Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-486

372 b86. országos ülés 190k egy nemzetet felrázó eszmét, egy nagy reformot, a nemzetet átmelegítő egy gondolatot vitt-e bele valaha a t. miniszterelnök ur a közéletbe ? Az az összeköttetés, a mely kell, hogy a mi­niszterelnök ur és a nemzet nagy rétegei kö­zött meglegyen, elő volt-e készítve azzal a belső kontaktussal, hogy mindenki, a ki rá néz a miniszterelnökre, abban egyúttal a nemzet ve­zérét lássa és ismerje fel ? Ez a momentum hiányzik a t. miniszterelnök úrban. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) A t. miniszterelnök ur a múlt év június havában idejött üres kézzel, mert miniszterelnök akart lenni és mert igy nem sikerült, október­ben idejött leliczitált programmal, és igy már sikerült. Ez a parlamentarizmus törvénye szerint és a politikának ethikai törvénye szerint nélkü­lözi azt az alapot, a mely jogosulttá tenné a t. miniszterelnök urat arra, hogy a miniszter­elnöki széket elfoglalja; neki csak formailag van meg a jogosultsága, de etnikailag nincsen. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Tiz hónap telt el azóta, hogy a t. miniszter­elnök ur abban a székben ül. Ezen tiz hónap alatt óriási költségekkel terhelte meg a költség­vetést, félretette azt a törvényt, a mely egyene­sen tiltja, hogy külállamokkal szerződést czélzó tárgyalásokba lehessen bocsátkozni addig, a míg az autonóm vámtarifa megállapítva nincsen. (Igaz! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) A nemzet közgazdasági függetlenségére való törekvés helyett a t. miniszterelnök ur, ugy látszik, ha másként nem lehet, kész lesz az osztrák kiegye­zési törvény 14. §-a alapján is egyezkedni s ezzel kitörni az 1867-iki törvénynek egy garancziális intézkedését, a mely minden ilyen természetű ügyet, a melyet a törvény elősorol, mindkét ál­lamnak alkotmányos állapotához füz. Erre a t. miniszterelnök ur, ugy látszik, kész lesz, ha másként nem lehet, ismétlem, akként, hogy az alkotmányos garancziáknak ezen intézkedését, a melyet az 1867 : XII. t.-cz. magában foglal, egyszerűen széttépi. Azután a galaczi konzul levelének kérdé­sében tanúsított magatartása által a t. miniszter­elnök ur egy eddig csak tűrt, helytelen állapo­tot a magyar nyelvnek, a magyar államnyelv szuveránitásának megalázásával törvényesíteni igyekezett. (TJgy van! TJgy van! a szélsö­baloldalon.) A t. miniszterelnök ur tiz hónapi kormányzásának ennyi útjelzője nagyon is elég arra, hogy a konzekvencziákat a jövőre is le­vonjuk. (Helyeslés a hal- és a szélsöbaloldalon.) A t. miniszterelnök ur nem egyszer han­goztatta már azt is, hogy az ő politikájának alapja az, hogy magyar nemzeti irányú legyen. Bocsásson meg nekem, de én ebben kételkedem. Kételkedem pedig a lélektan törvénye szerint. Az az államférfiú, a kit sohasem láttunk he­vülni a nemzet nagy igazaiért, a nemzet nagy eszményeiért, a kinek lelke hideg tudott ma­radni azon nagy erőkifejtésekkel és azon nagy ugusztus 10-én, szerdán. eszmékkel szemben, a melyek a nemzet lelkében élnek és örökké fognak élni mindaddig, a mig kielégítésre nem találnak: (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) az az államférfiú, legyen az bárki is, nem tudja és nem tudhatja magát azonosítani azokkal az eszmékkel, a melyeknek végrehajtására vállalkozott. (ÉlénJc helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Oda, t. miniszterelnök ur, hit és bizalom kell, lelkének telítve kell lenni azokkal az esz­mékkel, mert csak akkor, hogy ha lelke azokkal a gondolatokkal telítve lesz, tudja magát azono­sítani azokkal az törekvésekkel, másként nem. Legyen bárki az az államférfiú, hit nélkül s a nélkül, hogy lelke telítve lenne, izzóvá válnék attól a vágytól, hogy a nemzet nagy érdekeinek küzdelmében a maga nagy aspirácziót ki is vivja, mindenkor csak kényszermunkát fog telje­síteni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Az az államférfiú, a ki a politikai múltjában ellenkezőt cselekedett, a ki a nemzet aspirácziói megvalósításának egyszerűen letöré­sére vállalkozott 14 hónappal ezelőtt, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) az az államférfiú ne várja én tőlem, hogy annak lel­két a lélektan törvényei szerint mindazon erő­vel, mindazon fegyverzettel felruházottnak tart­hassam, a mely szükséges egy nagy nemzeti munkának keresztülvitelére. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Pedig ez a nemzet élni akar, (Ugy van! Úgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) élni és birni mindazokkal a jogokkal, mindazokkal a feltételekkel, a melyek az önálló nemzeti élet folytatására szükségesek, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) politikai, közjogi és gazdasági tekintetben egy­aránt. Azt az államférfiúi, a ki ezeknek kerék­kötője, a ki ezekkel ellenkező politikát és rend­szert űz, a nemzet lelkében sohasem fogja magáénak és vezérének tekinteni. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Az az államférfiú, a ki erre a szerepre vállalkozott, előbb-utóbb el fog tűnni arról a piedesztálról, a melyre magát emelni akarta s a nemzet annak az államférfiunak, annak a miniszterelnöknek vezérlete alatt sem áldást, sem nyugalmat, sem boldogulást élvezni nom fog soha. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Én azt gondolom, ezek elégséges okok arra, hogy az, a ki ugy nézi a t. miniszterelnök ur politikai múltját, a ki ugy nézi a jelenét és a ki sine ira et studio, de teljes meggyőződéssel vonja le ugyanazokat a konzekvencziákat poli­tikai múltjából és jelenéből a jövőre, a melyeket én levontam, a t. miniszterelnök ur kormányzása iránt bizalommal nem viseltethetik. Ezért én a magam és azon párt nevében is, a melyhez tartozni szerencsém van, kijelen­tem, hogy ezen legnagyobb fokú bizalmatlanság okából a törvényjavaslatot nem fogadom el. (ÉlénJc helyeslés a bál- és a szélsöbaloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents