetett adótiszti állások száma 60-nal apasztassék és 27-tel szaporittassék e helyett az első osztályú adótárnokok és ugyannyival az első osztályú ellenőrök száma, (Helyeslés.) A pénzügyőrség körében kénytelen vagyok a pénzügyőrségi legénység létszámának 45 fővel való szaporítását kérni, miután évenkint számos uj mezőgazdasági szeszgyár állíttatik fel és a jövedéki ellenőrzést a jelenlegi létszámmal nem bírjuk teljesíteni. Az egyenes adók kiadási szükséglete emelkedik 421.000 koronával, miután uj adókivetési eziklus elején állunk és ilyenkor a nyomtatvány és egyéb költségek nagy mértékben felszaporodnak. A dohányjövedéki kiadásokat emelem 1,362.000 koronával, a miben legnagyobb tétel az az 1 millió korona összeg, amelyet beváltás czimén emelek, miután a dohánytermelési terület ismét szaporodik. Apasztom azonban a kiadásokat a fémkohászatnál 344.000 koronával; továbbá a pénzverés és fémbeváltásnál 403.000 koronával. Igen nagy fontossággal birnak a pénzügyi tárcza bevételei; a miért is azokkal talán szabad lesz egy kissé részletesebben foglalkoznom. (Halljuk! Halljuk!) A pénzügyi tárcza bevételeit a rendes kezelésben 10.257.000 koronával emelem. Ennyivel várok többet a jövő évben, mint volt az előző évben, Ez pedig feloszlik a következőképen. Az egyenes adókból 4,618.000 koronával remélek többet, mint a megelőző évben, még pedig a házadóból 625.000 koronával, a kereseti adóból 1,800.000 koronával, a tőkekamat-adóból 993.000 koronával, a szállítási adóból 1 millió koronával és a késedelmi kamatokból 200.000 koronával többet. Hogy ez az előirányzat reális, azt legyen szabad a következőkkel igazolnom. (Halljuk! Halljiűc!) Eló'irányzunk ez alkalommal egyenes adók czimén 1905-re összesen 221,800.000 koronát. Preczedensül nem hivatkozhatom az 1903. évi zárszámadások eredményére, mert hiszen az 1903-ik év e tekintetben abnormis esztendő volt. De hivatkozhatom az 1902. évi zárszámadásokra, melyek az mutatják, hogy már 1902-ben 229,800.000 korona folyt be egyenes adók czimén. Ha tehát én a jövő évre 8 millió koronával kevesebbet preliminálok, mint a mennyi 1902-ben tényleg befolyt, azt hiszem, egészen reális alapon mozgok, (Helyeslés jobbfelöl) A fogyasztási adókból 2,350.000 koronával többet remélek, a melyből nagyobb tétel a szeszadónak 630.000 koronával való emelése és a czukoradó emelkedése egy millió koronával. A többi kisebb tételek között oszlik meg. A fogyasztási adókból összesen preliminálok 179 millió koronát, miután pedig 1903-ban, a mely normális esztendő volt a fogyasztási adók tekintetében^ befolyt tényleg 184,600.000 K, tehát 5 millió 600.000 koronával kevesebbet preliminálunk a jövő évben, mint a mennyi 1903-ban befolyt. A bélyeg czimén 418.000 koronával preliminálunk többet, vagyis ugyanannyit, a mennyi 1902-ben tényleg befolyt. Jogilletékek czimén 760.000 koronával többet, tehát 1.400.000 koronával kevesebbet, mint a mennyi az 1902. évi zárszámadásban jelentkezik, A dohányjövedéknél 2,624.000 koronával várok többet, tehát 3,400.000 koronával kevesebbet, mint 1903-ban tényleg befolyt. A dijakból 307.000 koronával többet preliminálok, vagyis egy harmadrészét azon összegnek, a mely fizetésemelkedés czimén be van illesztve a költségvetésbe, mert ennek egy harmadrésze törvény szerint a dijakra esik, Ellenben a költségvetés realitása érdekéből csökkentem a bevételt a fém- és opálbányászatnál 344.000 koronával, a pénzverésnél 385.000 koronával és a vasgyáraknál 230.000 koronával. Csökkentem továbbá a rendkívüli bevételeket 1,500.000 koronával, a melyből 1,238.000 K az állami előlegekre esik, mert az állami előlegek visszafizetését a mostoha gazdasági viszonyok következtében nem remélhetem ugyanazon mértékben, mint a megelőző években. A kereskedelemügyi tárczának kiadásai összesen 8,989.000 K-val emelkednek, bevételei ellenben emelkednek, 9,460.000 K-val és igy a tárcza mérlege 470.000 K-val javul, eltekintve a nyugdijaktól. Rendes kiadásai a kereskedelemügyi minisztériumnak, levonva a fizetésrendezési költségeket, emelkednek 3,148.000 K.-val, a mely különböző czimek között oszlik fel. Jelentékenyebb emelkedés van a postánál, távirdánál és távbeszélőnél, a hol, a fizetésrendezési kiadási többletektől eltekintve, az emelkedés 1,700.000 K, a mi a forgalom emelkedésére és arra a körülményre vezethető vissza, hogy a miniszter ur a nem kincstári hivatalok vezetőinek díjazását rendezni óhajtja. (Helyeslés jobbfélöl.) A postánál a forgalom folytonosan fejlődvén, ennek kiadásai 325.000 K-val emelkednek, de ezzel szemben a bevételek 524.000 K többletet mutatnak fel. Jelentékeny emelkedés van a m. kir. államvasutaknál, a hol a többlet 3,816.000 K-át tesz, a melyben természetesen a múlt évi fizetésrendezés tételei már benfoglaltatnak. Az államvasutak hálózatának szaporodása csekély mórtékben van kilátásba véve, a mennyiben csak 42 1 / s km. vonalszaporulat van számítási alapul felvéve, ellenben a forgalom emelkedése folytán a személyzet szaporítása nagyobb mértékben van tervezve, nezetesen 445 fővel. Ebből 17 hivatalnok és 428 napibéres van felvéve mint többlet a költségvetésbe. Ezenkívül 120 szolgai állás megszüntetése és ugyanannyi altiszti állás szervezése terveztetik. A személyzet ezen szaporodásának megfelelőleg természetesen a személyi járandóságok is emelkednek és pedig ezen emelkedés 2,392.000 koronát tesz ki, a melyben benne vannak már a fokozatos előléptetések, korpótlékok, személyzet-
