Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-487
394 4-87. országos ülés 1904 augusztus 11-én, csütörtökön. alkalomra. Ha valaki ifjú fővel jött ide képviselőnek és összeférhetlenséget jelentettek ellene, ha később 3—6—15 év múlva lesz képviselő, mint Madarász József, akkor is újra fel lehet újítani? Egy összeférnetlenségi ügyet csak addig lehet tárgyalni, mig az összeférhetlenségi ügy fennáll, továbbá addig, mig az illető az összeférhetlenségi ügy keletkezése és folyama alatt képviselő, végre csak addig lehet tárgyalni, mig azt illetékes hatóság jogerejüleg tökéletesen meg nem szüntette. Hát lehet az összeférhetlenségi ügyeket novizá'ni, a mint a kisebbségi véleményben is érintve van ? Van erre példa a világ bármely törvényhozásában? Meg van az engedve a házszabályok, a törvény vagy a józan ész szerint ? De tegyük fel, hogy lehet novizálni. Hát meddig lehet, hány országgyűlésen át, hány uj képviselőválasztáson át lehet? T. képviselőház, fontos dolog ez. Ne engedjük magunkat felhasználni arra, hogy eszmékkel és intézményekkel ilyen csúf játékot űzzenek. A kisebbségi vélemény ezt kifejti szépen, alaposan, hanem mivel a kisebbségi vélemény aláírói közül tudtommal most nincs senki a képviselőházban és a háznak érdemleges utolsó ülése a mai, a kisebbségi véleményt itt nem képviselheti senki, pedig a mentelmi bizottságban kilencz tag közül négy igen jeles tag — a többi is jeles — volt a mellett, hogy itt zaklatás esete forog fenn. A dolog méltányossági tekintete is azt kívánja, hogy ezt az ügyet halaszszuk el egy oly ülésre, a mikor legalább a kisebbségi vélemény aláírói közül lesz itt valaki, a ki előadja a dolgot és a bizottsági ülésen történtekről referál. Oly szertelen, oly különös, oly érthetetlen, oly minden joggal és politikai erkölcscsel annyira ellenkező dolog ez, hogy egészen helyesnek látom, hogy a mentelmi bizottság javaslata tárgyaltassék, de komolyan tárgyaltassék. Veszély a dologban nincs, mert ha két esztendeig elhúzódhatott a dolog, még néhány hétig el lehet ezt halasztani. Én ennélfogva azt kérem és indítványozom, hogy a kisebbségi vélemény aláírói és előadói közül legalább egyet, legalább Szivák Imre urat, ki most a mentelmi bizottság elnöke, hallgassuk meg, hogy a kisebbségi véleményt itt képviselhesse, addig pedig ezen ügy legyen elhalasztva. (FeUiáUásoh jobb felől: Nem lehet!) Elnök: Szólásra nincs senki feljegyezve. Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Én azt hiszem, hogy ebből a kérdésből mindenekelőtt ki kell kapcsolni azt, hogy az összeférhetlenségi ügy hogyan döntendő el. Ez a kérdés, azt hiszem, egyáltalában nem tartozik ide. Nem is tartanám helyesnek, ha ez tárgyaltatnék, mert ezzel befolyásolnék az összeférhetlenségi bíróság véleményét. Az egyedüli kérdés, a mely itt fenforog, csak az, hogy mentelmi eset forog-e fenn ? Ebben nekem az a nézetem, hogy mentelmi eset a ház bizottsága által egyáltalában elő nem idézhető. A háznak vérkeringését, a háznak belügyét a házszabályok szabályozzák. A mentelmi jog arra való, hogy kívülről jövő befolyásolását, megfélemlítését, működésében való megakadályozását a képviselőnek elhárítsák, de nem arra való, hogy a háznak vérkeringését — hogy ugy mondjam — szabályozza. (Ugy van! a jobboldalon.) Hiszen ha erre az álláspontra helyezkednénk, akkor valahányszor valakinek az elnök intézkedése nem tetszik, ezt az ügyet a mentelmi bizottság elé vinné, sőt a végén odajutnánk, hogy a többségnek határozatával szemben valaki mentelmi bejelentést tesz, . . . Molnár lános: Bizony az jó volna akárhányszor ! Plósz Sándor igazságügyminiszter: ... hogy az obstrukcziót mentelmi ügynek tekintenék, mint olyant, a mely akadályozza a képviselőket, hogy az ő felfogásuk szerint képviselői kötelességüknek eleget tegyenek. De legkevésbbé lehet nézetem szerint az összeférhetlenségi bíróságnak határozatát és eljárását mentelmi kérdéssé tenni. A törvény, midőn kimondja azt, hogy az összeférhetlenségi ügyekben a képviselőház bizottságok által bíráskodik a házszabályok értelmében, az összeférhetlenségi kérdéseket el akarja vonni a pártbefolyások, a pártfelfogások alól. Ha pedig mentelmi ügyet csinálunk belőle, akkor épen azt idézzük elő, a mit a törvény el akar kerülni, mert itt azután a mentelmi bizottság véleménye felett pártok szerint alakulhatnának a szavazatok. Ezért nézetem szerint az ügyet másként elintézni nem lehet, mint hogy kimondassák, hogy itt mentelmi jogsértés nem forog fenn. (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza: A halasztási kérdésről méltóztassék nyilatkozni! Plósz Sándor igazságügyminiszter: A mi a halasztást illeti, nézetem szerint a dolog olyan világos, hogy halasztásnak szüksége nem forog fenn. (Helyeslés a jobboldalon.) Eötvös Károly: A kisebbségi vélemény aláírói közül senki sincs jelen. Gajáry Géza: Mit törődik vele! Miért nincsenek itt? Polónyi Géza: Saját pártjuk embere iránt sincsenek regarde-dal? (Zaj) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kíván nyilatkozni! RSaróthy László előadó: T. képviselőház! A képviselőnek a ház tanácskozási szabadságánál, szólásszabadságánál és magának a törvényhozótestületnek épségét megőrző azon jogánál, hogy képviselői kötelességének teljesítésétől a ház engedélye nélkül egy képviselő sem vonható el, a mentelmi jog egyéb biztosítékot nem nyújt. Győrffy Gyula mentelmi joga tehát ebben az értelemben ezen esetben megsértve nem lehet, (Ugy van! jobbfelbí.)
