Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-503

503. országos ülés 190k október 27-én, csütörtökön. 305 Polónyi Géza: Éu nem önöknek beszélek t. előadó ur, hanem Olaszországnak és Kémeiországnak, a melyeket önök az ő tájékozatlanságuk felhasználásával rútul becsapnak, (Mozgás és ellenmondás jobb felöl. Igaz! Tjgy van! a szélsobalóldalon.) mert a nemzetközi jognak és minden államnak, a hol törvény uralkodik, világos kigunyolásával nem létező államokkal kötöttek szerződést nem létező területen. (Igaz! TJgy van! a szélsobalóldalon.) A t. előadó ur annyiszor szól közbe, hogy vámszövetség nincs. Ezt én köszönettel veszem, de hát akkor mondja meg, melyik területre szerződtek most? (Halljuk! a szélsobalóldalon.) Ki van ebben mondva, hogy Magyarország különálló állami területére köttetett a szerződés? Talán abban van kimondva, mikor azt mondja, hogy Ausztria-Magyarország szerződik és a mikor Ausztria-Magyarországba való behozatalról van szó ? Nem ! Ez a mi panaszunk, hogy a törvénynek ezt a rendelkezését kerülték meg önök! Végre-valahára bekövetkezett az az idő, mikor a törvény rendelkezésénél fogva Magyarországnak külön magyar autonóm tarifa alapján lehetett és kellett szerződnie egy külföldi állammal, mint önálló állammal ós önök ezt a jogát a nemzetnek konfiskálíák! (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Az 1867: XII. t.-czikk 61. §-a azt mondja : »A szövetség megkötése kölcsönös alku által történnék oly módon, mint két egymással jogilag független ország hasonló egyezkedései történnek. A két fél felelős minisztériumai közös egyetértéssel készítsék meg a szövetségi részletes javaslatot és terjeszsze azt mindenik az illető ország gyűlése elé és a két országgyűlésnek megállapodásai lesznek ő Felsége szentesítése alá terjesztendők.« Magyarországon tehát vámszövetség csakis a két parlament által elfogadott, és pedig a külfölddel azonos elbánás alá eső szerződés alapján keletkezhetik. Van-e hát, t. képviselőház, vámszövetség? Van-e hát olyan terület, a melyre vonatkozólag a külügyminiszternek joga lett volna a két állam nevében egy egységes területre szerződést kötni, igen vagy nem? Erre nézve mit kell konstatálnom ? Nemcsak a törvény alapján világos, hogy ilyen vámszövetség létre nem jött, hanem az 1899: XXX. t.-czikk — ime felolvasom — annak preambulumában a törvény erejével konstatálja, hogy vámszövetség nincs, mert azt mondja (olvassa): »Minthogy a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok között az 1867: XX. t.-czikk 61. §a szerint a vám- és kereskedelmi szövetség nem jött létre«, tehát a törvény maga mondja, hogy idáig ezen szövetség nem jött létre . . . Visontai Soma: Olvasd tovább! Polónyi Géza: Ezért van jogi állapot. Az én érvelésemhez különben csak annak konstatáKfSPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIX. KÖTET. lása szükséges, hogy nemcsak magyarázat utján áll fenn az a tételem, hogy vámszövetség nincs, hanem tényleg promulgált, ő Felségének szentesítésével ellátott, a királyi eskü pecsétjével őrzött törvényben van kimondva, hogy Ausztria és Magyarország között vámszövetség nincs. (TJgy van! a szélsobalóldalon.) A ki tehát Ausztria és Magyarország, bár mint külön államok nevében a külfölddel kereskedelmi szerződést akar kötni, annak igazolnia kell, hogy az 1899 : XXX. t.-cz. promulgáíása óta a vámszövetség törvényes utón létrejött, a mely jogosítaná őt arra, hogy egy közös vámterületre szólólag a külfölddel kereskedelmi szerződést köthessen. (TJgy van! a szélsobalóldalon.) A ki ilyen törvényt mutatni nem tud, az statuálja azt a tényt, hogy vámszövetség nincs, tehát nem is lehet olyan terűlet, a mely mint közös vámterület a külfölddel szemben leköthető. Milyen teriilétre szól tehát ez a szerződés ? Ugyebár, vámszövetség hiányában közöä vámterületre nem szólhat, mert ilyen nincs, az önálló magyar vámterületre sem szólhat, mert nincs az önálló vámtarifa töi vénybe iktatva, de meg a törvényjavaslat sem emlékezik meg sehol sem arról, hogy ez a szerződés Magyarország külön állami területére Magyarország nevében külön megköttetett. Sőt nemcsak hogy erről nem emlékszik meg, de egyenesen ugy beszól, hogy Ausztria-Magyarország, mint egységes birodalom, és állam kötöttek szerződést az osztrák-magyar vámterületre. Világosan kimutattam azt, — nem hiszem, hogy jobban ki lehessen mutatni — hogy nem létező állam nevében, mert Ausztria-Magyarország mint állam nem létezik, nem létező vámterületre, mert vámszövetség nincs, tehát osztrákmagyar vámterület sem lehet, köttetett egy szerződés. Miért? Azért, hogy Magyarország állami önállóságát kifelé kijáfcszszák, (TJgy van! a szélsobalóldalon.) hogy be ne következzék az, hogy végre - valahára Magyarország önállólag szerződhessék. (TJgy van! a szélsobalóldalon,) Önök nehezményezik azt, hogy mi közjogi kérdéseket ventillálunk. Hát, t. uraim, nem világos önök előtt még most sem az, hogy nem gazdasági érdekek voltak akadályai annak, hogy Magyarország nevében önállólag köttethessék meg a szerződés? Nem világos önök előtt az, hogy kizárólag politikai, még pedig az 1867. évi XII. t.-czikket sarkaiból kiforgatni czélzó összbirodalmi politikai érdekek (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) voltak azok, a melyek ennek a szerződésnek a törvény alapján való megkötését kizárták ? Ha nem lennének kellőleg felvilágosítva, megmondom még egyszer. (Kálijuk! Halljuk!) Gazdasági szempontból miként állott a helyzet? Ugy, hogy Kossuth Ferencz t. pártelnököm határozati javaslatot is adott be a ház elé, a melyben azt mondja: tessék azt a két kormány által megállapított, a háznak bemutatott, de 39