Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-485

Í85. országos ülés 190b Maróthy László előadó: A szegedi királyi főügyészség bemutatja a nagybecskereki királyi törvényszék jogerős Ítéletét és ennek végrehaj thatásához kéri Pap Géza orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság tisztelettel indítványozza, hogy Pap Géza orsz. képviselő mentelmi joga ebben az esetben felfüggesztessék oly czélból, hogy vele szemben a bemutatott Ítélet végrehajtható legyen. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni ? (Nem!) Ha nem, felteszem a kérdést: elfogadja a t. ház a mentelmi bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom, hogy a t. ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Pap Géza orsz. képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 571) Draskóczy László országos képviselő mentelmi ügyében. Maróthy László előadó: A kassai királyi főügyészség kéri Draskóczy László orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, hogy vele szemben a rimaszombati törvényszék ítélete, a melylyel párbajvétsége miatt kétnapi államfogházbüntetésre ítéltetett, végrehajtható legyen. Tisztelettel indítványozza a mentelmi bizottság, hogy Draskóczy László országos képviselő mentelmi joga ezen esetre nézve felfüggesztessék. Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni ? Ha nem, felteszem a kérdést: elfogadja e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. Kimondom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Draskóczy László mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 572) Nősz Gyula képviselő ment. ügyében. Maróthy László előadó: T. ház! A budapesti kir. ügyészség kéri Nősz Gyula országos képviselő mentelmi jogának oly czélból leendő felfüggesztését, hogy a bemutatott és jogerősségi záradékkal ellátott budapesti kir. büntetőjárásbirósági ítéletben megállapitott kétnapi államfogházbüntetés rajta végrehajtható legyen. A mentelmi bizottság tisztelettel indítványozza, hogy Nősz Gyula orsz. képviselő ur mentelmi joga ez esetre felfüggesztsssók. Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni? Ha nem, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen, vagy nem? Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Nősz Gyula orsz. képviselő ur mentelmi jogát ezen esetre nézve felfüggeszti. Következik ugyanazon bizottság jelentése (írom. 573) Bartha Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, augusztus 9-én, kedden. 341 Maróthy László előadó: T. képviselőház! A budapesti kir. főügyészség azon okból kéri Bartha Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert a »Magyarország« czimü politikai napilapnak 1904 január 6-án megjelent 5. számában »Bartha Miklós« aláírással »Veszélyes tünetek« czimü vezérczikk látott napvilágot. Az ebben foglaltak képezik a vád alapját, a melyek alkalmasnak látszanak arra, hogy főkép a kisebb műveltséggel bíró közkatonákat a fennálló rend elleni cselekedetre buzdítsák. (Ellenmondás a szélsöbahldalon.) Mindezeknél fogva az illetékes hatóság által tett megkeresés folytán, mert az ügyészi indítványban foglalt vád valószínűséggel bír, tisztelettel javaslatba hozza a mentelmi bizottság, hogy Bartha Miklós országgyűlési képviselő mentelmi joga ezen esetre felfüggesztessék. B. Kaas Ivor: Kérjük a czikk felolvasását! Elnök: A czikk fel fog olvastatni. Rákosi Viktor jegyző (olvassa) : »Nem csodálkozom a Boszniában történt katonai fegyelemsértések felett. Inkább a türelmen csodálkozom, Ha az én szavam minden magyar szívhez elhatna és ha mindenik megfogadná szavamat, arra kérném őket: szolgálják igaz hűséggel a trónt és a hazát, legyenek vitézek, becsületesek, önfeláldozók, gyakorolják be magukat alaposan a fegyverforgatás minden nemében, a törvényes rendet ne bontsák meg. Felebbvalóikat tiszteljék, a parancsokat teljesitség, de német szóra ne hallgassanak. (Felkiáltások a szélsöbahldalon: Nagyon helyes!) De mi lenne, ha valamennyi magyar fiu egyszerre nem értené meg a német szót? Eelbomlanék-e a hadsereg? Védtelenül maradna-e a trón és a haza? Megszegnők-e a pragmatika szankczióban vállalt kötelezettségeinket ? Nem ! Egyszerűen az lenne, hogy magyarul vezérelnék a fiukat (Helyeslés a szélsöbahldalon.) és behoznák a magyar szolgálati nyelvet. (Ugy van! a szélsöbahldalon.) Lehet, hogy megkísérelnék a büntetések alkalmazását. Hiu és szánandó kísérlet volna az. Mert százharminczkétezer legényt nem lehet ám megbüntetni. Ehhez nincs elég börtön és nincs elég börtönőr. Egyébiránt senki sem ad ily tanácsot és én sem adok. Azért nem adok, mert szavam gyenge ahhoz, hogy mindenki megfogadja, Ha tudnám, hogy valamennyi katona megfogadja tanácsomat, bizony nem haboznám egy pillanatig sem. Engem perbe fognának. De mi az? Talán el is ítélnének — hiszen a politikai Justizmord-rendszer volt hazánkban a harminczas évek végén és ma is messzire elnyúlhat egy lelkiismeretlen kormány keze, (Igaz! Ugy van! a szélsöbahldalon.) Hát aztán? Mióta jön számításba egy ember, vagy akár tízezer ember egy nagy nemzeti eszme győzelmével szemben? Már legelső nyelvemlékünk arra tanit, hogy por és hamu vagyunk. Ellenben a magyar nemzet egy megvalósult szép ideál, a melyért küzdeni, szén-