Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-484

iS4. országos ülés i*dOk augusztus 8-án, hélfőn. 327 okirat beczikkelyezését tárgyazó törvényjavaslatot általánosságaan és részleteiben is elfogadni, Elnök: Kivan valaki szólni? B. Kaas Ivor: T. ház! A mai napirendre egy tuczat, épen tizenkét, helyi érdekű vasúti törvényjavaslat van tárgyalásra kitűzve. Őszintén megvallom, hogy ezeket a iörvényjavaslatokat nem tanulmányoztam, de ha tanulmányoztam volna, akkor sem értettem volna meg, mert hiszen minden egyes helyi érdekű vasút engedélyezésénél helyi körülmények döntenek; az ott tett, nem tudom, ajánlatok községek részéről, egyesek részéről, a vármegye részéről, a kormány részéről: ezek képezik a megítélés alapját és ezt nem lehet olyan könnyedén elbírálni, hanem csak alapos, részletes, beható tanulmányozás és helyismeret alapján. Ennek folytán, midőn felszólalok ezen első törvényjavaslatnál, az egész eljárást veszem bírálat alá és nem akarok a magam csekélységében alkalmatlankodni a t. kormánypártnak, hanem tiszta szabadelvű auktoritásokra kívánok hivatkozni. Az első, a kit idézni fogok, gróf Csáky Albin, akkor a képviselőháznak tagja, a ki 1896 január 25-ón a következő indítványt tette (olvassa): »A képviselőház utasítja a kormányt, hogy addig is, mig a helyi érdekű vasutakról szóló törvény reform alá nem vétetik, sem közhivatalnoknak, sem országgyűlési képviselőnek helyi érdekű vasútra sem előmunkálati, sem építési engedélyt ne adjon.* És ezt — nagyon röviden idézem — a következő néhány szóval indokolta (olvassa) : »Hát, t. képviselőház, ha addig is, mig a helyi érdekű vasutakról szóló, jelenleg érvényben lévő törvény megváltoztattatik, bizonyos direktívákat akarunk adni a kormánynak, hogy miképen járjon el azokkal szemben, a kik engedélyt kérnek helyi érdekű vasutak építésére . . .« stb. Szóval : szükségesnek tartotta gróf Csáky Albin a helyi érdekű vasutak engedélyezéséről szóló törvénynek hiányait megkorrigálni és ezen reformot törvény által biztosítani azon számos panasz és visszaélés folytán, melyek az ország legkülönbözőbb vidékein, kormánypárti megyékben is — mint Torontál-, Veszprém-, Borsod-, vagy Grömör megy ében — felmerültek. Ugyanakkor a kormánypártnak egy másik tekintélye, a kit nincs szerencsénk ma itt az ülésen tisztelhetni, de a ki rendszerint az elnöki széket foglalja el, Perczel Dezső hozzájárul gróf Csáky Albin indítványához a következő kijelentéssel (olvassa): » Mindenekelőtt kijelentem, hogy ezen — ugy látszik — rendkívüli szenzácziót és emócziót előidézett határozati javaslathoz, a melyet gróf Csáky Albin t. képviselőtársam beadott, habár annak érdemére nézve nyilatkozni t. kollégám, a kereskedelemügyi miniszter úrra fog tartozni, a magam részéről hozzájárulok.* íme, t. ház, már két szabadelvű párti tekintély, a szabadelvű párt két korifeusa foglalt állást a helyi érdekű vasutak engedélyezéséről szóló törvény szigorítása, reformja mellett. Egynéhány hónappal később ismét beterjesztettek helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozólag egy törvényjavaslatot és pedig április 20-ikán és akkor a kormánypártnak egy harmadik korifeusa. Horánszky Nándor, a későbbi kereskedelemügyi miniszter, nyilatkozott ebben a kérdésben a következőkéj) (olvassa): »A magam részéről csak egy egyszerű deklarácziót kívánok tenni. En sem ezen, sem semminemű viczinális vasútra vonatkozó törvényjavaslatot meg nem szavazok. Erre vonatkozó okaimat egy alkalommal már elmondottam a házban és nem akarom azokat ismételni. De én sem az ország pénzügyi helyzetét« — a mely azóta nem javult, — »sem a közlekedési viszonyokat* — a melyek azóta javultak — »sem általában azt az eljárást, a mely a viczinális vasutak engedélyezésére vonatkozik, olyannak nem tartom, a mely engem arra indíthatna, hogy mindaddig, a mig a törvény revideálva nem lesz, akár ezen, akár más javaslatot elfogadjak.« Hát, t. ház, menjünk tovább az idézetekben. Akkor Dániel Ernő volt a kereskedelemügyi miniszter és ő Szederkényi Nándornak válaszolva igy szólt (olvassa): »Egész határozottan állítom, hogy a törvénynek revíziója, a melyre Szederkényi t. képviselő ur czélzott, hosszabb időt fog igénybe venni, mert hogy a hibákat, a hiányokat és tévedéseket, a melyek e törvény alkotásakor történtek, elkerüljük, ehhez szükséges, hogy a javaslat alaposan tanulmányoztassék, előkészíttessék. Ismétlem tehát, hogy ez épen ezért hosszabb időt fog igénybevenni, semhogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot a legközelebbi időben előterjeszthetném. E szempontból kiindulva vagyok bátor ajánlani, hogy mindaddig, mig a viczinális vasutakról szóló törvény revíziója megtörténik ott, a hol szükségesnek mutatkozik, a kormány előterjesztéseit szives tárgyalás alá venni méltóztassanak.« Ezóta épen nyolcz és fél esztendő telt el. Molnár János: Széll Kálmán is megígérte! B. Kaas Ivor: Megígérte báró Dániel Ernő ; megígérte utóda, Hegedüs Sándor; megígérte Horánszky Nándor és megígérte Széll Kálmán, de meg nem ígérte Hieronymi Károly jelenlegi kereskedelemügyi miniszter. Molnár Jenő: Akkor van rá remény, hogy meglesz! (Derültség a szélsobaloldalon.) B. Kaas Ivor: Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter ur nem tekintve a ház kötelező határozatát, a kormánypártnak ebben az ügyben való lelkes támogatását és az itt felmerülő dologi okokat, a melyek ugy báró Dániel Ernő, mint gróf Csáky Albin és Perczel Dezső részéről is elismertettek, most előáll tizenkét törvényjavaslattal, és a nélkül, hogy egyúttal legalább azt a revideált törvényt is előterjesztené, még mindig azon állásponton látszik lenni, a melyet báró Dániel Ernő akkor kifej-