Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-476

¥76. országos ülés /,9Ö4 szedik, vészit a minőségéből és potom áron kell a bort eladni, ugy hogy a kisember alig kapja meg a művelési költséget. Arra kell törekedni, hogy ezek a kisemberek összeálljanak szövetke zetbe, közös pinczét, közös szüretelő helyiséget tartsanak, aztán tisztességes árt tudjanak elérni. A nagybirtokos inkább meg tud élni a maga emberségéből. Van elég anyagi és szel­lemi tőkéje. Épen azért helyeslem a kormány álláspontját, hogy borértékesitő szövetkezeteket akar létesíteni. Hiszen mi, a kik ezzel az ügy­gyei foglalkozunk, sok népgyűlést tartottunk a vidéken, hirdettük ezt az eszmét, de nehéz a népet a szövetkezetek alakítására rábirni, mert a szervezeti költségeket sem bírja. Hiszen, ha létesülne borértékesitő szövetkezet, talán én is tagja leszek, de nem azért ; hogy boraimat kezelje, mert meg van a magam szakembere, a ki ezt megteszi. Ha ilyen ügyet támogatok, nem személyes érdekből teszem, hanem a nép, a kis­ember, s a középbirtokos érdekében. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mert meg vagyok győződve arról, hogy a ki ezt a kisembert nem támogatja, vétket követ el a haza ellen, minthogy a nem zet testét, gerinczét ez képezi, a hol pedig a segély nincs meg, ott kétszeres erővel azon kell lennünk, hogy őket feladatuk teljesítésére meg tudjuk nyerni és e hazában tudjuk tartani. (Helyeslés.) Ez tehát épen a kis- és középtermelőknek érdekében van. Epén azért tegnap Molnár Ákos barátom nem helyes szempontból tárgyalta ezt a kérdést. Hiszen ez a szövetkezeti tervezet igen szép eszméket foglal magában. T. képviselő­társam is ott volt azon az ankéten. Én is azon vagyok, hogy a vidéki pinezeszövetkezeteket kell támogatni, de a midőn látjuk, hogy a vidéki pinczeszövetkezetek nem tudnak prosperálni, egy központot, egy szervezetet kell létesítenünk, hogy ez, mint a méh a rajokat, bocsássa ki a vidékre a szervezeteket, a mint tettük ezt a központi hitelszövetkezetnél is, annak is megvannak a fiókjai és látjuk, hogy az országban közmeg­elégedésre működik ez az intézet. Mi ennek a szövetkezetnek aczélja? Hiszen ez módot nyújt mindenkinek, hogy abban részt vegyen. Ez az alakítandó központi borértékesi­tési szövetkezet egyaránt szolgálni kívánja a bortermelők, a borkereskedők és a vendéglősök, korcsmárosok érdekeit is. Elsősorban a bor­termelőt meg fogja tanítani, hogyan kell a borait okszerűen kezelni és így értékesebbé tenni. Másodsorban azután közvetíteni fogja a bor­kereskedelmet, biztos piaczot, biztos elhelyezési forrást fog nyújtani, De van még egy fontosabb dolog is, a melylyel számolnunk kell ma. Ez a hitel kérdése, még pedig az erkölcsi hitel kérdése. A másik hitelre is rá jövök. Ma a mi borainknak nincs hitele a külföldön. Ha egy külföldi kereskedő­höz fordulunk, az csak félve vesz pl. tokaj-hegy­aljai bort vagy erősebb bort, mert azt mondja, július 25-én. pénteken. 39 hogy ilyen nem létezik. Ma van szicziliai, apuliai bor, de jó tokaj- hegyaljai bor nem létezik, mert azt az olasz borral folytonosan pancsolják, házasítják és igy a mi boraink renoméját a külföldön teljesen tönkreteszik. (Ugy van! 'bal­felöl) Valamit tehát csak kell tennünk, hogy boraink hitel szempontjából kiállják a versenyt és bebizonyítsuk a világnak, hogy igenis van jó, tiszta borunk, csak kell, hogy a forrást meg­mutassuk és a versenyre felhívjuk ugy a ter­melőket, mint a kereskedőket. Én kivételt nem teszek egyikkel sem, egyik olyan jó polgára a hazának, mint a másik, egyiknek ép ugy köte­lessége, mint a másiknak, harmonikusan, együttes erővel ezt a kérdést megoldani és a mi ügyün­ket győzelemre vinni. (Helyeslés.) Van ezzel a kérdéssel még egy más dolog is kapcsolatban, mert pl. a tokaj-hegyaljai boro­kat Krakóban, Lembergben a legnagyobb mér­tékben pancsolják, sőt van rá eset, hogy a Hegyalján üres hordókat vesznek, csupán abból a czélból, hogy azokat megtöltsék nem tudom, milyen kotyvalékkal és a bort mint tokaj-hegy­aljait bocsássák áruba. Ha boraink hitelét meg akarjuk menteni, ez csak egy kezdő lépés arra, hogy megmentsük és megmutassuk a világnak, hogy mi jó borral rendelkezünk és érdemes ezt a világpiaczon, a világkereskedelemben forgalomba bocsátani. Mi ennek a szövetkezetnek czélja? A mint a tervezet mondja, czélja ennek a szövetkezet­nek : a hazai borok és borpárlatok okszerű termelésének, kezelésének és értékesítésének elő­segítése, hitelnyújtás és hitelközvetités a tagok boraira; a boreladás közvetítése a termelő és a kereskedő között, a magyar borok kivitelének előmozdítása, szakértő pinczemesterek és pincze­munkások kiképzése, vidéki pinczeszövetkezetek szervezése és azok működésének gyátnolitása. A mint méltóztatnak látni, ezen szervezet­nek egyik fontos czélja a vidéki pinczeszövetke­zetek létesítése. Ha majd ez az intézet működni fog és megerősödik, legfőbb czélja lesz, hogy R nevesebb bortermelő vidékeken jűnezeszövetkeze­teket alakitsori, hogy harmonikus összeköttetést teremtsen, s ez által hálózatát az egész országra kibocsássa és igy borunk hitelét minden téren elősegítse. És akkor a kis- és nagytermelő egy­aránt tagja lehet ezen szövetkezetnek. Még egy fontos kérdést is tartalmaz, t. i. az anyagi hitel kérdését. A kik ezzel a kérdés­sel foglalkoznak, tudják, hogy hitel tekintetében az egész országban legrosszabbul a szőlősgazda áll; hacsak privát, személyes hitele vagy más birtoka utáni hitele nincs, szőleje, borai után hitelt sehol sem kap. Tudok olyan esetet, hogy egy ember, a kinek talán 30.000 forint értékű bora volt pinczéjében, midőn megszorult pénz dolgában és bankokhoz fordult azzal, hogy köl­csönt kapjon erre a 30.000 forint értékű borra, azt mondták neki, hogy hozza be ide a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents