Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-486

374 4öö. országos ülés 1904- augusztus 10-én, szerdán. ziós törekvéseinket, vagyis készek leszünk az illető kormányelnök urnak, a néppártnak revízió czini alatt jelzett programmpontját a legrészletesebben kidolgozva, akár Írásban is átadni. Addig azonban, mig a t. kormányelnök ur csak ugy játszva, bogy ne mondjam: gúnyolódva szól a revízióról, addig nagyon kérem, szíveskedjék megelégedni azon kijelentésemmel, a melyet az imént hangoztattam s a melyet most megismétlek, bogy t. i, a néppárt revízió alatt azon törekvését érti, a melynél fogva azon igyekszik, bogy kieszközölje azt, bogy mindaz, a mi az uj egybázpolitikai törvényekben és törvények közül a katbolikus vallás bitelveivel ellenkezik, a törvényhozás utján batályon kivül helyeztessék. (Helyeslés a baloldalon.) Azt hiszem, bogy ez elég világos. Gr. Tisza István miniszterelnök: Nagyon! (Derültség jobbfelöl.) Molnár János: Mert hogy azután mi az, ami a mi hitelveinkkel ellenkezik? (Felkiáltások a jobboldalon : Mi az ?) Gr. Tisza István miniszterelnök: Azt halljuk! Molnár János: Azt megmondották százszor; ma is megmondtam az egyik pontra nézve és meg fogom mondani a többi pontra nézve is, de hiszen úgyis hiába mondanám most, mert a t. túloldal még most is azt vitatja, bogy a polgári házasság nem sérti a katholikus egyház hitelveit, hanem az csak a magyarországi házassági jogoknak egységesítése. T. ház! Midőn ezen egybázpolitikai törvényjavaslatok törvényerőre emelkedtek, akkor a magyar püspöki kar egy közös főpásztori levelet adott ki és azt a szószékről is kihirdettette általunk a nép előtt. E főpásztori levélben maga a magyar püspöki kar is feljajdul; figyelmezteti a hithű keresztény katholikusokat arra, hogy mennyire sértik ezen törvények a katholikus egyház bitelveit és egyszersmind arra szólit fel minden hithű katholikust, bogy ezen törvények batályon kivül helyezésére törekedjék. Mi tehát csak legilletékesebb vezéreinket követjük, a midőn a revíziót sürgetjük. Minthogy pedig ezen revízió eszközlésére, de még csak a tárgyalások megkezdésére sem fedezek fel a t. kormányelnök úrban épen semmi hajlandóságot; továbbá, minthogy mi a t. kormánynak mind nemzetiségi, mind gazdasági és pénzügyi politikáját a leghatározottabban roszszaljuk, és végül minthogy szinte megdöbbent bennünket a miniszteri felelőségnek azon kicsinylése, a melyről a t. kormányelnök urnak a vámszerződéseket illető mostani tárgyalása és a pénzügyminiszter nr által tegnapelőtt benyújtott törvényjavaslat tanúskodik: (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) mindezen okok — mondom — arra utalnak bennünket, hogy a t. kormánynyal szemben a legnagyobbfoku bizalmatlansággal viseltessünk, (Helyeslés a baloldalon.) a minek következtében a bizalom legeminensebb nyilvánítását, t. i. a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot, sem csekélységem, sem azon párt, a melyhez tartozom s a melynek nevében és^ megbízásából szólottam, meg nem szavazza. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Rákosi Viktor jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. képviselőház! A szőnyegen lévő törvényjavaslatot nem szavazom meg. Nem szavazom meg azért, mert a kormányelnök és a kormány feladatának magaslatán nem áll. Nem egy nemzetnek fejeként, a mely gondolkodik, nem egy nemzetnek cselekvő akaraterejeként viselkedik, hanem ugy, mint egy tartomány népének a felsőbbség által kinevezett gondnoka. (Ugy van! a szélsöbälőldalon.) Magyarország a magyar nemzet állama. Az állam és a nemzet feladatai között teljes összhangnak kell lennie. Ezen összhangot létrehozni; ezt az összhangot teljessé tenni; az államot a nemzet feladatainak szolgálatára berendezni és ezen szolgálat teljesítésében vezetni: egy nemzeti és állami kormány feladata. Én nem látom azt, hogy ez a kormány a magyar nemzetnek mint egésznek feladatai iránt tisztában volna és ugy tapasztalom, bogy legkevésbbé sem akarja megérteni azt, bogy egy kis nemzetnek itt a nagy fajok egyesülése közepette csak akkor lehetséges fenmaradnia, ha a maga létfentartásának eszközeit: ugy az állami szervezetet, mint a nemzetnek más erőkifejtéseit, pl. a műveltséget, irodalmat, vagyoni fejlődését, gazdagodását a nemzetnek czéltudatos és öntudatos politikája vezeti. Nekünk tudnunk kell azt, hogy a létért való küzdelemben egy kis nemzetnek a helyzete olyan, hogy csak akkor birja magát fentartani, akkor birja saját egyéniségét teljesen biztosítani, ha azon eszközökkel, a melyeket az ő szorgalma, munkássága és szellemi képessége létre tud hozni, teljesen szabadon rendelkezik, ha azokat okosan, czélszerüen és takarékosan csakis a nemzeti czél és a nemzeti érdek javára használja fel. A létnek az a harcza, a mely a különböző nagy állami alakulások keretében most folyamatban van, feltétlenül megköveteli minden nemzettől a legteljesebb erőkifejtést, az erőknek megfeszítését egy nemzeti politika érdekében. Tehát lehet-e Magyarországon nyugodtan bármely hazafinak egy pillanatig is állania és gondolkoznia, mikor azt látja, hogy az állami hatalomnak vezetői mindennel törődnek, de a nemzeti nagy politikai feladatokkal a legkevésbbé foglalkoznak? (Ugy van! balfelöl.) Hiszen az a nép fog fenmaradni a jövő számára, a mely a maga életszerveit a legnagyobb gondossággal kifejtette, a mely a maga életműködésének minél több és ujabb szervet tud létesíteni. Mert a természet arra tanit meg bennünket, hogy minél több és ujabb organizmus keletkezik egy testben, annál tökéletesebb lesz annak működése, annál fejlettebb és hatékonyabb annak cselekvése. Magyarország politikájának vezetésében csak akkor nyugodbatnám meg, ha azt látnám, hogy