Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-497

497. országos ülés 1904 október 20-án, csütörtökön. 173 szerződéseket önállóan kötheti meg és önállóan bonthatja fel. De most, ha önök az 1878: XX. törvényczikket applikálni akarják, tessék nekem megmondani Nagy Ferencz képviselő ur: lehet-e ezt a szerződést 1905 január 1-től számított hat hónapra Magyarországnak felmondania, igen vagy nem? Gyakorlatilag vetem föl a kérdést. Mutassa meg a t. képviselő ur nekem, hogy Magyarország önállólag 1905 junias lére megszüntetheti e ezt a szerződést, igen vagy nem ? Ha az 1878 : XX. törvényczikk applikálandó, akkora felmondás módja mi? Az, hogy a magyar kormány hat hónappal a szerződés lejária előtt tartozik közölni az osztrák kormánynyal felmondási szándékát és csak ha hat hónapon belül egyetértés létre nem jön, van joga ugy az egyik, mint a másik államnak követelni, hogy az a szerződés az ő egyoldalú kivánatára is felmondassék. Már most ma október 20-ika van. Mondjuk, hogy ebből október végén pro mulgált törvény lesz. Addig még nem törvény, tehát nem is lehet a szerződést felmondani. Egészen eltekintek attól, hogy a magjar törvényhozásnak joga van visszautasítani a törvényjavaslatot, de erre nem térek ki, mert ez már polémia volna — fel akarjuk bontani a szerződést 1905 június 1-ére, mert 1905 január 1-től számítva hat hónapra jogunk van azt felmondani. Nagy Ferencz: Sőt előbb is! Polónyi Géza: 1905 január 1-jéig a szerződés feltétlenül fennáll és addig fel nem mondható. Nagy Ferencz; Fel lehet mondani bármelynapra 1905 január elseje után! Pl. 1906 január másodikára is! Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, hiszen ma 1904 október havában vagyunk. Hát nem érti a kalendáriumot? (Mozgás jobbról.) Ismétlem, a szerződés 1905 január l-ig feltétlenül fennáll, még pedig, hogy jól megértsen a t. képviselő ur, fennáll azért, mert addig terjed az Olaszország számára biztosított borbehozatali kedvezmény határideje. Ezt Olaszország biztosította magának. De már 1905 január 1-én túl a szerződés bármely napon 6 hónapra felmondható. Már most azt kérdem a t. képviselő úrtól: mutassa meg nekem, hogyan mondható fel a szerződés 1905 június lére, ha ezt a nemzet saját érdekében állónak tartja ? Mi akkor a teendő ? Először alkudozni kell az osztrák kormánynyal az 1878: XX. t.-cz. alapján. Az 1878: XX. t.-cz. a felmondást ugy szabályozza, hogy a lejáratot megelőzőleg hat hónappal értesíteni kell az osztrák kormányt, és a felmondást önállóan csak akkor lehet gyakorolni, ha hat hónapon belül egyetértés nem jön létre. Már most, ha október 30-án lesz törvény ebből a javaslatból és fel akarjuk azt mondani, akkor a magyar kormány értesiti az osztrák kormányt és ennek joga van akkor hat hónapig feleletet adni. Igaz ez ? Tehát márcziusban tartozik csak feleletet adni. Madarász József: Áprilisban! Polónyi Géza: Vagy áprilisban! De csak attól számított hat hónap múlva mondhatom fel önállóan a szerződést. Látja tehát a t. képviselő ur, gyakorlatilag magyarázom meg önnek, hogy képtelenség, a mit beszélnek. Rosenberg Gyula előadó: Hiszen 1905 deczember 31-ig áll fenn és nem január l-ig. Polónyi Géza : Az mindegy ! Rosenberg Gyula előadó: Nem mindegy! Nagy különbség! Polónyi Géza: Most tovább megyek és mentem azon az alapon, hogy ne xcsak jogi, hanem politikai tekintetben is lényeges dolog az, hogy vájjon a felmondást önállóan gyakorolhatjuk-e vagy nem ? Mert a felmondáshoz nemcsak nekünk van ám hozzászólásunk. A felmondáshoz a másik szerződő félnek is van ám hozzászólási joga. Már most Olaszország arra az álláspontra helyezkedhetik, hogy: én nem szerződtem külön Magyarországgal, — és ez az önök legfőbb bűne — hanem szerződtem Ausztriával és Magyarországgal együtt; az én velem szerződő fél nem Magyarország, (Ugy van.' a szélsőbaloldalon.) hanem Ausztria és Magyarország, azaz hogy még az »és« sincs benne, hanem AusztriaMagyarország; nekem ezt a szerződést Magyarország különállóiig fel nem mondhatja, mert nem szerződő fél. De felteszem az olasz kormányról, hogy nem teszi ezt a kifogást. Mondja meg a t. képviselő ur, a saját lelkiismerete szerint, igazán, őszintén : képzelhet-e politikailag olyan esetet, hogy Ferenez József mint osztrák császár Ausztria részéről nem tartja megengedhetőnek ennek a szerződésnek a felmondását, da mint magyar király bele fog egyezni abba, hogy Magyarország nevében megtörténhessék a felmondás? Képzelhet-e ilyen esetet a történelmi előzmények után? Nagy Ferencz: Hogyne! (FelMáMsolc jobbról : Hogyne! Igen.') Polónyi Géza: No, t, uraim, a ki a magyar parlamentben ilyet állit, az hipokrita. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Erről beszéltem én, mondván, hogy ez rosszabb az ischli klauzulánál. Mert az ischli klauzula csak a magyar törvényhozás, tehát a képviselőház, a főrendiház és a magyar király hozzájárulásától tette függővé a klauzulának parlamenti megváltoztatását; de ez a szerződés még Ausztriának a hozzájárulását is megkívánja azon feltételek mellett, a melyek az 1878 : XX. törvényezikkben foglaltatnak, a felmondás jogához; azonkívül pedig megmarad az, a mi megvolt már az ischli klauzulában, hogy az a tény áll a nemzet szine előtt, hogy kiszolgáltatja a nemzetközi szerződéseket ő Felségének, a királynak, a ki egyúttal Ausztria császárja, a ki csak azért, hogy a magyar nemzet a vámterületen mint önálló nemzet és individuum meg ne jelenhessék, nem csak ezt fogja meg-