Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-487
igusztas íl-én, csütörtökön. 401 487. országos ülés i90k ai, Nagyságodnak, mint inkább az igazságnak tartozom.* így néz ki a t. képviselő urnak koronatanúja. Talán felesleges a további részletekkel untatnom a házat. Egyszerűen konstatálom, hogy miután Újpesten rendőri brutalitások nem történtek, miután ott elégedetlenség a rendőrséggel szemben nincs, semmiféle intézkedésnek helye és szüksége nem forog fenn. (Helyeslés a jobbloldalon.) Polónyi Géza: Kolozsváry köztudomás szerint nagyon tisztességes tisztviselő. Elnök: Az interpelláló képviselő nem lévén jelen, következik a határozathozatal. A kérdés az : tudomásul veszi-e a képviselőház a miniszter ur válaszát, igen vagy nem? (Igen!) Kimondom, hogy a ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter válasza Barta Ferencz képviselőnek a vaskohi főszolgabirósághoz tartozó lunkai körjegyző, Drágán József visszaélései tárgyában hozzá intézett interpellácziójára. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! A lunkai jegyzői kör körjegyzője, Drágán József ellen különböző panaszok adattak be és fegyelmi eljárás indíttatott meg múlt év szeptember havában, a mely fegyelmi eljárás tárgyában Barta Ferencz képviselő ur hozzám interpeliácziót intézett és a választ magánúton és a ház szine előtt is több ízben megsürgette. Megvallom, a válaszszal megkívántam volna várni azt, midőn az ügyállást teljesen ismerem és abban intézkedtem is, mert függőben levő konkrét, adminisztratív eseteknél bárminő parlamenti akczió által praejudicálni egy quasi birói eljárásnak helyesnek nem tartom. Mindazonáltal nem óhajtom válaszomat elhalasztani akkorára, midőn a ház szünet után ismét Összeül, ennek folytán kénytelen vagyok az ügynek mai állásáról beszámolni. Tekintettel arra, hogy nagyszámú tanukra történt az eljárás során hivatkozás, az elsőfokú bíróság, a melynek ki is kellett egészíteni a vizsgálatot, csak május havában hozott fegyelmi Ítéletet. Ez felebbezés folytán a vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya elé került, a mely fegyelmi választmány júniusban, tehát öt-hat héttel az elsőfokú ítélet után másodfokulag érdemleges Ítéletet hozott. Felebbezés utján hozzám került az ügy és én foglalkoztam már vele érdemlegesen. Azonban arról győződtem meg, hogy egyik legfontosabb ténykörülményre nézve a vizsgálatot okvetlenül ki kell egészíteni és igy érdemleges intézkedés nélkül a vizsgálat kiegészítése végett kénytelen voltam az ügyet visszaküldeni. Kernelem azonban, hogy ezen pótvizsgálat pár hétnél több időt nem fog igénybe venni és hogy az ügy mielőbb j véglegesen elintézhető lesz. (Helyeslés a jobbóldalon.) Elnök: Miután az interpelláló képviselő ur nincs jelen, következik a határozathozatal. A KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXVIII. KÖTET. kérdés az: tudomásul veszi-e a ház a miniszter válaszát, igen vagy nem? (Igen!) Kimondom, hogy a ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter válasza Szluha István képviselőnek, a Dunaföldvár nagyközségben tűrhetetlenné vált közigazgatási állapotok tárgyában hozzá intézett interpellácziójára. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Múlt év deczember 30-án Szluha István képviselő ur interpeliácziót intézett hozzám a dunaföldvári közigazgatási állapotok tárgyában. A helyzet itt ismét az volt, hogy függőben van az ügynek némely része. Szerettem volna azoknak elintézését bevárni, de valamennyi ügyre nézve ezt nem várhattam be; már pedig tovább nem halaszthattam a válaszolást, annyival kevésbbé, mert itt a képviselő ur súlyos vádakkal illetett egy olyan községi jegyzőt, a kire vonatkozólag azon esetekben, a hol befejezett ügyekről van szó, a felhozott vádaknak teljes alaptalansága derittetett ki. Ha meg méltóztatnak engedni, egész röviden végigmegyek az interpelláczióban felsorolt tényeken. (Halljuk! Halljuk!) Először felemlíti az interpelláló képviselő ur, hogy (olvassa) : »Dunaföldváron ezrekkel kellet a lakosoknak károsodniok az adóügyi jegyzőnek éveken át folytatott visszaélései következtében, mig végre hivatalából elmozdittatott.« Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy az adóügyi jegyző ellen a panasz 1903. márcziusban adatott be, s ő 1903. októberben jogerős Ítélettel elmozdíttatott, tehát az egész fegyelmi ügy az összes jogorvoslatokkal együtt egy fél év alatt elintéztetett. A község abszolúte nem károsodott. A magánmunkálatoknál fordult elő az, hogy a jegyző nagy számban vett fel díjazásokat, a nélkül, hogy a munkákat megfelelőleg elkészítette volna és itt csakugyan két fél összesen 265 korona erejéig károsodott. A többiekre vonatkozólag azonban a község első jegyzője, tisztán a község lakossága iránti áldozatkészségből, azon feleknek magán megbízásait, a kik már e tekintetben a dijakat átadták az adóügyi jegyzőnek, minden további díjazás nélkül ingyen elvégezte, tehát a lakosságra ebből kár egyáltalában nem háramlott. A képviselő ur további panasza, hogy (olvassa) : »A község első jegyzője még mindig hivatalában van. Már négy év óta többszörösen panaszoltatott, hogy az első jegyző a felekkel a legdurvább módon bánik, végre egy 78 éves 48-as honvéd panasza folytán a fegyelmi vizsgálat a közigazgatási bizottság által elrendeltetett, de a mai napig sem indíttatott meg. A többi ilynemű panaszok a megyei, vagy a főszolgabírói akták közé lettek temetve.« Ez az öreg honvéd esete egy Csesznák nevű öreg honvédre vonatkozik, a ki panaszt emelt ugy a közigazgatási fegyelmi hatóság, mint a rendes bíróság előtt. Miután tehát az ügy rendes birói utón is folyamatba tétetett, a 51