Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-503

503. országos ülés 1904 október 27-én, csütörtökön. 311 hanem azt mondtam, hogy ezek a szerződések, a melyekre nézve önök Ausztria-Magyarországról beszélnek, osztrák-magyar területről beszélnek és a melyekre nézve a külügyminiszter AusztriaMagyarország nevében a köti szerződést, a külföldet, igen természetesen, tévedésbe ejtik a mi állam jogi helyzetünk felől. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) És ne csodálkozzunk azon, ha oly előkelő lap, mint a minő — igy hallom, én nem tudom, mert közelebbről nem ismerem, — a berlini Woebe, közöl képeket, a melyekben österreichisch-ungariseber Ministerpräsidentnek nevezi ki Körbert. Ezt mondtam én, t. ház és t. miniszter ur, és az volna óhajtásom, hogy a többség vessen ügyet és gondot a törvényjavaslatokra és államjogi helyzetünk kellő védelmére, hogy legalább a külföldön ily hamis, közjogi helyzetünket hamisan feltüntető nézetek rólunk ne keletkezzenek. Ez volt beszédem értelme és tizenegyszer aposztrofáltam, hogy tessék megmagyarázni, mit jelent ez az AusztriaMagyarország, államjogi közösséget vagy különálló államokat? És végül tisztelettel kértem és kérem, mondják meg, hát vámszövetség alapján szerződtünk-e vagy önálló vámterület alapján? Ezt kérdeztem, erre kaptam frázist, de nem kaptam felvilágosítást. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldahn.) Elnök: Következik a határozathozatal. Nessi Pál: Mi van Ausztria-Magyarországgal, előadó ur? Mondtam, hogy nem válaszol! (Zaj.) Elnök: A kérdés az : hogy elfogadja e a t. ház a javaslat szövegét, igen vagy nem ? Az eredeti javaslattal szemben áll. Visontai Soma t. képviselő ur módosítása. Már mosr az én nézetem szerint a kérdés ugy áll, hogy az egész deklarácziót, a melyet a javaslat beczikkelyeztetni kivan, vagy a maga egészében czikkelyezi be a t. ház, vagy nem. Azt a t. ház nem módosíthatja. Polónyi Géza: En bloc szavazást a magyar házszabály nem ismer! Elnök: Kérem, nem en bloc szavazásról van szó. Zboray Miklós: Ez is csak törvényjavaslat, Elnök: Ezt a deklarácziót beczikkelyezi, vagy nem czikkelyezi be a t. ház. De ennek részleteit kifenni itt a házban nem lehet. Ha nem czikkelyezi be a t. ház, visszaadja a kormánynak, hogy a kormány tegye meg a módosításokat, de mi az ilyen deklaráczión, az ilyen szerződésen módosítást nem tehetünk. Polónyi Géza: A házszabályokhoz kérek szót! Elnök: Én tehát a kérdést ugy fogom feltenni, hogy elfogadja-e a t. ház a törvényjavaslat szövegét, szemben Visontai Soma t. képviselő ur módosításával ? (Helyeslés a jobboldalon*)Polónyi Géza: T. ház! Nekem a kérdésfeltételéhez és a házszabályokhoz kell felszólalnom. (Mozgás a jobboldalon.) A kérdés feltételét, a hogy utólag a t. elnök ur mondja, helyesnek tartom. Csupán az értelmezésről van szó. A kérdés feltétele vonatkozik a felolvasott részletekre, mert fel nem olvasott részleteket, ugyebár nem fogadhat el a t. ház ? Mi a házszabályunk szerint ismerjük a törvényjavaslatnak általánosságban és azután részletekben való tárgyalását. Természetes dolog, hogy szerződést tartalmazó törvényjavaslat is általánosságban és részleteiben kell hogy tárgyaltassék. Azt az elvet elfogadni, hogy egy parlament csak en bloc fogadhat el törvényjavaslatot, annyit jelentene, mint a parlament szólásjogát kijátszani. Hiszen lehet, hogy egy más szerződésről van szó, és például az egész szerződést általánosságban mindnyájan elfogadjuk, de annak például egyetlenegy tétele — ponamus casum, egyetlenegy tarifatétele — ellen van kifogás és a parlament megegyezésre nem jut. Ha a t. elnök ur maradt volna a kérdés feltételének keretében, nem lett volna felszólalásra okom, azonban a magyarázathoz jogom van hozzászólni, mert azt a preczedenst megalkotni, hogy mi csak en bloc tárgyalhatunk kereskedelmi szerződéseket, házszabályaink szerint nem szabad. Ezért állapodjunk meg abban, hogy a t. elnök ur helyesen tette fel a kérdést akként, hogy elfogadja-e a ház azt a részt, a mely fel lett olvasva, de miután csak az első bekezdés lett felolvasva, ennek megfelelően erre történik a szavazás. Annak ismételt kijelentésével kívántam ezeket előrebocsátani, hogy a kérdés vonatkozik a felolvasott első részre. Rakovszky István: Á házszabályokhoz kérek szót. Határozottan a t. elnök ur nézetével szemben kell állást foglalnom. A házszabályoknak 225. §-a egész határozottan és nyíltan fejezi ki azt, hogy ha valamely törvényjavaslat tárgyalás alatt van, s azután szavazásra kerül a sor, akkor a szavazást czikkek szerint kell megejteni, és ha egy czikk vagy indítvány több részből áll, minden egyes czikkre, illetve az indítványnak minden különálló részére külön kell a szavazást elrendelni. A 225. § ekként szól: »A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk, vagy indítvány több részből áll, részeire osztható.« Ha tehát valaki itt azt követeli, hogy ezen szerződés, mely a törvényjavaslatnak integráns része, egyes czikkei szerint tétessék fel szavazásra, ezen kérelemnek eleget kell tenni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A t. képviselő urnak teljesen igaza van, de ennek a törvényjavaslatnak csak egyetlenegy czikke van, s ha ezt elfogadja a ház, akkor ez be van czikkelyezve. Visontai Soma: Akkor miért bocsátják a parlament jóváhagyása alá? Elnök : Azért, mert a parlament vagy szankczionálja, vagy nem. A parlament megtagadhatja a beczikkelyezést, de nem változtathat rajta;