Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-484

326 484. országos ülés 190i augusztus 8-án, hétfőn. hogy éneklő madarainkat Olaszországban oly nagy mérvben ne pusztítsák. (Helyeslés balfelöl.) Ez, t. ház, magára az egyezményre vonatkozó szerény megjegyzésem, A mi pedig a madárvédelmet általában illeti, van törvényünk és vannak miniszteri rendeleteink is, a melyek hasznos madarainkat védelmezik, de ez a védelem inkább csak negatív és semmiféle pozitív intézkedés nem foglaltatik sem törvényünkben, sem rendeleteinkben, a melyek éneklő és hasznos madaraink védelmére vonatkoznának. Nagy az a pusztítás, a melyet minálunk véghezvisznek most is az által, hogy részben hasznos madarainknak tojásait és fiókáit szedik ki, részben elfogdossák éneklő madarainkat és azokat kalitkába zárva tartják. Én szükségesnek tartom, hogy a t. földmivelésügyi miniszter ur nagyobb nyomatékkal sürgesse ezen rendeletek végrehajtását és szigorúan büntesse, vagy büntettesse a madarak tojásainak kiszedését és különösen fontosnak tartanám, hogy ne is engedtessék meg más madárnak, mint exotikus madaraknak, a kalitkában tartása, ha pedig valaki idevaló éneklő madarat tart kalitkájában, fizessen érte adót, hogy legalább valamiképen megtérüljön az a kár, a mit okoznak azáltal, hogy a madarakat kalitkában zárva tartják. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani; magát a javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter ur kíván szólni. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! TJgy a törvényjavaslatnak általános indokolása, valamint azok folytán, a miket igen t. képviselőtársam e javaslattal szemben felhozott, nem tartom kötelességemnek azt. hogy a törvényjavaslatot a t. képviselőház előtt bővebben indokoljam, mert hiszen általánosan ismert és óhajtott törvényjavaslat megszavazásáról van szó. De t. képviselőtársam felhozta azt, hogy a kormány járjon közbe a tekintetben, hogy Olaszország a maga részéről ezt a konvencziót szintén fogadja el. Felvilágosításul vagyok bátor a t. képviselőháznak és a t. elnök urnak bejelenteni, hogy 1869-ben tényleg Olaszország ezen érdekeknek megvédését a maga részéről helyeselte, később azonban, 1872-ben, a mikor az osztrák-magyar külügyminisztérium részéről lépések tétettek ezen kérdések részletes tárgyalása tekintetében, illetőleg egy kongresszus összehívása érdekében, akkor már Olaszország ^ tiltakozott ezen kongresszus Összehívása ellen. És a midőn még később, 1873-ban a nemzetközi mezőgazdasági kongresszus egy hét pontból álló programmot dolgozott ki e részben, azt Olaszországban elfogadták, de csak elvben. A kérdés effektuálása. az egyezmény szövegezése tekintetéhen azonban Olaszország határozottan megtagadta hozzájárulását, a mennyiben bizonyos aggályai merültek fel, a melyek abban csúcsosodtak ki, hogy Olaszország bizonyos vidékein ez a megélhetés kérdését érinti és a madárvédelemnek ily irányú kiterjesztése különösen a szegény néposztályt igen érzékenyen sújtaná. Ezek voltak azok az okok, a melyek Olaszországot nem bírták rá arra, hogy ezen egyezményhez hozzájáruljon és én részemről egész tisztelettel jelentem ki, hogy alig van a kormánynak módja arra, hogy a nemzetközi egyezmény elfogadása tekintetében Olaszországgal szemben, a mely függetlenül és önállóan jár el, eredményeket érhessen el. Megkísérteni a dolgot, lépéseket tenni e tekintetben lehet; azonban arról, hogy rövid idő múlva e téren eredmény éressék el, alig lehet szó. A mi pedig a t. képviselő urnak azt a megjegyzését illeti, hogy a madárvédelem Magyarországon nagyobb szigorral eszközöltessék, mint eddig, kijelentem, hogy bizony irott malaszt volt eddig ugy az 1894 : XII. törvényczikk, mint az ennek alapján kiadott miniszteri rendeletek. A mennyire azonban hatáskörömbe tartozik, részemről szívesen Ígérem meg, hogy tőlem telhetőleg e kérdésben mindent el fogok követni és a menn)ire lehetséges, a madárvédelmet hazánkban elő fogom segíteni. (Helyesléseié a széls'óbaloldalon.) Kérem a törvényjavaslat elfogadását. Elnök: A tanácskozás be lévén fejezve, következik a határozathozatal. Kérdem a házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) A javaslat ellen észrevétel nem tétetvén, kimondom, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—2. §§-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is Ietárgyaltatván, indítványozom, hogy harmadszori olvasása a holnapi ülés napirendjére tűzessék ki. Hozzájárul a ház? (Igen!) Ezt határozatképen kimondom. Mielőtt tovább mennénk, az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést megnyitom. Következik a kőrös—belovári ésbelovár—verőczei helyi érdekű vasutak engedélyokiratainak egyesítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 387, 595) tárgyalása. Halász Zsigmond előadó: T. ház! a kőrös— belovári és belovár—verőczei helyi érdekű vasutak engedélyokiratainak egyesítése tárgyában benyújtott kereskedelemügyi miniszteri törvényjavaslatra nézve, mivel a kőrös—belovári helyi érdekű vasut részvénytársaság a belovár—verőczei helyiérdekű vasut építési és üzleti engedélyét megszerezvén, kőrös—belovár—verőcze—barcsi helyi érdekű vasut részvénytársasággá alakult át, a közlekedésügyi bizottság nevében tisztelettel javaslom: méltóztassék az egységes engedély-