Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-487

íHl. országos ülés I90í augusztus ii-én, csütörtökön. 393 Maros-Torda vármegye közönségének feliratát, az állami italmérési jövedékről szóló 1899 : XXV. törvényczikk módosítása érdekében; Zilah város közönségének Lengyel Zoltán képviselő utján beadott kérvényét, márczius 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánítása iránt. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. háznak, hogy Polónyi Géza képviselő ur Osdola község határrendezése tárgyában sürgős interpelláezióra kért engedélyt. Az elnökség részéről az engedély megadatván, indítványozom, hogy az interpelláczió az ülés végét megelőzőleg adassék elő. (Helyeslés.) Következik az 1904. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat (írom. 661, 663) harmadszori olvasása. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, hogy a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásában el méltóztatik-e fogadni? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Tehát a ház határozataként kimondom, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasásában elfogadtatik, (Éljenzés.) s alkotmány szerű tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át, (Az elnöki széket Perczel Dezső foglalja el.) Elnök: Következik a budapesti Nemzeti Színháznál az 1901. évben foganatosított átalakítások és javítások költségeiről szóló törvényjavaslat (írom. 510, 664) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat,hogy elfogadja-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásában, igen vagy nem ? (Igen !) Ellenészrevétel nem tétetvén, a ház határozataként kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után elfogadja s alkotmányszerü tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldi át. Következik az »0 Felsége a király védnöksége alatt álló szegénysorsu betegek szanatóriumegyesülete Budapesten« czimü egyesület által felveendő nyeremény kölcsön engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 396, 665) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen!) Kimondom tehát, hogy a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadván, azt alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházzal közli. Áttérünk a napirend értelmében a mentelmi bizottság jelentésére (írom. 386) Győrffy Gyula orsz. képviselő mentelmi ügyében KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXVin. KÖTET. A jelentés legutóbbi tárgyalása alkalmával az előadó előadta már a bizottság javaslatát és Eötvös Károly képviselő ur volt szólásra feljegyezve. A ház azonban megengedte, hogy szólásjogával a legközelebbi ülésen éljen. Kivan a képviselő ur ezen jogával élni? Eötvös Károly: Ha jól emlékszem, a kisebbség véleménye még nem olvastatott fel Győrffy Gyula mentelmi ügyében. Ennek a véleménynek felolvasását kérem. (Felkiáltások: Fel volt olvasva !) Ha már fel volt olvasva, akkor kérésem elesik. (Halljuk! Halljuk!) Győrffy Gyula mentelmi ügyét oly ügynek tartom és oly ügynek látom, a melyhez hasonlót nem képzeltem, hogy lehessen, a melyhez hasonló még ebben a házban nem is fordult elő, sőt nem is hiszem, hogy többé előfordulhasson. A dolog lényege az, hogy Győrffy Gyula ellen összeférhetlenségi bejelentés történt. Az összeférhetlenségi bizottság kitűzte azt tárgyalásra és le is tárgyalta. Időközben Győrffy Gyula képviselő ur ép az összeférhetlenségi bizottság intézkedése következtében képviselői állásáról lemondott. Később újra megválasztatott. A mikor lemondott, az összeférhetlenségi bizottság ezt a bejelentést érdemileg letárgyalta és megszüntette. (Ellenmonmondások balfelöl.) Bocsánatot kérek, de ez igy van. Majd az akták megmutatják. Győrffy Gyula képviselő urat később ismét megválasztották képviselőnek. Akkor ugyanezt a már egyszer bejelentett és illetékesen megszüntetett összeférhetlenségi ügyet valaki újra bejelentette a képviselőháznak és igy az újra az összeférhetlenségi bizottság elé került. Az összeférhetlenségi bizottság saját előbbi határozatát figyelembe nem véve és a végleges jogerejü teljes megszüntetést figyelmen kívül hagyva, újra kitűzte ezt az állítólagos összeférhetlenségi ügyet tárgyalásra. Mi ennek a következése? Lehet a tárgyalás következése az, hogy nem találnak összeférhetlenségi dolgot; lehet a tárgyalás következése, hogy találnak. Ha találnak, az összeférhetlenséget természetesen kimondják. De micsoda ügyben találnak? Egy ügyben, a mely ezt a képviselő urat képviselősége időtartama alatt nem illette, a mely mint ügy is régen megszűnt a minisztériumnál fenforogni, a mely összeférhetlenségi ügynek megszüntetése is te'jesen jegerővel megtörtént már korábbi képviselő korában. Hogy ezt most az uj képviselővel szemben, mikor az ügynek hire- hamva sincs, a mi reminisECzenczia van róla, az is a törvényszékek előtt folyik, újra összeférhetlenségi ügygyé tegyék, ez jogilag, politikailag és erkölcsileg lehetetlen, mert a házszabályok és törvények ezt meg nem engedik, sehol nem parancsolják. Egy jogerejüleg befejezett összeférhetlenségi ügyet mindig újra meg újra előránczigálni, ha van politikai üldözés és zaklatás a világon: ez az! Ha ezt megengedi a t. képviselőház most egyszer, akkor megengedheti másodszor, s ha egy alkalomra megengedi, megengedheti tizenöt Sí