Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-496

162 Í96. országos ütés 1904 Nagy Ferencz: Visszatérek, t, képviselőház, arra, hogy a tények bizonyítják azt, hogy Széll Kálmán ilyen teóriát sohasem vallott. (Helyeslés. Ugy van! a jobb Maion) Zboray Miklós: De olyant sem! Meg is tagadta rögtön azt a teóriát!! Elnök: Kérem Zboray képviselő urat, méltóztassék a szónokot csendben meghallgatni. Nagy Ferencz: Itt van, t. Láz, a törvény és itt az a beszéd, a melyet Széll Kálmán tartott. Ez a törvény az 1902 : X. t. ez., a mely a Mexikó köztársasággal kötött kereskedelmi szerződésről szól. Tessék ezt a törvényt elolvasni. Ebben egyenes felhatalmazás adatik arra, hogy eltérőleg az 1899 : XXX. t.-cz. ... B. Kaas Ivor: Kivételképen! Nagy Ferencz: Az is benne vanl Zboray Miklós: Most is kivétel! Nagy Ferencz:... az 1899 : XXX. t.-czikktől eltérőleg, felhatalmaztatik a kormány, hogy Mexikóval a kereskedelmi szerződés ügyében tárgyalásokba bocsátkozzék. B. Kaas Ivor: Ez nem bizonyit! Nagy Ferencz: Hát most azt kérdem, t. képviselő ur, hogy az 1902 : X. t.-czikket paktum előzte meg? Tud valamit arról a t. képviselő ur, hogy mielőtt ezen felhatalmazási törvényt megszavazta volna a törvényhozás, a külömböző pártok paktumra léptek? (Zaj a haloldalon.) Zboray Miklós: De kivétel volt! Nagy Ferencz: Az nem határoz! Akár kivétel, akár szabály, a tény az, hogy ez az 1899 : XXX, törvényczikktől eltér, azt módosítja. (Ugy van! TJgy van! a jobboldalon.) Hogy ez kicsiben vagy nagyobb mennyiségben, részben vagy egészben lesz-e módosítva: az tökéletesen mindegy. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj és ellenmondások a bal- és a szélsöhalóldalon.) A tény az, hogy itt van máris egy módosító törvény, szemben az 1899 : XXX. törvényczikkel. Ne méltóztassék pedig azt képzelni, hogy ez Széll Kálmán részéről talán suttyomban történt, hogy ő ezt ugy csempészte volna bele, hogy észre sem vették. Bocsánatot kérek, igen alapos tárgyalás előzte meg és Rakovszky igen t. képviselőtársam volt az, a ki egyenesen rámutatott arra, hogy itt az 1899 : XXX. törvényezikk meg van sértve, hogy nem szabad ezt a törvényt megszavazni, mert az 1899: XXX. törvényczikkel, illetőleg az azt megelőző paktummal ellentétben áll. Es erre mit mondott Széll Kálmán? (olvassa): »Hol van az a közjogi doktrína, a melyet hallottunk Rakovszky t. képviselő ur részéről, hogy közjogilag nem helyes az előbbi törvényt egy másik törvénynyel, ha az előbbi törvénynek czéljaival ellenkezésbe nem jövünk, egyes részleteiben módositani? Hol van megkötve a törvényhozás keze és miben ? Olyan törvény nincs, a mely ugy volna megcsinálva, hogy azt ugyanaz a törvényhozási tényező, a kinek a törvényalkotást a magyar alkotmány megadja, a október 19-én, szerdán. korona és a két ház, meg nem változtathatná és erre nézve a keze meg lenne kötve ?« (Felkiáltások bal felöl: Ezt senki sem tagadja! Felkiáltások jobbfelöl: No hát! Zaj.) No hát, a miniszterelnök ur bizonyára nem reflektált volna és nem állította volna azt, hogyha épen Apponyi Albert t. képviselőtársam az ellenkezőt nem vallotta volna, mert, engedelmet kérek, az nem mindegy, hogy ki vall bizonyos teóriákat. Hiszen, ha más mondotta volna, sokan azt mondhatnák, hogy: oda sem hallgattunk, nem is vettük tudomásul, de engedelmet kérek, ha gróf Apponyi Albert mondja, méltóztatik megengedni, hogy ennek — csekélységemtől eltekintve — még a miniszterelnök ur is bizonyos súlyt tulajdonítson. »Én ragaszkodom a magam törvényéhez, — folytatja Széll Kálmán — de sutba dobnám, ha olyan volna, hogy nem szabad megváltoztatni. Minden törvényt meg lehet változtatnia (Elénk tetszés és derültség a jobboldalon.) Kubinyi Géza: Nos! Itt van már a Széll Kálmán szelleme. (Zaj.) Nagy Ferencz: Később — az igazság kedveért ezt meg kell jegyeznem — Rakovszky t. képviselőtársam azután maga azt mondotta, hogy félreértette őt a miniszterelnök, hogy ő nem ezt mondta, hanem azt mondta, hogy a paktum köti az illetőket. Rakovszky István: Ugy van! Gulner Gyula : Politikai tisztesség szempontjából! Nagy Ferencz: Megint visszatérve a kérdésre, Széll Kálmán azt mondja: »Én olyat nem proponálok abban a javaslatban, a mi az 1899: XXX. törvényezikk szellemével vagy intencziójával ellenkeznék«,' (Félkiáltások jobbfelöl: Nohát!) »habár azt mondom, hogy akkor is Joga van a törvényhozásnak ezt módositani,« (Elénk felkiáltások jobbfelöl: Nohát!) >mert ha egy utólagos törvény az előzetes törvénynek intenczióit balomra dönti, akkor is teljesen jogos téren áll, mert hiszen szabad elhatározása van a törvényhozásnak.* (Elénk helyeslés jobb felöl és felkiáltások: Nos! Zaj balfelöl.) Kubinyi Géza: Akkor Gulner is helyeselt! Nagy Ferencz: Hát jó; hát meg akarjuk változtatni az 1899: XXX. törvényezikket; idehozta a kormány a törvényjavaslatot; hát nincs joga a törvényhozásnak törvényt módositani? (Közbeszólások balfelöl. Zaj.) A törvényhozás Magyarországon nem egymással pacziskáló feleknek az akaratnyilvánításából áll, (Ugy van! jobbfelöl.) hanem szuverén hatalom, a mely semmiféle pártot, semmiféle egyéni befolyást nem ismer. (Ugy van! Ugy van! Elénk helyeslés jobb felöl. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) így áll tehát a kérdés, ha a javaslatot Önmagában véve közjogi szempontból tekintem. Én nem látok semmiféle ellentétet az 1899: XXX. t.-czikkel szemben, de ha fenforogna is ilyen ellentét, én semmiféle akadályát nem látom an-