Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-486

366 Í80. országos ülés WOí augusztus 10-én, szerdán. nek ilyen torlódásában a kormány politikája, az azzal összefüggő bizalomnak és bizalmatlanságnak kérdései részletesen a legkülönbözőbb oldalról különféle világításban megtárgyaltattak. Ennek következtében ami parlamenti szokásainknak az a különös oldala, hogy t. i. az appropriácziónál, a felhatalmazásnál előforduló kérdések úgyszólván már előzetesen a költségvetés nagy vitájában felemésztetnek, még fokozottabb mértékben érvényesült. A pénzügyi bizottság a maga részéről levonta ennek a helyzetnek következményét abban, hogy tisztán a költségvetési törvényjavaslatnak a ház határozataival és a költségvetési tervezettel való összehasonlítására szorítkozott. Ezen összehasonlításban megállapítottuk azt, hogy ez a törvényjavaslat, a melyet a pénzügyminiszter ur előterjesztett s a melyet a t. ház határozata tárgyalás és jelentéstétel végett hozzánk utasított, egyetlenegy pontban tér el attól a költségvetési tervezettől, a melyet a pénzügyi bizottság folyó évi Julius hó 23-án előterjesztett jelentésében a t, háznak elfogadásra ajánlott. Ez a pont pedig arra vonatkozik, hogy a t. ház folyó évi Julius 23-án tartott ülésében a képviselőháznak saját költségvetését felemelte 70.393 koronára s igy az állami költségvetésnek országgyűlési tétele ugyanezzel az összeggel emelkedett; s ennek a javaslatnak levonja következményét is annyiban, a mennyiben az állami összes kiadás főösszege, a mely eredetileg 1.190,084.621 koronában volt a költségvetésbe beállítva, most már 1,190,155.015 koronára rug. Ennek megfelelőleg a költségvetésben előre tervezett felesleg le fog szállni; nevezetesen, míg eredetileg 597.324 koronányi feleslegnek előirányzását javasoltuk, ebben a javaslatban a felesleg 526.930 koronára csökkent. Ezenkívül a pénzügyi bizottság egyéb tekintetben is megvizsgálta a javaslatot s a következőket állapította meg: Először megállapította azt, hogy a javaslat összes tételei megfelelnek a t. ház által megszavazott tételeknek. Másodszor megállapítottuk azt, hogy a javaslatnak szövege magában foglalja mindazon intézkedéseket, a melyek a t. ház határozatainak végrehajtására szükségesek. Harmadszor megállapítottuk azt, hogy a javaslat beosztása és alakja megfelel az állami számvitelről szóló 1897.-XX. t.-czikk rendelkezéseinek. Ezek a pénzügyi bizottság megállapodásai. A magam részéről csak azt teszem még hozzá, hogy mivel már majdnem két esztendő óta az országnak nincs rendes költségvetése, ugy gondolom, nem egyeseknek, nem a pártoknak s nem is elsősorban a kormánynak, hanem az országnak érdeke az, hogy minél előbb rendes költségvetéshez jussunk, (Helyeslés a jobboldalon.) s mivel ezt a magam részéről még időbelileg sem akarom megakasztani, ennélfogva egyszerűen tisztelettel kérem a pénzügyi bizottság nevében a t. házat, hogy határozatával járuljon ahhoz, hogy a kormány törvényjavaslatából minél előbb törvény legyen. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Rákosi Viktor jegyző: Barabás Béla! i Barabás Béla: T. ház! Nagyon jól tudom, hogy, általános türelmetlenséggel kell küzdenem, midőn ezen párt részéről kötelességemet teljesítendő, az előterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólok. Jól tudom azt is, hogy a közvélemény sem érdeklődik oly nagyon az országgyűlési tárgyalások iránt, mert hiszen a sivár jelen nagyon rossz jövőt jósol és inkább el vannak az emberek foglalva a jövő iránt való aggódásokkal. T. ház! Ha magam körül is szétnézek, eszembe jut az egyszeri katonának az esete, a kit kirendeltek azért, hogy egy ágyút őrizzen. A katona otthagyta a posztját és elment haza. Ezen sérelmes eljárása után felelőségre vonták, s ő azzal indokolta eljárását: én magam próbáltam az ágyút eltaszítani s nem bírtam; ha két-három ember jön, elvernek, elkergetnek és elviszik az ágyút; tehát felesleges vagyok ott. Talán itt is elmondhatom azt, hogy ha az eredményt tekintem, akkor, ha tőlem és attól a párttól függne, a melynek tagja vagyok, ez a javaslat nem szavaztatnék meg, de az a szomorú, hogy vannak ketten-hárman, sőt még többen is, a kik bennünket szépen leszavaznak, s így talán nem is volna értelme annak, hogy mi itt felszólaljunk. Azonban a száraz kötelességnél sokkal több az a másik kötelesség, a mely bennünket nemcsak a múlt tradiczióinál fogva, de a jövőbe vetett hitnél és bizalomnál fogva is megillet arra nézve, hogy minden egyes alkalmat ragadjunk meg, hogy a kormánynyal szemben táplált bizalmatlanságnak nyilt ós egyenes kifejezést adjunk. Madarász József: Ugy van! Le ezzel a kormánynyal ! Barabás Béla: T. képviselőház! Ha van valamely törvényjavaslat, ugy ez az, a hol a bizalmatlanságról van szó. Meg vagyok arról győződve, hogy a többség minden egyes tagja kivétel nélkül bizalmát demonstrálja, de épen ugy igyekszünk mi is ezen bizalmatlanságnak, ha nem is számokban, de legalább szavakkal és érvekkel kifejezést adni. A bizalmatlanságnak, t. képviselőház, részünkről első és általános alapja az, hogy én és ez a függetlenségi és 48-as párt egyetlen kormánynak sem szavazhatunk bizalmat, a mely az 1867-iki kiegyezés alapján áll; ilyet neki nem nyújthatunk és részére a felhatalmazást a költségvetésbe felvett tételek elköltésére meg nem adhatjuk. Nem adhatjuk meg, t. képviselőház, azért, mert hiszen a t. előző kormányok ezen az alapon nemcsak semmit nem tettek, de nem is tehettek, mert a kormányoknak összes akaratukat, erélyüket és törekvésüket, a mely netalán létezett, megtörte a másik hatalom és az az akarat, a mely Bécsből jön