Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-487

402 Í87. országos ülés 1904- augusztus 11-én, csütörtökön. közigazgatási hatóság — nagyon helyesen — felfüggesztette az ügyben való intézkedést. Most érkezett le a Curiának teljesen felmentő jogerős ítélete, a minek folytán a fegyelmi eljárás is valószínűleg rövid idő alatt be fog fejeztetni. Ugyanez áll egy másik konkrét esetre, t. i. Mészáros István dunaföldvári lakosnak hasonló természetű panaszára nézve is, a mely szintén felmentő birói Ítélettel már tulajdon kép sn a bíróság előtt befejeztetett s alakilag be fog fejeztetni fegyelmi utón is. Az interpellácziónak további vádja az, hogy építési engedélyezés czimén a biró és jegyző megsarczolja a lakosságot és hogy ezek a pana­szok is nagyon hanyagul és késedelmesen intéz­tetnek el. Az eljárás során konstatál tátott az, hogy először a panasz azonnal vizsgálat tárgyává téte­tett, az eljárás folyamatban van s hogy ott késedelem nem terheli az eljáró hatóságokat. A fegyelmi vizsgálat tehát folyamatban van. Az ügy azonban nem lévén jogerősen elintézve, arra nézve érdemleges választ jelenleg nem adhatok. A következő panasz az, hogy a vásárbizto­sok dijainak kifizetésénél járt el szabálytalanul az illető jegyző, illetőleg hogy szabálytalan utalványozások történtek. Erre nézve a megtartott vizsgálat konsta­tálta, hogy az utalványozásnál formahiba annyi­ban követtetett el, hogy ezen vásárbiztosok dijai kiutalványoztatok, mielőtt az ezt megálla­pító képviselőtestületi határozat jóváhagyatott volna. Miután azonban ez a határozat jóvá­hagyatott — felebbezés nem is volt ellene be­adva — és miután a vásárbiztosok megkapták jogosult illetményeiket, érdemileg semmiféle hibás eljárás az illető jegyzőt nem terhelte. Ezek után egész röviden még csak azt kell megjegyeznem, hogy az illető községi jegyző régi, érdemes tisztviselője Dunaföldvár községé­nek, a ki közbecsülésben és köztiszteletben áll és a kivel szemben hosszú hivataloskodása alatt panasz soha be nem adatott, egészen az utóbbi időkig, a midőn t. i. előfordult az, hogy a köz­ség akkori birája megvesztegetési kísérleten éretett és fegyelmi utón állásától elmozditta­tott. Ez az elmozdított biró és ennek bizonyos nexusai, bizonyos pártja kavarja azóta a békét a községben és igyekszik a legképtelenebb vá­dakkal hatóságok és bíróságok előtt kellemet­lenségeket okozni az illető jegyzőnek, őt kom­promittálni és kompromittálni a községi adminiszt­ráczió jó hirét. Ezzel szemben kötelességet kellett teljesítenem már most, be nem várva az összes ügyek jogerős Ítélettel való elintézését, hogy konstatáljam azon mpressziómat, a melyet az eddig elintézett összes ügyekből meríthetek, hogy itt tényleg alaptalan vádaskodások egész rend­szerével állunk szemben és nagyon sajnálom, hogy a t. képviselő ur nem vizsgálta meg ebben a tekintetben alaposabban a dolgot, nem járt a végére, hogy milyen zavaros forrásból meriti az informáczióit és hogy egy vesztegetési kísérlet miatt hivatalától elmozdított biró besugásai alap­ján egy egész község közviszonyait . . . Polónyi Géza : Nagyon tisztességes ember az a biró, ismerjük mindnyájan! Gr. Tisza isiván miniszterelnök: . .. ilyen téves és r méltatlan módon igyekezett be­mutatni. Én azt a birót nem ismerem, de azt az egyet tudom, hogy ő tényleg veszte­getési kísérlet miatt elitéltetett és hivatalától fegyelrnileg elmozdittatott. Ez semmi esetre sem fokozhatja iránta a tiszteletet. Ismétlem, nagyon sajnálom, hogy ilyen zavaros forrásból eredő téves informáczió elegendő sokszor arra, hogy egy interpellácziő által egy egész község­nek és azon község érdemes tisztviselőinek jó hírneve alaptalan ós indokolatlan módon meg­hurczoltassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Miután az interpelláló képviselő ur nincs jelen, következik a határozathozatal. Kér­dem : tudomásul veszi-e a ház a belügyminiszter ur válaszát, igen vagy nem? (Ir/en! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Többség! A h választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter válasza Eáth Endre képviselőnek a tolonczszabályzat helyes alkalmazása tárgyában előterjesztett interpellá­cziójára. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ez évi január 9-én Ráth Endre képviselő ur egy konkrét esetből kifolyólag interpellácziót in­tézett hozzám, melyben előadja, hogy tudo­mása szerint Sárközi Horváth Teréz és gyer­mekei a tolonczrendeletnek bizonyos helytelen rendelkezése következtében már évek óta le vannak tartóztatva, és ebből kifolyólag kérde­zett, hogy szándékozom-e erre nézve intézkedni s hogy szándékozom-e a tolonczügyet törvényi­leg szabályozni, és addig is, mig ez megtörtén­hetik, a fennálló tolonczszabályzat módosítását rendeletileg eszközölni. A konkrét esetre nézve akkor nyomban intézkedtem. Tényleg kisült, hogy egy szeren­csétlen kóbor czigányfamiliának illetőségét abszo­lúte nem tudták megállapítani, az akták mentek Poncziustól Pilátusig, és azok a szerencsétlen emberek ültek addig a börtönben, mert a toloncz­szabályzat értelmében az illetőség megállapí­tásáig intézkedés nem történhetik. Én azon­nal intézkedtem, hogy az illetők szabadon bocsáttassanak, (Általános helyeslés.) mert semmi reményem nem volt arra, hogy rövid idő alatt az illetőségük meg legyen állapítható. Pro futoro hozzátehetem, hogy igenis szüksé­gesnek tartom azt is, hogy ilyen kivételes ese­tekre vonatkozólag a toloncz-szabályzat meg­felelő rendelkezésekkel kiegészíttessék, mert bár­milyen aggályos is a dolog, — hiszen két oldala van a dolognak — de mégis lehetetlen, hóna­pokig vagy esztendőkig szabadságuktól -meg­fosztani egyeseket csak azért, mert eltolonczolási

Next

/
Thumbnails
Contents