Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-495
495. ORSZÁGOS ÜLÉS 1904 október 18-án, kedden, Perczel Dezső, közben Jakabffy Imre elnöklete alatt, Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: gróf Tisza István, Hieronymi Károly, Plósz Sándor, Tallián Béla. (Az illés kezdődik d. e. 10 óra 35 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Daróczy Aladár jegyző ur fogja vezetni, a javaslatok mellett jelentkezőket gróf Esterházy Kálmán, az azok ellen felszólalókat Sturman György jegyző ur jegyzi. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Daróczy Aladár jegyző (olvassa az 1904 október 17-én tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, ugy a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a törökszentmiklósi Kossuthszoborbizottságnak meghívóját, melyben a képviselőház tagjait a Kossuth-szobornak folyó hó 23-án leendő leleplezési ünnepélyére meghívja. Felkérem azon képviselő urakat, a kik az ünnepélyen megjelenni kivannak, szíveskedjenek a báznagyi irodában jelentkezni. Kubik Béla: Milyen ünnepélyen? Nem hallottuk! Elnök: Kossuth Lajos szobrának Törökszentmiklóson leendő leleplezésére. Az elnökségnek több jelenteni valója nem lévén, áttérünk a napirend szerint az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezése tárgyában beadott törvényjavaslat (írom. 666, 669) tárgyalásának folytatására. A vitában szólásra ki következik? Sturman György jegyző: Hellebronth Géza! Hellebronth Géza: T. képviselőház! Minden józanul gondolkozó és tisztán látó emberi elme előtt kétségbevonhatatlan igazság és tény az, hogy a konszolidált, összeforott, nemzetté alakult társadalom nemcsak azért hozza önmagának a törvényeket, hogy a társadalmi együttélést biztosítsa és lehetővé tegye, hanem azért is, hogy ezek a törvények az illető társadalomnak, az illető nemzetaek anyagi és szellemi előhaladására szolgáljanak, a nemzet felvirágozását előmozdítsák. De hogy e nemes czélt a törvények elérjék, hogy annak megfelelhessenek, feltétlenül szükséges először az, hogy ezek a törvények a nemzet szellemének megfelelők, a társadalom érzületéből fakadók legyenek, hogy szükséget pótoljanak, nem holmi hiábavalóságokért hozassanak, de legfőbb kelléke másodszor az, hogy azok becsületesen megtartassanak és végre is hajtassanak. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) Nálunk, t. ház, a törvények megtartását, a törvények szentségét, a törvények sérthetetlenségét az állampolgárokkal szemben ismét számtalan törvényünk biztosítja, a melyek a törvényszegésekre sokszor enyhébb, de sokszor igen súlyos következményeket vonnak az állampolgárokra. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) A koronás királylyal szemben biztositékául szolgálnak a törvények szentségének és sérthetetlenségének a koronázási hitlevél és a királyi eskü, a melyben a király esküt tesz arra, hogy az ország törvényeit mind magam megtartom, mind mások által megtartatom. Madarász József: Ugy kellene lennie. Hellebronth Géza: Ennyi biztositék után azt hiszem, hogy minden becsületesen gondolkodó állampolgár előtt tisztán áll a dolog, hogy nálunk a törvényszegések vagy teljesen ki vannak zárva, vagy ha mégis akad olyan vakmerő, a ki az élő és nyilt tör fényeknek ellenszegül, annak a legsúlyosabb következményekkel kell számolnia. Hiszen a törvények szentsége és sérthetetlensége nemcsak törvényeinkben van lefektetve, hanem a mi állami szervezetünk elég bőséges
