Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-497

174 k91. országos ülés 1904 október 20-án, csütörtökön. gátolni, hanem küldött ide egy kormányt, a mely alkotmány- és törvényszegéssel és a fejedelem esküjének megszegésével gátolja meg azt, hogy Magyarország e téren mint önálló állam szerepelhessen. Ez szavaim értelme; és én kérem a t, képviselő urat, hogy a jövendőben ezekkel így foglalkozzék. Ez egészen világos dolog; a törvény ezt mondja és önök az 1899 : XXX. törvényczikknek ezt a kardinális rendelkezését — kettőt, sőt hármat is — de különösen azt, a mely szerint tartoztak volna önálló magyar vámtarifával ideállani és ennek alapján szerződni a külfölddel, kijátszották, sőt kiliferálíák Magyarországot az osztrák kormánynak a cseh obstrukczióval szemben. Ez volt szavaim értelme. Tessék megczáfolni. A ki erre_ vállalkozik, . . . Rosenberg Gyula előadó: Én majd vállalkozom ! Polónyi Géza: ... ám jó, de ne méltóztassék engem azzal vádolni, hogy port hintek a világ szemébe, mert ez a világos törvény. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) \ Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter :j T./képviselőház! Először is azt akarom megállapítani, hogy Polónyi t. képviselő urnak harmadszori felszólalása után csakugyan sikerült az ő szavainak y.ilágos értelmet adnia. Nessi Pál: Önök miatt volt szükség rá! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Igen örülök rajta, mert hiszen igy alkalmam van, — a mit ő is óhajt — megczáfolni szavait, s ezt rögtön meg is tehetem. A képviselő ur mai beszédének két sarkpontja van. Az egyik az, hogy mi — t. i. Nagy Ferencz t. képviselőtársam ós én — hamisan magyarázzuk az 1878: XX. törvényczikkben Magyarországnak biztosított felmondási jogot. Második sarktétele arra vonatkozik, hogy az 1899: XXX. törvényczikk diszpozicziói most már azért nem érvényesek, mert a viszonosság megsértetett. (TJgy van! a szélsöbaloldalon,) Polónyi Géza: Tgen! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Egész röviden ezzel a két ponttal fogok foglalkozni. Először is az 1878: XX. törvényczikkben az országnak biztosított egyoldalú felmondási jogot, nézetem szerint, a t. képviselő ur tévesen magyarázza. (Halljuk! a szélsőhaloldalon.) Mert mit mond ez a törvény ? Talán nem szükséges, hogy III. czikkének első bekezdését felolvassam, mert hiszen mindnyájan ismerjük annak tartalmát, és én szorosan a tárgyhoz akarok ragaszkodni. A második bekezdés azt mondja (olvassa): »Ha ily szerződés lejártával* — azt sem kell magyaráznom, hogy micsoda szerződés; ebben is egyetértünk — »az egyik fél az abban kikötött felmondási jogot igénybevétel ni akarja, e szándékról a másik fél legkésőbb hat hóval a felmondási határidő előtt értesitendő, hogy a további eljárás iránt a szükséges tárgyalás megindittassék. Ha ezen idő alatt egyetértés nem jön léire,« — ez az idő nem egyéb, mint az a bizonyoB hat hónap — »a külügyminiszter által a szerződés, mihelyt csak egyik fél is kívánja, felmondandó «. A t. képviselő ur a törvény ez intézkedésének azt a magyarázatot adja, — hogy én is applikáljam az 1878: XX. t,-czikket a szőnyegen lévő szerződésre — hogyha mi ezt a szerződést fel akarjuk mondani, tegyük fel pl. 1905 Julius 1-ére, hiszen a határidő mindegy . . . Polónyi Géza: Tegyük fel, hogy a törvényhozás igy akarja elfogadni! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: . • . igenis, tegyük fel, hogy a magyar kormány 1905 Julius 1-ére fel akarja mondani, (Mozgás a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) akkor értesítenie kell erről az osztrák kormányt. Mellesleg megjegyzem, hogy a midőn 1902-ben Kossuth Ferencz t. képviselő ur Széll Kálmánt a régi, 1891-ben kötött olasz kereskedelmi szerződés felmondása tárgyában interpellálta, ő is igy értelmezte a törvényt, mint én, sőt ahhoz e törvényes intézkedés czélszerütlen voltára nézve sok magyarázatot fűzött, de nem vonta kétségbe annak az interpretácziónak helyességét, a melyet most mindjárt ki fogok fejteni. Ha tehát, ismétlem, 1905 Julius 1-ére a magyar kormány fel akarja mondani az olasz szerződést, illetőleg a mostani provizóriumot, erről értesiti az osztrák kormányt. A tárgyalásokra hat havi határidő van kiszabva, vagyis az 1905 július 1-től 1905 deczember 31-ig terjedő idő. Ha ezen határidő alatt nem jön létre az osztrák és a magyar kormány közt a megegyezés, akkor, ugyebár, a magyar kormány egyoldalú kívánságára fel kell mondani a szerződést? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebből a t. képviselő ur most azt következteti, hogy mi azt csak akkor mondhatjuk fel; minthogy pedig félévi felmondási határidő van, nem mondhatjuk fel 1905 deczember 31-ére, hanem csak 1906 június 30-ára. (TJgy van! a szélsöbalóldahn.) Ugyebár ez volt szavainak értelme? (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Már most, ha a magyar kormány azt fogja akarni és azt fogja látni, hogy ezen szerződés felmondása az ország érdekében áll, és ezt a szerződést meg akarja szüntetni 1905 deczember 31-óig, a dolog természete szerint 1904 deczember 31-én az osztrák kormánynyal tárgyalásokat fog megindítani. Mert akkor igenis az a félév letelik Julius elsejéig és Julius elsején felmondhatja a szerződést a határidőre. Ez a törvény valódi értelme és én ebben valami jogfeladást, vagy nem tudom micsoda veszedelmes dolgot, vagy a helyzetnek rosszabbodását azért nem vagyok képes látni, mert hiszen az 1878 : XX. t.czikk akkor alkottatott, a mikor még sem az olasz szerződés fel nem mondatott, sem pedig uj provizórium nem alkottatott. Ha az a törvény nem volt czélszerü, akkor kellett volna azt máskép szerkeszteni, Ez