Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-485

342 485. országos ülés 1904 vedni az egyénre nézve dicsőség«. (Helyeslés a szélsobáloldalon.) Madarász József: Teljesen igaza van! Zaklatás ! Rákosi Viktor jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. képviselőház! Véleményem szerint a jelen esetben világos politikai zaklatás van. (TJgy van! a szélsobáloldalon.) Deák Ferencz, az önök vezére mondotta, Hogy mindent szabad irni, a mi igaz és semmit nem szabad irni, a mi nem igaz. Tegyék önök kezüket szivükre és mondják meg, bogy nem igaz-e minden szó, a mit itt Bartha Miklós mond? (ügy van! a szélsobáloldalon.) A mikor Bartha Miklós ezeket megírta, a magyar nemzet iránti kötelességét teljesítette. Hisz nem is tudják máskép minősíteni, mint hogy alkalmas arra, bogy a közkatona esetleg a rendet megzavarja. Hát tehet arról Bartha Miklós, hogy ha ő az igazságot megirja, ez alkalmas a rend megzavarására ? De nem az a kérdés itt, hanem az, vájjon abban, a mit megírt, foglaltatik-e valamely czimen büntetendő cselekmény. Ezt maga a mentelmi bizottság sem mondja. Én tebát ebben világos politikai zaklatást látva, nem adom ki Bartha Miklóst. (Helyeslés balfelöl.) Rákosi Viktor jegyző: Báró Kaas Ivor! B, Kaas ívor: T. képviselőház! Hogy ebben a czikkben van-e katonalázitás, annak két kritériuma van. Az egyik az, vájjon foglaltatik-e benne felszólítás a hadsereghez és a katonákhoz arra, hogy a szabályok ellenére a fegyvert vagy tegyék le, vagy fogják fel és használják törvényellenesen. Ez nincs ebben a czikkben, sőt ellenkezőleg benne van az, hogy engedelmeskedjenek a katonák, tegyék meg kötelességüket, legyenek hűek a királyhoz és bazához, a mint hallottuk a felolvasásból. Tehát ezen mértékét a lázitásnak nem lehet erre a czikkre ráfogni. Másik mértéke az ilyen kérdésnek az, vájjon hatásában egy ilyen czikk, noha talán intencziója nem volt az, ilyen eredményeket szült-e ? Ha azt a czikket azok a gyönge elméjű katonák olvasták volna és annak hatása alatt ilyen törvényellenes cselekedetet elkövettek volna, akkor szubjektive talán megint érteném azt, — bár az értelmes olvasóközönség, a parlament színe előtt ez nem lázítás — hogy azok az egyszerű emberek ezt lázitásnak vették, fegyvert fogtak és a hatóságoknak az engedelmességet megtagadták, tehát hatásában csakugyan lázítás foglaltatott. Azonban elmúlt egy hét, egy hónap, nyolcz hónap s annak a czikknek senki sem tudja bizonyítani lázító eredményét. Es akkor megy az ügyészség a bírósághoz, jön a bíróság ide és azt mondja: ezt az embert, a ki azt a czikket irta, a sajtószabadságnak 1848 óta 56-ik esztendejében tessék perbe fogni, tessék becsukatni, mert ilyent a szabad Magyarországon, a hol szabad sajtó van, nem szabad megírni. augusztus 9-én, kedden. Tessék t. szabadelvű párt, ezt megszavazni, én részemről nem szavazom meg. (ElénTc helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a jelentéshez szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, Következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) A kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Többség. Jankovics Béla: Nem vagyunk határozatképesek ! (Felkiáltások jobbfelöl: Késő már!) Elnök: Kimondom, hogy a ház többsége a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Bartha Miklós mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 574) Győrffy Gyula orsz. képviselő mentelmi ügyében. Maróthy László előadó: T. ház! A budapesti főügyészség kéri Győrffy Gyula orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert az iratok szerint Győrffy Gyula orsz. képviselő és Tarnóczy Gusztáv 1903. évi január havában abban állapodtak meg, bogy a »Magyarság* czimü politikai napilapot együtt és közösen fogják szerkeszteni. Tarnóczy Gusztávnak 5000 koronát kellett a vállalatba befektetni, melyből 4000 koronát le is fizetett, ugy hogy ezen összeget a hirdetési dijakból és általányokból vissza fogja kapni és hogy az ekkép főbb pontjaiban megállapított szerződést megfelelően szövegezve, rövid idő alatt alá fogják irni. Tarnóczy Gusztáv Győrffy Gyula hozzájárulásával tényleg olyan magatartást tanúsított, mely kétségtelenné tette, hogy a felek között a társas viszonyra vonatkozó megállapodás tényleg létrejött. Győrffy Gyula azonban a 4000 korona átvétele után megtagadta a közös megbízott által megszövegezett társas szerződés aláírását azzal, hogy az nem felel meg az előzetes megállapodásoknak és az ügyletet a pénz visszafizetése nélkül az ügyletre vonatkozó szerződést aláirta volna, daczára annak, hogy ennek pontjai a megállapodásnak teljesen megfeleltek, sőt a biztosítékul lekötött hirdetési dijakat és általányokat is a maga javára használta fel. Kitetszik ezekből a Győrffy Gyula ellen emelt panasz alapjának valószínűsége, miért az illetékes hatóságtól érkezett felterjesztésre tisztelettel indítványba hozza a mentelmi bizottság Győrffy Gyula orsz. képviselő mentelmi jogának a fenforgő esetre való felfüggesztését. Elnök: Kivan valaki a jelentéshez hozzászólni ? (Nem!) Minthogy szólni senkisem kivan, kérdem a t. házat: elfogadja-e a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, szivesbedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Győrffy Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogát a fenforgó esetre felfüggeszti.