Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-495
120 495. országos ülés 1904 október 18-án, kedden. tarifát kell csinálnunk. Ha ezen törvénynek hatálya tart 1907-ig, akkor 1907- en túl nem lesznek megkötve. Ha azonban, mint a törvény világosan mondja, a vámszövetség időközben meg lesz kötve, akkor hosszabb ideig fogunk szerződéseket kötni, mint négy év, ez természetes. Ki kell jelentenem mindazokra a törvényjavaslat 4. §-ában formulázott, az ország jogait és gazdasági érdekeit biztosító oly pontokra nézve, hogy ezeket a feltételeket, mint ilyeneket igenis én hoztam javaslatba a határidőnek 19-07-re való kitolása ellenében és szóról-szóra, a mint formuláztam ezeket a lényeges feltételeket, a melyek igenis uj dolgok és vívmányok, ugy fogadtattak el, és ugyanazon szöveg szerint hoztam őket haza, a mint előterjesztettem, mint az 1907-re megállapítandó közösség feltételeit. Ezen jogokkal megtoldva, a mit én javasolok, igenis jobb ez a megoldás, mint az előbbeni.« Ezeket — ismétlem — nem valami ellenzéki szónok mondotta, hanem mondotta az akkori igen t. kormányelnök ur, Széll Kálmán, Őszintén megvallom, t. ház, én mélyen sajnálom, hogy most nincs szerencsénk Széll Kálmán t. képviselőtársunkhoz, hogy itt a ház szine előtt tehetne vagy tenne nyilatkozatot arról, vájjon támogatja-e még olyan odaadással, melegséggel és lelkesedéssel ezt a kormányt,amely egyszerűen félredobja, levegőbe röpíti az ő törvényét, ezt az ő édes gyermekét, melyhez Széll Kálmán politikai és egyéni reputáczióját kökötte. De, t, ház, ha körültekintünk ott a túloldalon, talán még tovább is mehetnénk és kereshetnénk igen sok politikust, a kiről el lehetne mondani, hogy: hol késik az éji homályban. Hol van Hódossy t. képviselőtársam? Hol van Szentiványi ^rpád t. képviselőtársunk? Hol vannak még igen sokan . . . B. Kaas ivor: Nagyon jó! Az agráriusok! Heüebronth Géza: . . . hol vannak még nagyon sokan, a kik akkor a szabadelvű párt kebelében voltak és hozzájárultak szent meggyőződéssel, nagy lelkesedéssel ezen alapvető törvény megalkotásához? B. Kaas Ivor: Ftrnbach! Heüebronth Géza: Bizony, t. ház, ha ilyeneket látunk, önkéntelenül eszébe jut az embernek a költő nyilatkozata: Bomlásnak indult hajdan erős magyar : Keni látod Árpád vére miként fajul? Nem Játod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon ? De azt hiszem, t. ház, talán szerencsésebb leszek a másik kiváló szabadelvű politikussal, ő hozzá inkább lesz szerencsénk, annál is inkább, mert ő annak a törvénynek keresztapja volt, mint a hogy keresztapja a jelenlegi törvényjavaslatnak. Ez Rosenberg Gyula igen t. képviselőtársam, a ki akkor is előadó volt, most is előadó, akkor is kormánypárti volt, most is kormánypárti, az akkori kormányt is támogatta — a törvényalkotót — és támogatja a mostanit is, a törvényrontót. B. Kaas Ivor: Minden éremnek két oldala van! A plakettának is! Thaly Kálmán: Annak csak egy van! A másik sima! Heüebronth Géza: Rosenberg Gyula igen t. képviselőtársam. 1899 június 21-én az előadói szék magaslatáról egy valóban nagyszabású beszédet mondott. Nem foglalkozom beszédének azon részével, a melyikben még becsi tömjént gyújt és a vámközösség — szerinte szabadforgalom —• sárga-feketére festett oltára előtt áldozik. Bátor leszek azonban beszédének azon részével foglalkozni, a hol már nemzeti szinbe öltözködött és egy másik géniusnak, Hungáriának iparkodott tetszeni. Beszédének ezen részében az akkori igen t. előadó ur a következőket mondotta (olvassa): »És most áttérek a jelenleg iárgyalás alatt lévő törvényjavaslat tartalmának a megbirálására . , .« — ezt Rosenberg Gyula előadó No. I. június 21-én mondotta 1899-ben. — » . . . abból a szempontból, hogy ebben a rendezésben kellőleg meg vannak-e óva azon gazdasági érdekek, a melyek a rendezés eifogadhatásának előfeltételeit képezik. Két csoportba osztom e tekintetben a biráiat alá veendő kérdéseket. Az egyik csoportba tartoznak a rendezés tartama, a külfölddel kötendő szerződések tekintetében felvett dispozicziók, az autonóm vámtarifára vonatkozó intézkedések és a viszonosság biztosításának a kérdése. A másik csoportba tartoznak azon belső gazdasági változtatások az eddig fennállott vámszövetséggel szemben és a jelenlegi helyzettel szemben, a melyek fontosak, kívánatosak voltak, és a mely változtatások eszközlése nélkül a helyzet részünkre fentartható nem lett volna. Méltóztatnak tudni, t. képviselőház, hogy a törvényjavaslat a rendezést az 1907. év lejártáig eszközli. Méltóztatnak tudni azt is, hogy eredetileg i903., illetőleg 1904. évig volt tervbe véve a rendezés. En a magam részérői a most tervbe vett 1907-i rendezést roppant szerencsés institucziónak tartom, (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) a melyért nem tartozhatik az ország elég hálával a miniszterelnök urnak, mert ez által két igen fontos és egymástól nehezen elválasztható érdeke van összeegyeztetve. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Az egyik fontos érdek az, hogy biztosittasék a forgalom szempontjából nélkülözhetetlen kellő állandóság, de másrészt meg is szüntettessék azon visszásság, a mely önálló elhatározásunknak hol az egyik, hol a másik irányban vetett gátat és abban rejlett, hogy a külföldi szerződések lejárata nem esett össze gazdasági viszonyaink Ausztriával való rendezésének lejáratával. Polczner Jenő: Talán jó volna az ischli klauzula; az még állandóbb. (Mozgás.) Rosenberg Gyula előadó: Nem, t. képviselő ur, e tekintetben a minisztereink
